belépés
hírlevél
regisztráció
szakértőnk válaszol

KEREKEZŐ Szentendrén a Skanzenben

 

KEREKEZŐ Szentendrén a Skanzenben

Varázsigével is kezdhetjük a keréknyomozást: csiribú-csiribá, hókusz-pókusz.... - utazzunk vissza időben, eredjünk a kör, a kerek forma, a kerék után!


"Körben áll egy kislányka, lássuk ki lesz a párja…" - énekeljük a körjátékban. Minden kör középpontja az ember, hiszen saját látókörét fogja fel a maga világaként, induljunk ki tehát a saját, magyar népi kultúránkból, ami meghatározza mai létünket, gondolkodásunkat is. A természetben számos kör és gömb alakú élőlény, tárgy található, ami úgy tökéletes, ahogy van. A természet mintájára mesterségesen megalkotott kerék olyan nagy találmánya az emberiségnek, ami technikai és szemléletbeli előrehaladását lendítette fel a tűz vagy az elektromosság "feltalálásához" hasonlóan.
Forgassuk csak meg észkerekünket! Mitől kerek a mi világunk?


A természetre hangolt parasztemberek az évkör változásaihoz igazodtak, miközben az óra kerek lapján is követhető volt az idő múlása. A kiindulóponthoz való visszatérés utáni ismétlődések új minőséget hoznak létre, a haladást mutatva. Az önellátó gazdálkodás is ehhez igazodott, tovább lendítve az életet az ismétlődő munkafolyamatokat elvégezve, az ünnepi alkalmakkor megpihenve.


Pergőképek segítenek a kerek forma meghatározásában. Hogyan segítette a kerék az emberek boldogulását? Milyen mozgásformák kapcsolódnak az eszközökhöz? Miért vonat a vonat? Mit csűrünk-csavarunk? Hogyan forog a malomkerék?
A mozgásos és eszközös népi játékok hogyan mutatják a körvonalát a keréknek? Miként lehetünk mi a kerékagy vagy akár a küllő?

A régmúlt világából játékosan vezet el bennünket az a kerekes jármű, amire a 90 perc alatt minden résztvevő felkapaszkodhat, ha szeretné jobban megismerni a kerek világot, miközben talán a nevetéstől is gurul néha…egészen addig, amíg a sajátkezűleg elkészített indító tárcsa megálljt nem parancsol.

 

Kustánné Hegyi-Füstös Ilona a Szabadtéri Néprajzi Múzeum múzeumpedagógusának prezentációja