belépés
hírlevél
regisztráció
szakértőnk válaszol

A konferencia részletes programja itt érhető el.

Regisztrálni pedig itt lehet november 20-ig.

Előzetes az V. Országos Múzeumpedagógiai Konferencia programjából

Kedvcsinálónak összeválogattunk néhány érdekes témát, amelyet a Megőrzésre érdemes! A szó elszáll - a post -it megmarad? című konferencia előadói körbejárnak.

Péterfi Rita, a Pest Megyei Könyvtár olvasásszociológusa előadásában arra tér ki, hogy mik a közgyűjtemények lehetőségei az olvasás - szövegértés fejlesztésében. Amellett fog érvelni, hogy nem csupán az iskolákon múlik, hogy gyerekeink milyen szinten tanulnak meg írni, olvasni, hogy ezt a tudást miként tudják használni a hétköznapokban. A nemzetközi olvasás – szövegértési vizsgálatokban kiemelkedően jól teljesítő finn gyerekek teljesítményét, az úgynevezett finn csoda okait kutatva vált láthatóvá, hogy a csoda hátterében ott vannak a segítő vagy társintézmények és a bennük tevékenykedő szakemberek a maguk speciális tudásával. A közgyűjtemények – pl. a könyvtárak vagy a múzeumok – bizonyos szempontból előnyben vannak az iskolákkal szemben, ugyanis nincsenek értékelési kényszerben, ráadásul a tevékenységek széles körét kínálhatják.

Az említett nemzetközi vizsgálatokban a magyar fiatalok az elmúlt években mind jobban teljesítenek. Azonban tudnunk kell, hogy az átlag miként áll össze: egyrészt ott vannak a világ élmezőnyéhez tartozó, kulturális javakkal bőségesen ellátott diákjaink, másrészt pedig az igen rossz szociokulturális háttérrel rendelkező, a latin-amerikai országok tanulóinak szintjén teljesítő fiataljaink. A mi feladatunk, hogy ismereteket mindkét csoport tagjaihoz eljuttassunk.

German Kinga a Moholy- Nagy Művészeti Egyetemről a kiállítóterek szövegeinek szabályrendszeréről tart előadást.

Nemzetközi kutatások bizonyították, hogy kiállítások sikeressége múlhat a jól vagy rosszul megfogalmazott terem-, fal- vagy műtárgyszövegeken. A hosszabb időszakra készülő állandó kiállítások általában részletesebb szövegezési koncepciót igényelnek, míg az időszaki kiállítások gyakran kivitelezhetőek egy bevezető falszöveggel és minimális terjedelmű műtárgyszövegekkel. Ezeket már a helyszínen kiegészítik részletesebb ismertető lapok, érintő képernyős stációk és önmagukért „beszélő” látványelemek.

Minden alkalmazott szövegtípusnak létezik sajátos szabályrendszere, amely tartalmi, fogalmazási és tördelési problémákat érint. A kurátor, a múzeumpedagógus, a látványtervező és a grafikus közös munkájának eredményeképpen születnek meg azok a szövegek, amelyek segítenek a tematikus kiállítások tartalmainak kibontásában és abban, hogy a kiállítások ne csak az „értők” terei legyenek.

Magyarországi és külföldi példákon keresztül kerül bemutatásra, hogy mennyiben követhetőek ezek az általános szabályok és a kiállítások széles látogatóközönségének igényeihez hogyan köthetőek különböző megoldások. Milyen módszerekkel lehet arra ösztönözni akár a „nem olvasó” diákok rétegét, hogy egy izgalmas kiállítási környezetben alaposabban megfigyeljék, és ezáltal megértsék a tárgyak, műtárgyak üzeneteit, keletkezésük sajátosságait és a számukra is értelmezhető jelentőségét? Az előadó zárásképpen arra is kitér majd, hogy milyen konkrét eredményekre jutottak olyan evaluációk, ahol a kiállítási szövegek és alkotások vonzerejét, működőképességét mérték.

Cséve Anna a konferencia nyitónapján a Petőfi Irodalmi Múzeum kiadói gyakorlatáról tart előadást A kóró és a kismadár címmel.

Előadásában azt vizsgálja, hogy miből lesz a múzeumi kiadvány, mi mindent kell megmozgatni ahhoz, hogy gyűjteményből, kiállításból, kutatásból, múzeumpedagógiából létrejöjjön egy sajátos múzeumi kiadói profil. Ez a munkafolyamat olyan több tényezős összefüggésrendszeren alapul, mely a kóróról és a kismadárról szóló meséhez hasonlatos. Az álmos Kismadár megkéri a Kórót, ringassa el, de annak nincs kedve… A Kecskéhez fordul, hogy rágja meg Kórót… De hol ér véget a láncolat? Milyen új jelenségek játszanak bele abba a gyakorlatba, melynek tervezése és megvalósulása csak részben múlik a múzeum kiadói stratégiáján.

Horváth László, Kaposvári Gyöngyi, Pató Mária Tudományos szöveg és közérthetőség − A múzeumi évkönyvtől a társasjátékig című előadásában a szolnoki Damjanich János Múzeum vidéki szinten jelentősnek mondható kiadványozási gyakorlatát fogja bemutatni.

A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Igazgatósága megalakulásától az ezredfordulóig saját nyomdával rendelkezett, az intézmény élénk tudományos és ismeretterjesztő kiadói tevékenységet folytatott. Kiadványsorozatai több évtizedes múltra tekinthetnek vissza, egy részük az 1950-es évektől jelenik meg, de a közelmúltban is indultak újabb sorozatok. A múzeumi évkönyv, a Tisicum 1968 óta jelenik meg. Az előadás áttekinti az intézmény kiadványozási gyakorlatát, részletesebben kitérve a múzeum évkönyvére valamint a Damjanich János Múzeum múzeumpedagógiai füzetei sorozatra.


Frazon Zsófia, a Néprajzi Múzeum munkatársa Betű a falon - írás, olvasás, tervezés, rajzolás című előadásban a tipográfiai kérdéseket járja körül, a kiállítások terében használt szövegek összefüggéseit vizsgálja - módszertani szempontból, példákon keresztül. Mennyi az elég? Mennyi a sok? Milyen a stílus? Ki a szerző? Számít-e a betű formája? Hogyan lehet kapcsolatba lépni a látogatókkal a szövegeken keresztül? Szeretjük-e a kiállítás terében a szövegeket?

Éliás István a múzeumi kiállítások kurátorok által összeállított írásos alapjáról, a múzeumi szövegkönyvekről tart előadást. Ez a tárlat témájának részletes leírása, amelyet a múzeumpedagógus cselekmény formájában, jelenetről jelenetre átdolgoz, beleépíti a helyszínek és idő meghatározását, a dialógust, a korosztályok szerinti bontást és a csoportdinamikát, de semmi olyat nem tartalmaz, ami nem látható vagy hallható a kiállításon.

László Zsófia előadásában áttekinti a hazai múzeumpedagógiai kiadványok történetét az „Én múzeumomtól” a legújabb okostelefonokra adaptált alkalmazásokig, majd példákkal illusztrálva szót ejt az ilyen típusú kiadványok készítésének módszertanáról. Kitér az elméleti és pedagógiai kérdésekre, dilemmákra, illetve a gyakorlati, megvalósíthatósági nehézségekre is. A múzeumpedagógiai kiadványok használatának utóbbi 10 éves tapasztalatairól, változásairól is beszámol. Végezetül egy rövid kitekintéssel bemutat néhány külföldi példát, és a múzeumpedagógiai kiadványok megújításának lehetséges módozatait, a lehetséges új utakat is.

Takács Zoltán Bálint, a sárvári Nádasdy Ferenc Múzeum igazgatója Robbanásveszély. Hírlevél és honlap a sárvári Nádasdy Ferenc Múzeumban címmel tart előadást a konferencia második napján.

A sárvári Nádasdy Ferenc Múzeum 2011 novemberében indította el honlapját és hírlevél küldő szolgáltatását. 2012 májusától a múzeum kezelésében működik a világhálón egy web2.0 felületű oldal is, amely Sárvár elmúlt másfél évszázadát mutatja be, a múzeum Huszár Gyűjteményét a teljesség igényével bemutató honlap pedig szeptember óta üzemel. Az előadó a Nádasdy Ferenc Múzeum internetes oldalainak, illetve a hírlevél szolgáltatásának bemutatásával szól a múzeum által folytatott kommunikáció néhány kérdéséről, meghatározza a múzeumi marketing és kommunikáció összefüggéseit, melynek során a megszokott szakirodalmi felosztásoktól eltérően egy határozott lehatárolást tesz a két tevékenység között.

A Nádasdy Ferenc Múzeum tevékenységéből vett gyakorlati példákkal mutatja be a múzeumi kommunikáció általános és konkrét elemeit, a múzeum hírlevelének elemzése során a közösségépítés lehetőségére hívja fel a figyelmet, végül a múzeum hírlevél szolgáltatásának hátterére tér ki, melynek során az előadás címe is magyarázatot nyer.

Előzetes a Megőrzésre érdemes! A szó elszáll - a post -it megmarad? című  V. Országos Múzeumpedagógiai Konferencia programjából

A konferencia során jó gyakorlatokat bemutató 8 perces prezentációkra is sor kerül.

Berhidai Magdolna, a Budapesti Történeti Múzeum múzeumpedagógus Történetek a város múltjából címmel tart prezentációt, és a Városfelfedező családi mappa magyar és angol változatát ismerteti, és a következő kérdésekre keres választ: A Budapesti Történeti Múzeum Fény és árnyék A főváros 1000 éves történetét bemutató kiállításhoz milyen anyagot készítsünk, ami minden fontos témával foglalkozik, de nem túl hosszú és fárasztó? Izgalmas dolgokról szól, persze csak rövidebben, elvégre nem olvasni megyünk a kiállításba. Hogyan szólítsunk meg több korosztályt úgy, hogy mindegyiket érdekelje? Mi kelti fel a magyarok kíváncsiságát, és mi vonzó a külföldieknek?

Faludi Ildikó, a Gödöllői Királyi Kastély muzeológus, a Herceg Egérváry Elemér című múzeumpedagógiai mesekönyv szerzője minden jelenlévőt beavat a Gödöllői Királyi Kastély Elemér-projektjébe. A Gödöllői Királyi Kastély 2010-ben jelentette meg a Herceg Egérváry Elemér naplója című mesekönyvet, amit a lelkes olvasók számos pozitív visszajelzéssel, a szakma pedig Múzeumpedagógiai Nívódíjjal jutalmazott. A kötethez azóta mesé(lő)s kastélytúrák, számítógépes játékok, és újságok is készültek, majd idén megjelent a napló 2. kötete.

Felbermann Judit, az Óbudai Múzeum igazgatóhelyettes múzeumpedagógusa az Óbudai Múzeum Goldberger Textilipari Gyűjteményének „A Goldberger…” című állandó kiállításhoz készített múzeumpedagógiai foglalkoztató füzetet fogja bemutatni.

Az állandó kiállítás középpontjában a Goldberger család és a gyár története, a folyamatos modernizáció áll, miközben felvillannak a magyar történelem és Óbuda történetének fontos eseményei is. A kiállításhoz tervezett kiadvány követi a kiállítás 5 egységének kronológiáját. A szerzők a különböző korszakok megismeréséhez fontosnak tartották, hogy a látogató gyerekek a kiállítás felfedezésekor ne csak a megoldandó feladatokat lássák, hanem egy-egy általunk felkínált szerepbe belehelyezkedve, a személyes történelmen keresztül átérezzék a kor hangulatát, a szerep jellegzetességeit, helyzetét.

Kerényi B. Eszter a Gödöllői Városi Múzeum Tündérkert című mesekönyvét mutatja be, mely idén Múzeumpedagógiai Oklevében részesült. 2013-ban Gödöllőn a „Szecesszió évét” ünnepelték. A gyerekek számára egy mesekönyvben és egy játéklapban foglalták össze mindazt, amit a szecessziós gödöllői művésztelepről tudni érdemes. A 6-14 éves gyerekek két tündér, Copfos és Kócos kalandjain keresztül ismerkedhetnek meg a szecesszió világával. A mesekönyvben található grafikák segítik elő ennek a bonyolult művészi formanyelvnek a megértését, közelebb hozzák a gyerekekhez a szecesszió formaelemeit, leegyszerűsítve azok motívumait, de mégis felismerhetővé téve a legfőbb jellemzőket. A könyvhöz tartozó leporelló részét képezi egy gödöllői városkép színező és egy szecessziós motívumokból összeállított 16 elemes memóriajáték is, amelyek segítenek rögzíteni a szecesszióról tanultakat.

Mészáros Veronika néprajzos - muzeológus Néprajzi témák kísérleti feldolgozásai a Laczkó Dezső Múzeumban címmel tart prezentációt, mely során egy saját fejlesztésű múzeumpedagógiai foglalkoztatófüzet-sorozat sikertörténetéről számol be. Kiderül, hogy milyen az, amikor a múzeumpedagógus tárgyakkal és múzeumpedagógiai kiadványokkal felvértezve házhoz/iskolához megy, hogy segítsen feldolgozni a ünnepköröket és a különféle nemzetiségek néprajzát.

Molnár Attila Károly felvetése szerint a tárlat már önmagában beszédes, mégis, szükségünk van olyan információkra a múzeumlátogatások alkalmával, amelyek egyrészt irányítanak bennünket a kiállítás megtekintése során, másrészt megkönnyítik a kiállított tárgyak értelmezését. Az előadásához kapcsolódó filmemből kiderül, milyen könnyen találunk rá a kiállítóhelyre való belépéskor a múzeum besorolását, gyűjtőkörét leíró dokumentumra, a múzeum alaprajzára, az elismeréseket igazoló oklevelekre, a tárlatlátogatást megkönnyítő egyéb írásos információkra.

Polgár Mónika, az Óbudai Múzeum közönségkapcsolati munkatársa és múzeumpedagógusa „Schöffer kétszer" Párhuzamos megközelítések címmel tart bemutatót a kalocsai Nicolas Schöffer Gyűjteményhez készült, gyermekeknek és a 14+ korosztálynak szóló kiállítási kísérőfüzetekről. A mindössze 46 darabból álló, nem egykönnyen értelmezhető modern művészeti téma két korosztály számára történő feldolgozása komoly kihívást jelentett, rengeteg kérdést vetett fel, amelyet az előadó szívesen megoszt a kollégákkal.

Kibernetika, fénydinamika, mozgás által létrejött tér-idő összefüggések... Vajon az impresszionizmus mellett mennyire vannak benne művészeti szótárunkban ezek a fogalmak?

Schöffer szokatlan konstrukcióinak megértéséhez nem klasszikus foglalkoztató füzet, hanem vállaltan kiállítási kísérőfüzet készült gyerekeknek, és a 14+ (azaz 14-99 éves) korosztálynak. Kérdéseket vetnek fel, megközelítési módokat ajánlanak, melyek révén talán érthetőbbé válnak a fényben fürdő, sokszorosan mozgó fémszerkezetek.

A kiállítási kísérőfüzetekből egy-egy oldalpár megtekinthető a Gyűjtemény honlapján:

http://schoffergyujtemeny.hu/index.php/en/muzeum-pedagogia/kiadvanyok

Tóth Zsuzsa, a százhalombattai „Matrica” Múzeum és Régészeti Park múzeumpedagógusának jóvoltából arra is fény derül hogy mi is az a Gatreb, és mi köze egy régészeti témájú múzeumnak az okostelefonokhoz meg a GPS-hez. Olyan ingyenes kincskeresőjáték-sorozat van készülőben mobilnettel rendelkező okostelefonokra, mely több témában, útvonalon a „Matrica” Múzeumra és Százhalombattára vonatkozó nagyon rövid ismertető szöveg mellett kvízjátékokat tartalmaz. A játékokban virtuális aranykincs után kell kutatni a játékosoknak. Helyszínről helyszínre kell haladniuk és ott kódokat, rejtélyeket kell megfejteniük, vagy egy kérdésre válaszolniuk, amíg el nem jutnak a kincsig. A kincs megszerzéséhez minden esetben válaszolni kell a feladott rejtvényre, amiben az aktuális helyszín lehet a játékos segítségére. A helyszín megtalálásában kis szöveg, egy-egy üzenet, GPS-koordináták és a távolságmérő segít. Így nem elég otthonról megoldani a feladatot, be is kell járni az útvonalat.

Zöldi Anna és Szolga Zsófia a kultúrAktív Egyesülettől a Tiéd a város - helytörténeti, városvezető gyerekkönyv-sorozatot fogja bemutatni. A könyv tulajdonképpen szabadtéri múzeumpedagógiai tevékenységre épül. A kiadvány célja játékos feladatok, illusztrációk és vezető figurák segítségével a városi környezet megismerése kooperatív, konstruktivista és élménypedagógiai módszerekkel. A kiadványokra épülve városismereti sétákat és nyári táborokat szerveztek, amelyek jó lehetőséget biztosítottak a kiadványban szereplő játékok kipróbálására.

Nyitólap

eseménynaptár


  SZEP 09
  hétfő
 
VIII. Országos és IV. Nemzetközi Múzeumandragógiai Konferencia
  SZEP 16
  hétfő
 
Alternatív múzeumi erőforrások (AME30T)
  SZEP 18
  szerda
 
EGY ÚJ ÉVTIZED KÜSZÖBÉN C. Múzeumi információs nap
  SZEP 23
  hétfő
 
XVII. ORSZÁGOS MÚZEUMPEDAGÓGIAI ÉVNYITÓ
  SZEP 27
  péntek
 
Csongrádra megy a Múzeumi Játékmustra
  OKT 02
  szerda
 
Jelen leszünk Dijonban az ENCATC konferenciáján
HKSZCSPSZV
1234
567891011
12131415161718
19202122232425
262728293031

AUGUSZTUS

22

CSÜTÖRÖTÖK

legfrissebb híreink


2019. 08. 13.
Megváltozik az élet a Múzeumi Nívódíjtól?
2019. 07. 24.
Képzés a legmodernebb formában, a hatékony múzeumhasználatért
2019. 07. 19.
Tanulmányút Észtországba a Cselekvő Közösség projekttel augusztus végén
2019. 06. 25.
Kurátori tárlatvezetések az Art Capital 2019 szakmai napján
Magyar Múzeumok


2019. 08. 22.
Újabb öt évre Baán László lesz a Szépművészeti Múzeum főigazgatója
2019. 08. 21.
Különleges domborművekre bukkantak perui régészek
2019. 08. 21.
Interjú Népessy Noémivel, a BTM új főigazgatójával
2019. 08. 21.
Interjú Népessy Noémivel, a BTM új főigazgatójával
Skanzen hírek


2019. 04. 03.
Emlékülés a Skanzenben Sabján Tibor tiszteletére
2019. 03. 22.
Önkénteseknek tart képzést a Skanzen
2019. 03. 22.
Tavaszi napközi a Skanzenben zöldcsütörtökön és húsvét kedden
2019. 03. 22.
Tavaszváró kerti hétvége a Skanzenben