Mátyás királyról szinte mindenkinek pozitív kép él a fejében, ez azonban a történettudomány mai állása szerint nem ennyire egyértelmű: a maga korában népszerűtlen személyt és korszakot csupán a későbbiekben idealizálta a köztudat. A kiállítás megalkotói a Mátyás király emlékév kapcsán arra szeretnék rávezetni a látogatókat, hogy nagy királyunk emberi oldala árnyaltabb, mint ami a köztudatban él. A kiállítás egyfajta kísérlet arra, hogy a róla kialakult sztereotípiákat lebontsa és a kritikai gondolkodásmódot erősítse a látogatókban.

A kiállítás egyetlen műtárgyat tartalmaz: egy 20. századi üvegpoharat, mely elmosódottan, kopottan ábrázolja Mátyás király sziluettjét, valamint a feliratot: „Áldás a magyarnak”. A Mátyás-kultusz e késői darabján keresztül a kiállítás rendezői felteszik a kérdést a látogatónak: Mátyás valóban áldás volt-e a magyarnak? A pohár kevésbé igényesen kivitelezett formája, valamint átlátszó volta és kopottsága miatt jól szimbolizálja, hogy a hérosszá emelt személy nem tökéletes.

A kérdés árnyalásához a műtárgy két oldalán támpontokat nyújtunk a látogatónak. Egyik falon internetes chat paneleken keresztül történelmi tényeket villantunk fel, míg a szemben lévő felületen népmesékből, legendákból közismert idézeteket, toposzokat olvashat az érdeklődő. A kiállítás arculata modern, nyelvezete is laza, közvetlen hangvételű. Maga a tárlat interaktivitásra, a látogató bevonására épít: megtekintése után mindenki eldöntheti, és szavazhat arra, hogy a kapott információk fényében Mátyás király valóban áldás volt-e a magyarnak.

Kulisszatitkok: lázas munka folyt, hogy időre elkészüljön a vizsgakiállítás.

Az vesse rá az első követ…

A Kiállításrendezés A-Z-ig című képzésünkről

A 2018. április 23-án indult akkreditált továbbképzés elején az ország különböző pontjain működő muzeális intézményekből érkező 11 résztvevő (köztük két határon túli) még kissé bátortalanul, ismeretlen arcokkal körülvéve várta az előtte álló 4 hét történéseit.

Hogy mi is várt rájuk?

A kiállítási stratégiákról, marketingről, kiállítástípusokról, látványtervről, installációról, projektmódszerről, költségtervezésről, műtárgyvédelemről, hasznosításról, térhasználatról, látogatómenedzsmentről szóló ismeretek elsajátítása.

A gyakorlati órákon betekintés a Skanzen műtárgyainak restaurálásába, marketing mix készítése, kiállítási szövegek korrektúrázása, maketten mini kiállítás imitálása.

Eltérő profilú múzeumok (a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumban, a BTM Aquincumi Múzeum, az Óbudai Múzeum – Goldberger Textilipari Gyűjtemény, valamint a Ludwig Múzeum) meglátogatása, és találkozás az ott dolgozó oktatókkal, osztályvezetőkkel, igazgatókkal.

A képzési hetek előrehaladtával pedig észrevétlenül mélyült a résztvevők közötti kohézió, ami egyrészt nagyban segítette a csoportmunkákat, valamint elengedhetetlen volt ahhoz, hogy meg tudják valósítani a képzés utolsó napjára közösen elkészítendő vizsgakiállítást.

Ami adott volt…

120 óra, azaz 4 képzési hét, bruttó 200.000. forintos büdzsé a kiállításra, az emblematikus figurának számító, mégis ambivalenes megítélésnek örvendő Mátyás király, mint téma, a múzeum néhány négyzetméteres, de kiemelt helyszínen, a bejárati épületben található Pont Itt Galériája és a Skanzen szakembereinek segítsége. Minden más a résztvevők kreativitásán, összmunkáján múlt.

És hogy mi lett belőle?

Dr. Cseri Miklósnak, a Skanzen főigazgatójának az Áldás a magyarnak? című vizsgakiállítás megnyitóján mondott köszöntőjét idézve: „Az eddigi képzések egyik legszínvonalasabb kiállítása”

Szép számban jelentek meg az érdeklődők és a képzés oktatói a megnyitón. Hallgatói legnagyobb örömére egy vizsgát elhalasztva még dr. Vasáros Zsolt is megtisztelte jelenlétével az eseményt. A megnyitón dr. Bereczki Ibolya, a Szabadtéri Néprajzi Múzeum ágazati feladatokért felelős főigazgató-helyettese ismertette a kiállítás megszületésének körülményeit és értékelte a képzést.

Majd roppant stílszerűen Buzás Gergely, a visegrádi Mátyás Király Múzeum igazgatója nyújtott értő betekintést Mátyás király kultuszának kialakulásába. Megtudhattuk, hogy a halála után népi hőssé vált uralkodó volt Magyarország utolsó nagy királya, az egykori Magyarország jelképe. A támogatói által trónra emelt, bábnak szánt Mátyás ellenségeit módszeresen gyűjtötte és győzte le éleslátásával, taktikai érzékével. Életében sokan nem szerették és nem értették zsarnoki döntései és kemény módszerei miatt, de a halála után következő élhetetlen viszonyok hatására felmagasztosult, álruhás igazságosztó királlyá misztifikálódott.

A megnyitót és a kurátori tárlatvezetést követően a Skanzen látogatói, köztük a tanév utolsó heteiben „múzeumozó” iskolások vehették birtokba a játékosságot és interaktivitást középpontba helyező mini tárlatot. Most már rajtuk múlik, hogy merre billen a mérleg nyelve: a Mátyással szimpatizálók csoportja kerekedik felül az általuk bedobált szavazó kavicsokkal vagy az ellentábor licitál rájuk.

Ha még nem tette, tegye meg Ön is a tétjeit, vagyis vessen rá követ!

A kiállítás 2018. október 31-ig tekinthető meg Szentendrén, a Szabadtéri Néprajzi Múzeum bejárati épületében található Pont Itt Galériában.

A kiállításhoz kapcsolódó Facebook oldal:

https://www.facebook.com/%C3%81ld%C3%A1s-a-magyarnak-507777129624643/

A kiállítás és a képzés a „Múzeumok Mindenkinek” Program – Múzeumok oktatási – képzési szerepének erősítése – Központi módszertani fejlesztés (TÁMOP-3.2.8/A-08-2008-0002) című projekt fenntartási időszakában valósult meg.

szerző: Danyi Nikolett – Kajári Gabi

fotók: Danyi Nikolett, Kajári Gabi