belépés
hírlevél
regisztráció
szakértőnk válaszol

Látogatói kérdőívek értékelése

1. Általános jellemzők

A kérdőívet a Szabadtéri Néprajzi Múzeum Múzeumi Oktatási és Képzési Központ állította össze a 2014-es Múzeumok Őszi Fesztiválja rendezvényen résztvevő intézmények számára. Az intézmények feladata volt, hogy a programsorozat látogatóival kitöltessék a kérdőíveket, majd azokat online formában eljuttassák a szervezőknek.
Összesen 1566 darab kitöltött kérdőív érkezett vissza a múzeumhoz az erre kialakított online felületen keresztül.
A felmérés célja az volt, hogy mind a múzeumok, mind a fesztivál szervezői visszajelzést kapjanak a rendezvény látogatóitól, hiszen a későbbi munkát nagyban megkönnyítheti, ha tudják, hogy mi hozott sikert, és mi az, amin esetleg változtatni kellene.

2. Múzeumlátogatási szokások

A felmérés első fele a múzeumlátogatási szokások vizsgálatára irányult. Az 1. ábra alapján elmondható, hogy – bár sokaknak nem ez volt az első látogatása abban a múzeumban, ahol részt vett a programon – a válaszadók közel egyharmada még soha nem járt az adott intézményben, ami azt jelzi, hogy a széles programkínálatnak köszönhetően sikerült megszólítani olyanokat is, akiket eddig nem tudtak belevonni a múzeumi életbe.

Látogatói kérdőívek értékelése 1. ábra

Ehhez kapcsolódik az a kérdés is, hogy ki milyen gyakran látogatja a múzeumokat. A válaszadók több, mint fele, vagyis az 56% évente egy-kétszer jár múzeumba, 37% pedig ennél is többször: havonta, illetve havonta többször.

Látogatói kérdőívek értékelése2. ábra

A felmérés a Múzeumok Őszi Fesztiváljának honlapjának használatára is kíváncsi volt.. A válaszadók 32%-a látogatott el a rendezvény számára létrehozott weblapra (3. ábra). Sikerként könyvelhető el, hogy minden harmadik válaszadó használta információszerzésre, tájékozódásra a fesztivál honlapját. A weboldalon kialakított keresőrendszer, a legfrissebb híreket tartalmazó menüpontok és a fesztiválon résztvevő múzeumok programjait bemutató részletes adatlapok mind nagy segítséget nyújtottak a tájékozódásban.

Látogatói kérdőívek értékelése 3. ábra 

3. Az értesülés forrása: Budapest és vidék összehasonlítása

A feldolgozott 1566 kérdőív közül 325 volt budapesti és 1241 vidéki. Az értesülés forrását vizsgálva néhány jelentős különbség mutatkozik a főváros és a vidéki területek között. Abban egyezés látható, hogy mindkét esetben az ismerősöket jelölték meg a leggyakrabban, de a többi kategóriában már nagyobb eltéréseket fedezhetünk fel. A budapestiek még mindig vezetnek az internethasználat terén, arányait tekintve a budapestiek többet használták a világhálót a tájékozódásra: ők kétszer annyian találkoztak a MÖF honlapján először a programmal, mint a Budapesten kívül élő válaszadók. Az internetes hírlevelek is szembetűnően jobban szerepeltek Budapesten. Érdekes azonban, hogy vidéken többen értesültek a programokról a közösségi oldalakon keresztül.

Látogatói kérdőívek értékelése4. ábra

Látogatói kérdőívek értékelése5. ábra

A Múzeumok Őszi Fesztiválja csekély költségvetése miatt a hagyományos médiákban fizetett kampányok nem voltak, csak a partneri együttműködéseknek köszönhetően jelent meg a rendezvény, illetve a sajtótájékoztatók és sajtóközlemények hatására generált híreken keresztül. Ennek köszönhető, hogy az újság, a rádió és a TV elenyésző szerepet játszik a fővárosban a rendezvény népszerűsítésében. Vidéken arányaiban többen nevezték meg hírforrásként a rádiót, televíziót és újságot, ami összecseng azzal, hogy a vidéki, helyi médiákban erősebb volt a rendezvény jelenléte, mint a budapesti, vagy országos médiákban.

Jól mutatja a hírlevelek hatékonyságának csökkenését, a 4. és az 5. ábra együttes vizsgálata. 198 ezer címre küldtek ki a múzeumok hírlevelet az őszi fesztivál programjaihoz kapcsolódóan, a látogatói felmérés adatai alapján azonban mindössze a budapesti látogatók18, avidéki látogatók 12 %-a jelölte meg hírforrásként. A hírlevelek – bár fontos hírforrásoknak bizonyulnak – hatékonyságának csökkenéséhez hozzájárul, hogy egyes levelezőrendszerek külön mappákba szedik a promóciós leveleket, így a hírlevél nem az elsődleges mappában jelenik meg. A hírlevelek és a kéretlen elektronikus levelek számának robbanásszerű növekedése pedig azt eredményezte, hogy ha a címzettek meg is nyitják a hírleveleket, azon csak átfutnak, és a számukra fontos tartalmat nyitják meg. Ezért kiemelt jelentősége van a figyelemfelkeltő címnek és a kedvcsináló megfogalmazásnak.

 A szórólapok és a plakátok esetében mutatkozott legszembetűnőbb különbség Budapest és vidék között. Míg vidéken mindkettő fontos információforrás (szórólapból 23%, plakátról 28% szerzett tudomást a rendezvényről), addig Budapesten ez az arány 7 és 5% volt. Külön kiemelem vidéken a plakátok hatékonyságát. A mindössze 7500 plakát a megkérdezettek nagyobb százalékát terelte be a múzeumokba, mint a 102.000 szórólap.

Sokan tájékozódtak a programfüzetből is, vidéken közel 20 %, ami kétszer magasabb arány, mint Budapesten.

Hírforrásként az egyéb kategóriát is sokan bejelölték: vidéken 13%, Budapesten 5%, melynek túlnyomó többségében a tanárokat nevezték meg (nagyobb arányban, mint a nyomtatott sajtót, vagy a rádiót, vagy a TV-t!) az értesülés forrásaként. Itt mutatkozik meg a KLIK-kel való együttműködés eredménye: idén először 5000 db pedagógusoknak szóló szórólapot a KLIK-en keresztül juttattunk el az iskolákba.

4. Múzeumok Őszi Fesztiválján való részvételre vonatkozó kérdések

Látogatói kérdőívek értékelése 6. ábra

A pedagógusok kulcsszerepe az őszi fesztivál látogatottsági adataiból is kiolvasható. A megkérdezett látogatók 20%-a iskolai csoporttal érkezett a múzeumokba.

A 6. ábrából kiolvasható, hogy a legtöbben az "egyéb csoporttal, szervezéssel" kategóriát jelölték be. Ehhez kiegészítésként sokan odaírták, hogy ez mit jelent: leggyakoribb válaszként a munkahely, a kollégák, valamint a barátok csoportja szerepelt, de többen kiemeltek klubokat, egyesületeket is. A kapott százalékokból azt a következtetést lehet levonni, hogy a fesztivál kínálata nagyszerű lehetőséget biztosított a csoportos programok szervezéséhez, legyen szó egy osztályról, munkahelyi közösségről, baráti társaságról, vagy bármilyen más közösség tagjairól. Ez összecseng a 4. ábra adataival, miszerint az ismerősök után (vidék 37%, Bp. 31%) a legtöbben a közösségi oldalakat jelölték meg a fesztiválról való értesülés forrásaként (vidék 29%, Bp. 19%).

A látogatói felmérés eredményei alapján a vidéki múzeumoknak a jövőben sem tanácsos az offline megjelenéseket figyelmen kívül hagyni, mert a látogatók jelentős része még nem szólítható meg kizárólag az interneten keresztül. Ezzel szemben a budapesti múzeumok bátrabban támaszkodhatnak az online elérési formákra, tanácsos nagyobb hangsúlyt fektetni a közösségi médiára. 

5. Látogatói elégedettség

Az elégedettség felmérése során a tájékoztatás, a program, a környezet, a szervezés és a múzeumi munkatársak segítőkészsége volt az az öt szempont, amit a látogatók egy 1-től 5-ig terjedő skálán értékelhettek. 

A tájékoztatással a többség, vagyis a válaszadók kétharmada nagyon, negyede pedig „csak” eléggé volt elégedett. Néhányan átlagos, azaz közepes osztályzatot adtak, de számuk nagyon alacsony, ennél rosszabb értékelés pedig senkitől nem érkezett. Ez azt jelzi, hogy a tájékoztatás, az információk eljuttatása a célközönséghez sikeres volt.

Látogatói kérdőívek értékelése 7. ábra

A programmal kapcsolatban is hasonló eredmény született, a látogatók leginkább nagyon, illetve eléggé elégedettek voltak, az átlagos értékelés elenyésző, ennél rosszabb pedig nem született. A sikeresség oka lehet a széles és színes programkínálat, ami igyekezett minden korosztályt megszólítani és új oldaláról bemutatni a múzeumokat.

Látogatói kérdőívek értékelése 8. ábra

A környezet megítélése is igen pozitív volt, 74% kiváló minősítést adott, és az eddigiekhez hasonlóan itt is a közepes a legrosszabb osztályzat.

Látogatói kérdőívek értékelése 9. ábra

A szervezés értékelése szinte ugyanúgy alakult, a látogatók majdnem háromnegyede kiválónak találta, körülbelül ötöde eléggé jónak. Néhányan adtak ennél rosszabb minősítést is, ennél a szempontnál 3% átlagosan volt megelégedve. Összességében nagyon pozitívnak mondható az eredmény.

Látogatói kérdőívek értékelése 10. ábra

A szempontok közül a múzeumi munkatársak segítőkészsége aratta a legnagyobb sikert. A 88% kiválóra értékelte a munkájukat, minden más osztályzat csak nagyon elenyésző számban fordult elő.

Látogatói kérdőívek értékelése 11. ábra

Arra a kérdésre, amely a látogatók élményére volt kíváncsi, a résztvevők közel háromnegyede azt válaszolta, hogy nagyon jól érezte magát a programon, majdnem negyede jól, és csak elvétve akadt olyan, aki átlagosan.

Látogatói kérdőívek értékelése 12. ábra

A fenti eredmények fontos visszajelzések a múzeumok számára, mutatják, hogy jó úton haladnak. A változatos tematika, a programok újszerűsége, szokatlansága jelentősen hozzájárulhatott a sikerhez.

6. Megkérdezettek adatai

Az 1566 válaszadó 65%-a nő volt, és közel egyharmada férfi. Végzettség tekintetében a kitöltők fele felsőfokú, az ötöde középfokú végzettséggel rendelkezik.

Látogatói kérdőívek értékelése13. ábra

 Látogatói kérdőívek értékelése14. ábra

A válaszadók jelentős része a felnőtt korosztályból került ki, ezen belül is a 31-49 év közöttiek fordultak elő a legtöbbször, de az 50-64 évesek is szép számmal képviseltették magukat. A kitöltők 15%-a tartozik a fiatal felnőtt, 11% a tinédzser, 7-7% pedig a gyerek, valamint nyugdíjas korosztályba. A 15. ábrán látható eredmények fényében a következő, foglalkozásokat összegző 16. ábrán szereplő adatok nem meglepőek: a válaszadók több, mint fele aktív dolgozó, ötöde pedig még diák.

Látogatói kérdőívek értékelése15. ábra

Látogatói kérdőívek értékelése 16. ábra