belépés
hírlevél
regisztráció
szakértőnk válaszol

Könyvtári terület

Bartos Éva - Gulyás Enikő: Tanulást támogató, kulturális és lelki segítséget nyújtó módszerek a könyvtárban. Biblioterápia.

A nemzetközileg ismert és alkalmazott módszer, a fejlesztő-megelőző célú biblioterápia könyvtári környezetben történő alkalmazásának bemutatására és integrációjának szükségességére irányul a tanulmány. Az eljárás alapvető célja a szépirodalmi művek - speciális célok érdekében alkalmazott - befogadásának támogatása. Az esztétikai érzékenyítés elősegítése mellett a személyiség érzelmi, intellektuális és szociális szintjének kedvező befolyásolására is alkalmat nyújt, valamint alternatívát kínál az értelmes, színvonalas és szórakoztató szabadidő eltöltéséhez. A tanulmány célja tehát a biblioterápiának, mint komplex mentális egészségmegőrző, személyiségfejlesztő, ön- és közösségépítő eljárásnak a bemutatása, általános és speciális célrendszerének, alkalmazási területeinek és feltételrendszerének megismertetése - különös tekintettel a veszélyeztetettségnek kitett korosztályok, társadalmi rétegek és személyek mentálhigiénés támogatása, társadalmi beilleszkedési esélyeinek javítása vonatkozásában. Kitér a tevékenység módszertani, szervezési és egyéb gyakorlati feltételeinek ismertetésére. Eligazítást kíván adni a tevékenységbe bevonható könyvtárosok és egyéb szakemberek szakmai felkészítésére, kompetenciafejlesztésük folyamatos és koordinált támogatásának megvalósítására is.

tovább
 → 


Kovács Marianna: Meseterápia. Tanulást támogató, kulturális és lelki segítséget nyújtó módszerek a könyvtárban

A népmese felolvasása terápiás céllal éppen úgy irodalmi szövegként történik, mint bármely más szerző művének előadása. Ennek az irodalmi szövegnek a használatára is érvényesek tehát a biblioterápia esetében megismert alapmódszerek. A tanulmány persze a továbbiakban részletesen szól a "különbségről" is. A mondott, "fejből-szívből" mesélés alatt a gyerek és a felnőtt egyaránt ráérez a mese-szó, az együttlét, az alkotás, a kollektív tudás hatalmas örömére. Saját magunknak is el kell hinnünk és be kell bizonyítanunk a szóbeli mesemondás értékét és terápiás hasznát. Az ezzel kapcsolatos múltbéli tapasztalatok csak megerősítenek abban, hogy a meseterápia semmit sem vesztett varázslatos gyógyító erejéből. A mai rohanó világban a könyvtárak egyik legnagyobb feladata, hogy visszaadja az emberi társadalomnak azt, ami kezdetektől az övé, az emberi mese-szót.

tovább
 →