belépés
hírlevél
regisztráció
szakértőnk válaszol

Ezt nem lehet befejezni, csak abbahagyni!

II. Kutatás-módszertani Szakmai Nap

Újabb tartalmas napot töltöttek együtt 2017. július 18-án Szentendrén, a Szabadtéri Néprajzi Múzeum Konferenciatermében a Múzeumi és könyvtári fejlesztések mindenkinek című, EFOP-3.3.3-VEKOP-16-2016-00001 azonosító számú projekt múzeumi komponensének külső szakértői.

A Szabadtéri Néprajzi Múzeum Múzeumi Oktatási és Módszertani Központ (MOKK) és a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár konzorciumi együttműködésében 36 hónap alatt megvalósuló kétkomponensű projekt lényegében egy szerteágazó módszertani fejlesztés. A múzeumi területre vonatkozó részét a projektbe bevont külső szakértők által lefolytatott és a hazai múzeumi életre vonatkozó helyzetfelmérő jellegű négy alapkutatás alapozza meg, és majd a kutatási eredményekre reflektálva történik meg a hét különféle módszertani fejlesztés kidolgozása. A különböző múzeumtípusokra és körülményekre rugalmasan adaptálható, hiánypótlónak számító módszertanok kidolgozásával válik elérhetővé a hazai múzeumi szakma korszerű módszertani fejlesztése, felkészítése a jelenkori kihívásokra, többek között az oktatásnak a korai iskolaelhagyás csökkentésében játszott szerepének múzeumi eszközökkel történő támogatására vagy, a fogyasztói és szakmai igényeket harmonikusan kielégítő szolgáltató múzeum koncepciójának elterjesztésére, gyakorlati alkalmazására.

Az egész napos szakmai rendezvényre – amelyet már megelőzött 2017. május 17-én egy hasonló célú szakmai nap – az ország legkülönbözőbb pontjairól érkezett, negyvennél is több szakértőt a projekt szakmai vezetője, dr. Bereczki Ibolya, a Szabadtéri Néprajzi Múzeum ágazati feladatokért felelős főigazgató-helyettese, a projekt szakmai vezetője köszöntötte. Röviden utalt rá, hogy a projekt a Múzeumok Mindenkinek Program magasabb szintre emelése és kiemelt jelentőségű a hazai múzeumi életben, majd ennek fényében eredményes közös munkára buzdított a megjelenteket.

Ezt nem lehet befejezni, csak abbahagyni!

Káldy Mária, a MOKK főtanácsadója átfogó előadásában egészen az 1980-as évekig visszapillantva tekintette át az projekt négy alapkutatásának előzménykutatatásait, melyek a hazai múzeumi élet fontos tendenciáit vizsgálták – különös tekintettel a látogatóbarát múzeumok elméleti megalapozására, a hatás- és kockázatelemzésekre, illetve az oktatási és a muzeális intézmények együttműködését célzó gyakorlatokra, lehetőségekre.

A szakértői munkába bekapcsolódott múzeumi szakembergárda szemléletes képet kaphatott a projektről Nagy Magdolna, a MOKK megbízott igazgatója, egyben a program projektmenedzsere előadásán, melyben röviden ismertette a rendkívül komplex projekt célkitűzéseit, ütemezését, valamint a főbb projektelemek (kutatások – módszertani fejlesztések – képzések – kiadványok) egymáshoz való kapcsolódását és a szakértők projektben játszott szerepét. A kutatásokon alapuló módszertani fejlesztések a kapcsolódó mintaprojektek praxisába, illetve a projekt keretében kidolgozásra kerülő, pedagógusoknak és múzeumi szakembereknek szóló ingyenesen elvégezhető továbbképzések tananyagába is beépülnek, nyomtatott, illetve online projektkiadványok (8 kézikönyv, gyakorlati útmutató, 15 mintaprojekt kiadvány) formájában válnak hozzáférhetővé a szakma és a szélesebb közönség számára.

Hadnagy-Portik Piroska, a projekt módszertani csoportvezetője lényegre törő ismertetőt tartott a módszertani kutatások jelenlegi állásáról. Elhangzott, hogy az ún. desktop-kutatásokat (az adott kutatás témájához kapcsolódó, korábbi időpontban, más célból gyűjtött adatoknak az aktuális kutatási céloknak megfelelő rendszerezését, újraelemzését) a MOKK projektmunkatársai már elvégezték a szolgáltató múzeum, a múzeumi szakemberek és a múzeumpedagógia témákban, bár az előadót idézve ez az a munka, amit „nem lehet befejezni, csak abbahagyni”. Nyílt felhívás keretében egy 120 kérdésből álló online kérdőíves kutatást is lefolytattak hazai múzeumi szakemberek körében. Az eredmény a módszertani csoportvezető szerint már jelenleg is reprezentatívnak mondható, eddig 38,5 % körüli válaszadási hajlandóság mutatkozott a kérdőívre. A május végi határidőt követően sem zárták le az online kérdőíves felületet, így a muzeális intézményeknek továbbra is lehetőségük van véleményük kifejtésére, végül egy kutatási jelentéssel zárul a munka ezen szakasza. Ezzel párhuzamosan, immár a szakértők közreműködésével zajlik majd az mélyinterjús kérdéssor megkonstruálása, melynek lekérdezése – első sorban az online kérdőívet kitöltők köréből – ötven muzeális intézmény körében 2017. szeptember végéig tart. A szakértők által készített mélyinterjúk alapján a szakértőkből álló, közülük választott csoportvezetők által koordinált kutatási csoportok november végéig készítik el kutatási részjelentéseiket, melyekre alapozva 2018. február végéig bezárólag kerül sor a módszertani fejlesztések kidolgozására.

Az előadásokat követően a szakértők az általuk előzetesen választott témák alapján, kutatási témánként összesen három nagyobb csoportot (szolgáltató múzeum, múzeumpedagógia, múzeumi szakemberek) alkotva folytatták a közös munkát. Jó alkalom volt ez a bemutatkozásra, egymás közelebbi megismerésére, a projektmunkát illető személyes elvárások, remények megfogalmazására, és a brainstorming módszerével élve a további kifejtést igénylő kérdések felvetésére.

Ezt nem lehet befejezni, csak abbahagyni!

A múzeumi szakemberek témájú kutatás-módszertani megbeszélés kiindulópontjaként elhangzott, hogy az utóbbi évek tapasztalatai szerint a múzeumokba kerülő új kollégák sokszor nem ismerik a múzeumot gyakorlati oldalról, mert a felsőfokú képzés erre nem készíti fel őket megfelelően, az egyetemi előadók általában nem gyakorló muzeológusok, inkább elméleti szakemberek. Ugyanakkor a tapasztalt múzeumi szakemberek felkészültsége sokszor nem naprakész, túlterheltek, így kevés idejük jut önmaguk fejlesztésére. A fiatalok is sokszor elődeik gondolkodásmódját viszik tovább. A távlati megoldás a segédmuzeológus státus újbóli bevezetése, illetve a múzeumi életpályamodell lehetne. A rövidebb távú megoldásként a projekt keretében a szakértők pedig olyan módszertani útmutatót állítanak össze, amely segítséget nyújt mind a múzeumba belépő munkatársak, mind az őket mentoráló régi kollégák számára, ezen felül elmélyíti a komplex múzeumi szemléletmódot, és ezáltal az egyes feladatokat már nem külön kezelik a múzeum különböző osztályai. Reprezentatív kutatás keretében a muzeológusokat képző szakokat lehetne megszondázni, továbbá az is kiderülne, hogy miként látják a fiatal muzeológusok a szakmában rejlő karrierlehetőségeket. Alapproblémaként merült fel még, hogy ciklikus jelleggel nagyobb hangsúlyt kap a múzeum tudományos, kutató jellege, míg időnként a hangsúly inkább a közművelődés irányába tolódik el, és ritka az ideális, kiegyensúlyozott állapot. Ennek a jelenségnek az okát is érdemes volna kutatni, elemezni.

A szolgáltató múzeum témájához kapcsolódó szakértők három kisebb csoportban végzik majd a munkát és három témát dolgoznak fel (alapkutatás, modern múzeumi interpretáció, hálózatosodás), a mélyinterjúk során azonban egy 10-15 kérdésből álló és a mindhárom kutatócsoport témáira reflektáló teljes kérdéssort lekérdeznek. A szakmai napon a szakértők először is a múzeumi szolgáltatás fogalmát jártál körül és egészen az attrakció illetve a humán közszolgáltatás paradigmájáig jutottak el. A résztvevők a témához kötődő eddigi szakmai tapasztalatukat is felvillanthatták. A körkérdéskén indult beszélgetés során elhangzott, hogy a múzeumoknak a helyi társadalom, és egyáltalán a stakeholderek felé folyamatosan bizonyítaniuk kell, hogy szükség van rájuk. A helyi közösség és külvilág számára is nyitott, ezáltal a legszélesebb spektrumú kulturális intézménynek számító múzeumoknak felelős és hiteles módon kell megtalálniuk a maguk szolgáltatási palettáját. Fontos tisztázni például a múzeumi közegben zajló nagyrendezvények kapcsán a határokat, illetve ezen szolgáltatások, programok rövid és hosszú távú kihatását saját működésükre. Szó esett az érem másik oldaláról is, arról a szituációra, amikor a múzeum vesz igénybe egy specifikus szolgáltatást, például kiállítás-rendezés kapcsán kiállítástechnikával foglalkozó céggel dolgozik együtt, ám sajnálatos módon ennek a hazai kritikai fóruma még nem alakult ki, a kiállításokról szóló recenziók ritkán „látnak tovább” a műtárgyaknál vagy a kurátor szándékánál.

A múzeumpedagógiai kutatásban résztvevő szakértőké a legnépesebb csoport, 4 kisebb csoportban végzik majd munkájukat. Az ő esetükben is lesz a csoportok mindegyikében egy-egy csoportvezető, aki a többiek munkáját közvetlenül irányítja, velük egyeztetve a múzeumpedagógiai kutatásban résztvevők munkáját a kutatási csoportvezető fogja majd össze. A csoportok a következő témákat veszik górcső alá: A múzeumok felkészítése a társadalmilag hátrányos helyzetű csoportok kompetenciáinak fejlesztésére; Miénk a múzeum?! Módszertani útmutató a múzeumok önkéntes és IKSZ menedzsmentjéhez; Digitalizált gyűjtemények oktatási haszna; illetve Múzeumpedagógiai módszerek a szakképzés támogatására.

Az ebédet követőn továbbra is témacsoportokban maradva, de az elméleti és fogalmi kérdéseken túllépve immár a gyakorlati megvalósítást előtérbe helyezve folytatódott az együttgondolkodás. A kutatócsoportok összetételét, vezetését, működését, a munkaszervezés és a belső kommunikáció mikéntjét, a kutatások forrásbázisát és a mélyinterjúk célcsoportjait, illetve a szakértőktől elvárt tartalmakat, formát, terjedelmet és határidőket is tisztázták a résztvevők. Bár sok kérdés és felvetés elhangzott a szakmai nap során, a végén azzal búcsúzhattak egymástól a meghívott szakértők és a MOKK projektcsapata, hogy befejezni valóban nem, csak abbahagyni lehet a megkezdett kutatás-módszertani tanácskozást. A folytatásra nem is kell sokat várni, a kutatások további pontosítására a frissen megválasztott csoportvezetők egyeztetésén már július végén sor kerül.

Fotók: Pető Szabolcs

Fotók: Pető Szabolcs
Fotók: Pető Szabolcs
Fotók: Pető Szabolcs
Fotók: Pető Szabolcs
Fotók: Pető Szabolcs
Fotók: Pető Szabolcs
Fotók: Pető Szabolcs
Fotók: Pető Szabolcs
Fotók: Pető Szabolcs

Nyitólap

eseménynaptár


  SZEP 09
  hétfő
 
VIII. Országos és IV. Nemzetközi Múzeumandragógiai Konferencia
  SZEP 16
  hétfő
 
Alternatív múzeumi erőforrások (AME30T)
  SZEP 23
  hétfő
 
XVII. ORSZÁGOS MÚZEUMPEDAGÓGIAI ÉVNYITÓ
  OKT 02
  szerda
 
Jelen leszünk Dijonban az ENCATC konferenciáján
  OKT 22
  kedd
 
Hands On! konferencia Frankfurtban
  NOV 04
  hétfő
 
XI. ORSZÁGOS MÚZEUMPEDAGÓGIAI KONFERENCIA
HKSZCSPSZV
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
293031

JÚLIUS

17

SZERDA

legfrissebb híreink


2019. 06. 25.
Kurátori tárlatvezetések az Art Capital 2019 szakmai napján
2019. 06. 07.
Tanúsítványátadó egy egyedülálló, személyre szabott múzeumvezetői képzés végén
2019. 06. 03.
Pont Itt - Ünnepélyes kurzuszáró kiállítás megnyitó a Skanzenben
2019. 05. 29.
Újraindul az ingyenes akkreditált e-learning képzés a pedagógusok tudatos múzeumhasználatáért
Magyar Múzeumok


2019. 07. 16.
Átadták a berlini Múzeumsziget új kapujának számító James Simon Galériát
2019. 07. 16.
Átadták a berlini Múzeumsziget új kapujának számító James Simon Galériát
2019. 07. 16.
Kresz Mária születésének 100. évfordulója alkalmából nyílt életmű kiállítás a Magyar Népi Iparművészeti Múzeumban
2019. 07. 15.
Fantasztikus kincseket találtak a Baradla-barlang mélyén
Skanzen hírek


2019. 04. 03.
Emlékülés a Skanzenben Sabján Tibor tiszteletére
2019. 03. 22.
Önkénteseknek tart képzést a Skanzen
2019. 03. 22.
Tavaszi napközi a Skanzenben zöldcsütörtökön és húsvét kedden
2019. 03. 22.
Tavaszváró kerti hétvége a Skanzenben