belépés
hírlevél
regisztráció
szakértőnk válaszol

JUH-HÉJ! A Skanzen 2014-es alkotónapi pályázati felhívása

Nyájas Pályázók!

Kedves Pedagógusok, Gyerekek, Nyugdíjasok!

A Skanzen idei programjainak központi témája a juhtartás és a pásztorkodás, mint a magyarság gazdálkodó életmódjának alappillérei. Öltözködésünket, tárgykultúránkat, táplálkozási szokásainkat, dalainkat, meséinket és dramatikus hagyományainkat is átszövik ezek az elemek.

Így nem csoda, hogy a 16. alkotónapi pályázat a Juh-héj! nevet kapta. Ez a jókedvű felkiáltás egy szóban kiejtve, tipikus kifejezője a magyar virtuskodó kedvnek - az amerikai minta hatására divatossá vált, de idegenül hangzó Waoó! -val szemben (azt majd a kutya évében használjuk fel J ) -. Szó szerint viszont a juh "burkolatát" a gyapjút jelenti. A juh szavunk szinonimái árnyalt jelentéskülönbségeket hordoznak. Milyen találó például, ha az ártatlan gyereknek azt mondjuk, "olyan, mint a ma született bárány"! A felnőttek még emlékeznek a főként lányok által kedvelt Emlékkönyvek vezetésének szokására, ahol a lap sarkát felhajtva titkot rejtett el a bejegyző, pl.: „Írta aki bírta, olvasta egy birka." - mennyire pimaszul viccesen hangzik a birka szavunk ilyen szövegkörnyezetben! Vagy ki ne ismerne családjában, baráti körében olyan embert, aki méltán vagy méltatlanul válik a közösség „fekete bárányává". A szelíd állat emberekre is vonatkoztatható tulajdonságait még hosszan sorolhatnánk, de a népköltészet őszinte megfogalmazásában vagy költőink, íróink műveiben még találóbban olvashatunk ezekről. A juhokat őrző pásztor, a juhász alakja szervesen a falu társadalmához tartozott, ezért természetesen megjelenik a népi közgondolkodásban, és népköltészetünkben is, gondoljunk:

- állatőrző játékainkra (pl. Kinn a bárány, benn a farkas…)

- szólásainkra ( pl. Suba a subához, guba a gubához)

- népdalainkra ( pl. Juhászlegény, szegény juhászlegény…)

- népmeséinkre ( pl. Csillagszemű juhász)

…vagy ki ne ismerné Petőfi Sándor János vitézét, aki juhpásztorként kezdte …… és itt vannak a díszített fa-, csont-, és szarutárgyak, amelyek a juhászok keze munkáját dicsérik….és ki ne hallott volna a magyar dudáról amit főként birkabőrből készítettek, s amibe „belefújja búját” készítője, a pásztor.

"A juhásznak jól van dolga,

egyik dombról a másikra

terelgeti nyáját, fújja furulyáját,

bú nélkül éli világát."

Az Alkotónapok "számadó juhászaként" 2014-ben újra összeterelem a nyájat: a kosokat (fiúkat), és a jerkéket (lányokat) egyaránt. Érdemes elolvasniuk olyan pásztorokról és juhokról szóló népmeséket, állatmeséket, mondókákat vagy a nagyobbaknak mitológiai történeteket, történelmi legendákat, novellákat, verseket, regényeket, ami gondolatindító, és megadja a kéznek is a lendületet a rajzoláshoz. A merészebbek azt is tárgyiasíthatják, mit értenek szó szerint a juh héján, - hiszen a héj szavunkat főként növényekkel kapcsolatban használjuk.

A pásztorok magányba burkolódzó életmódja, a természet erőivel dacoló, erős fizikuma, az önfenntartás és gyógyítás titkos tudománya mindig foglalkoztatta az embereket. Ki ne vágyna manapság a nagyváros zajából újra egy ilyen életbe - még ha csak néhány órára is. Azonban gondolkodjunk el azon, tudnánk-e, érdemes volna-e így élnünk? Ha igen, miért? Vajon tényleg bú nélküli világ ez? Kérdezd meg a Nagyit, és szólj neki az alábbi lehetőségről!

VILLÁMCSŐDÜLETRE is VÁRJUK MINDNYÁJUKAT

2014. május 1-jén, a JUH-HÉJ! Alkotónapon 14 órára a szentendrei Skanzen Kisalföld tájegységébe! Akik énekhangjukon, hangszerükön, dorombjukon, zajkeltőikkel vagy kolompjuk megszólaltatásával szívesen csatlakoznak a Skanzen „nyájához” illetve „pásztoraihoz”, frissítsék fel emlékezetükben a „Szélről legeljetek…” kezdetű rábaközi népdalt!

„Szélről legeljetek,

fának ne menjetek,

mert ha fának nekimentek,

fejeteket beveritek,

Szili kút, szanyi kút,

szentandrási sobri kút.”

Jelentkezésüket az alábbi címre kérjük, hogy a népdal előadását megszólaltatónként ütemezhessük, a hangszerelést felépíthessük, hogy végül maradandó zenei élményt jelenthessen a megmozdulás mindnyájunknak: Kustánné Hegyi Füstös Ilona, khfili@sznm.hu (0630/7488550, 0626/502 554)

A vállalkozó kedvű jelentkezők e napon kedvezményesen léphetnek a Múzeumba.

PÁLYÁZ(Z)ATOK!

Beérkezési határidő: 2014. április 11. (péntek)

NYUGDÍJASOKNAK

"Bojtár volt a nagyapám, bojtár vagyok én is.

Csak a botját hagyta rám, gazdag vagyok még is…." (népdal)

A fenti kérdésre válaszokat kaphatunk, ha a Bojtár volt a nagyapám pályázatra jelentkezik az a korosztály - nyugdíjasok, idősek közösségei-, amelynek még van személyes tapasztalata a pásztorok világáról. Arra buzdítjuk őket - akik „sok húsvéti bárányt megettek”-, hogy megragadva azalkalmat adják át élményeiket, emlékeiket mába átültethető tudásukat a fiataloknak május 1-jén, az Alkotónapon! A programba építve, hiteles környezetben, természetes módon mutathatják be tudásukat. Minden jelentkezőt jutalmazunk.

Az alábbi kategóriákban várjuk jelentkezésüket:

Folklór

  • „pásztortűznél”: mesék, énekek, hangszeres játék
  • „életképek”: dramatikus játék irodalmi műből, naptári ünnephez kapcsolódva (pl. a nagyothalló Öreg tréfás elhallásai a pásztorjátékban) vagy egyéni összeállítás szerint (anekdoták alapján)

Tárgykészítés

  • a pásztorművészet tárgykultúrája (faragványok -fa, csont, szaru-, öltözékek) – a tárgy készítési módjának bemutatása

A pályázati feltételekről a Jelentkezési lap nyugdíjasoknak rovatai kitöltésekor bővebb tájékoztatást kapnak.

GYEREKEKNEK, FIATALOKNAK

Életkor: 4-18 év

„A juhásznak jól van dolga, egyik dombról a másikra…”

  • népzene (ének vagy hangszeres)
  • néptánc (pásztortáncok)

Mindkét esetben a pásztorművészet alapjain nyugvó, de akár egyedi értelmezést, egyéni önkifejezést is megfogalmazó bemutató játékokat várunk. Az egyéni vagy csoportos jelentkezők újszerű, egyedi hangszerelést vagy mai életből merített eszközöket is választhatnak a maximum 5 perces előadáshoz.

A jelentkezők számától és a kifejezés módjaitól függően a produkciókat beépítjük az Alkotónap programjába május 1-jén. A Nevezési lap - népzene, néptánc minden rovatát kérjük kitölteni, és április 11-ig visszaküldeni.

  • képzőművészet (síkbeli és térbeli alkotások, képversek)

A különféle anyagokból és technikákkal elkészített síkbeli alkotásokat legfeljebb

A/3-as méretben paszpartuzva kérjük beküldeni.

A térbeli alkotások mérete ne haladja meg az emberi léptéket!

Az elbírálás óvodás, alsó tagozatos, felső tagozatos, középiskolás, csoportos kategóriában történik.

Kérjük, a nevezési lapon kívül műveitek hátoldalán is tüntessétek fel: a nevet, életkort, iskolát vagy óvodát, annak címét, iskolai beküldő esetén a pedagógus vagy egyéni pályázó esetén a szülő nevét, elérhetőségét: email!, telefon, a mű címét. FONTOS! – minden adatot adjatok meg, hogy értesíthessünk Benneteket!

Nevezési lap – képzőművészet

A beküldött alkotások mennyiségétől függően – a hely szűke miatt- csak a kiválasztott műveket tudjuk kiállítani. Mivel nem áll módunkban visszaküldeni őket kérjük, hogy aki szeretné visszakapni alkotását, az a kiállítás zárását (október 31.) követő egyeztetés után személyesen vigye majd el azt!

A kiállítás-megnyitóról, a díjkiosztóról és az Alkotónap május 1-jei részletes programjáról a beérkezett művek regisztrációja után mindenkit írásban értesítünk. Mindezeket a honlapunkon is közzé tesszük.

Maradandó irodalmi élményeket és termékeny alkotókedvet kívánok!


Kustánné Hegyi Füstös Ilona

Cím: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, Szentendre, Pf. 63. 2001

Telefon: 26/ 502 554; 0630/748 85 50

Telefax: 26/ 502 502

Email: khfili@sznm.hu