belépés
hírlevél
regisztráció
szakértőnk válaszol

Két nap alatt a MOKK koordinátori hálózata körül

Ilyen volt az MMP I. fenntartási időszak előtti, utolsó (46-47.) koordinátori műhelygyakorlata

2014. január 27-28-án, Szentendrén egy kétnapos műhelygyakorlattal zártuk le a „Múzeumok Mindenkinek” Program – (MMP) Múzeumok oktatási és képzési szerepének erősítése – Központi módszertani fejlesztés (TÁMOP – 3.2.8/A/08/2008-0002) keretében 5 év alatt szervezett 47 koordinátori képzés sorát, s indítottuk el a projekt fenntartási időszakát.

A két napos összejövetel kiemelt témája a koordinátori hálózat eddigi tevékenységének, elért eredményeinek áttekintése, és az 5 éven keresztül futó projekt során felgyűlt koordinátori tapasztalatoknak a rendszerezése, megvitatása volt. Dr. Cseri Miklós főigazgató köszöntőjében a projekt egyik alappilléreként és a múzeumi szakmában zajló intézményi hálózatosodás megkerülhetetlenné vált mintaadójaként méltatta a MOKK koordinátori hálózatát, majd Dr. Bereczki Ibolya és Káldy Mária közös prezentációjában a koordinátoroknak a projektben és a hazai múzeumi szemléletváltásban játszott sokrétű szerepét tekintette át.

Ezt követően a szinte teljes létszámban megjelent koordinátorok négy régiók szerint összeállított csoportban, négy előre megadott tematikus kérdést dolgoztak fel. A kérdések a koordinátori tevékenységek egy-egy sarkalatos pontjára (iskolákkal való szervezett kapcsolat, Múzeumok Őszi Fesztiválja, kommunikáció és hálózatosodás) vonatkoztak, és minden esetben elemezték, hogy a koordinátorok a projekt során milyen változást tudtak elérni ezen a területen.

A csoportokban történő feladatmegoldás lehetőséget teremtett a lokális tapasztalatoknak (jó gyakorlatok, sikert elősegítő illetve akadályozó tényezők, buktatók) a koordinátorok közötti közvetlen és konstruktív cseréjére, a vélemények ütköztetésére, a lehetséges megoldások szintetizálására, és a jövőre vonatkozó következtetések levonására, javaslatok, ajánlások megfogalmazására. Egy-egy kérdés megválaszolása után a többi csoportból érkező hozzászólások tovább színesítették a palettát, és felszínre kerülhetett, hogy milyen lokális eltérések létezhetnek még, például a Klebelsberg Intézményfenntartó Központtal való partnerséget illetően. Megfogalmazódott, hogy fontos lenne mihamarabb elérni, hogy a tankerületi igazgatók segítsenek tisztázni az iskolavezetők körében élő félreértéseket, amelyek sok esetben visszavetették az iskolák múzeumi aktivitását. Az egyik fontos konklúzió szerint a jövőben a megyei múzeumpedagógiai évnyitók helyett vagy mellett a kisebb, járási évnyitók szervezésére kell nagyobb hangsúlyt fektetni.

A Múzeumok Őszi Fesztiváljára vonatkozó kérdés fontos tanulsága, hogy a helyi adottságok mennyire képesek a gyakorlatban felülírni az elméletben sikerre predesztinált témaköröket, és hogy a jövőben inkább „a kevesebb több” elvét követve a múzeumoknak saját imázsukhoz és adottságaikhoz passzoló témakörökhöz kell kapcsolódniuk a teljességre törekvés helyett a programok összeállításakor. A 2013-ban új témakörnek számító Tanárok Éjszakája magas médiavisszhangja ellenére relatív alacsony számú közönséget vonzott be a múzeumokba, mégis folytatást kíván a jövőben, hiszen egy méltatlanul mellőzött célcsoportot képes megszólítani.

A kommunikációt illetően a tapasztalatcsere a személyes kapcsolatépítés alapvető fontossága mellett a kommunikáció intézményen belüli tudatosabb tervezésére, fogyaszthatóbbá tételére, az archoz köthető, színvonalas és egységes központi kommunikáció fontosságára, az átalakuló vidéki elektronikus sajtóban (kisközösségi rádiók, helyi kábeltelevíziók) rejlő lehetőségekre és a közösségi médiát érintő változó tendenciákra hívta fel a figyelmet. A Múzeumi a’la carte esetében megfogalmazódott, hogy a digitális önrendelkezés moderálására és az adatbázis folyamatos aktualizálására történő központi felhívások időnkénti megismétlésére van szükség a jövőben, hogy valóban naprakész adatbázist propagálhassanak minél szélesebb körben a koordinátorok.

A hálózatosodás témája kapcsán ismét megállapítást nyert, hogy minél több belső szövetségesre van szüksége a koordinátoroknak, és hogy a múzeumi összekötő tanári hálózat mennyire sokat tehet a pedagógusok körében a múzeum és iskola közötti viszony fejlesztéséért.

A négy kérdésből álló blokk után Nagy Magdolna prezentációjában részletesen, ugyanakkor lényegre törően, számokkal alátámasztva ismertette az MMP kommunikációja terén öt év alatt elért eredményeket.

A négy csoport a múzeumok ill. a koordinátorok saját társadalmi beágyazottságára, elfogadottságára, a múzeumok fenntartóváltásának hatására végbement változásokra, a korszerű múzeumi tudásátadás módozataira és a MOKK képzések fejlesztési irányaira vonatkozó kérdésekre is értékes hozzászólásokkal tudott szolgálni. Többen megállapították, hogy fontos a tudomány, a muzeológia rangjának visszaállítása a múzeumpedagógia elismertségének megőrzése mellett, ezért mediációra van szükség a kettő közötti egyensúly megtalálásához. Igény és kereslet lesz a jövőben a vidéki helytörténeti gyűjtemények munkatársainak szóló akkreditált képzésekre, OKJ-s képzések elindítására (pl. kiállításrendezés, rendezvénymenedzselési, informatikai, gazdálkodási, mentálhigiénés ismeretek), és folytatni kell a progresszív szakmai módszertani továbbképzéseket is Budapesten. A tanárszakos hallgatók figyelmének elnyerése, és a generációk közötti együttműködés jegyében a közösségi szolgálatos lehetőségek további fejlesztése is indokolt és szükséges a jövőben.

Az első nap, Jakab Lászlóné koordinátori referens beszámolójával, az öt év alatt közösen szerzett élmények vetített képes felidézésével zárult.

A koordinátori műhelygyakorlat második napján a praktikus és aktuális információk megbeszélésén túl a jövővel kapcsolatos elképzelések felvázolása kapott főszerepet. Terítékre kerültek az aktuális és közeljövőben indítandó képzésekkel kapcsolatos információk, a 2014. február 20-án tartandó zárókonferenciával és a projektzárással együtt járó feladatok, majd a fenntartási időszak lehetséges forgatókönyvének, működési kereteinek és az MMP II. szinopszisának ismertetése. Befejezésként a koordinátorok a magukkal hozott személyes üzeneteik felolvasásával, erősségeik és fejlesztendő vonásaik számbavételével, pedig megadták a MOKK-ra és a koordinátori hálózatra váró „felsőbb osztályba lépés” alaphangját.

Szentendre, 2014. január 29.

Kajári Gabi

disszeminációért felelős


Nyitólap

eseménynaptár


  MÁJ 26
  vasárnap
 
Családbarát Múzeum
  MÁJ 30
  csütörtök
 
Műtárgyak Éjszakája
  MÁJ 31
  péntek
 
Pedagógiai alternatívák a hátrányos helyzetű roma fiatalok vizuális nevelésében
  JÚN 01
  szombat
 
MADARAK JÖNNEK, MADARAK MENNEK - találkozó óvodapedagógusokkal a Barcsay Múzeumban
  JÚN 03
  hétfő
 
Megyei szakmai nap a Pannonhalmi Apátságban
  JÚN 03
  hétfő
 
Szolgálató múzeumi és IKSZ-es jó gyakorlatok bemutatása a Cifrapalotában
HKSZCSPSZV
12345
6789101112
13141516171819
20212223242526
2728293031

MÁJUS

26

VASÁRNAP

legfrissebb híreink


2019. 05. 24.
ZÁR(OL)VA
2019. 05. 21.
Először adták át a Közösségi múzeum elismeréseket a Múzeumok Majálisán
2019. 05. 20.
Tanulmányút Grazba a Cselekvő Közösség projekttel júniusban
2019. 04. 26.
Már lehet jelentkezni a Cselekvő Közösség projekt dániai tanulmányútjára!
Magyar Múzeumok


2019. 05. 26.
A leideni Rijksmuseum Boerhaave lett az év európai múzeuma
2019. 05. 26.
Erődbéli kalandokkal és a római kor titkaival érkezik a Mozaik Múzeumtúra Roadshow Komáromba
2019. 05. 25.
Szombaton kezdődik a 4. Art Capital fesztivál
2019. 05. 25.
Zár(ol)va - Egy kastély titkos élete (1950-1990)
Skanzen hírek


2019. 04. 03.
Emlékülés a Skanzenben Sabján Tibor tiszteletére
2019. 03. 22.
Önkénteseknek tart képzést a Skanzen
2019. 03. 22.
Tavaszi napközi a Skanzenben zöldcsütörtökön és húsvét kedden
2019. 03. 22.
Tavaszváró kerti hétvége a Skanzenben