belépés
hírlevél
regisztráció
szakértőnk válaszol

Leg, leg, Leg(o): sokoldalú kutató-fejlesztő tevékenység veszi kezdetét a Múzeumi és könyvtári fejlesztések mindenkinek projektben

2017. május 17-én megtartotta első kutatás-módszertani szakmai napját a Szabadtéri Néprajzi Múzeum Múzeumi Oktatási és Módszertani Központ (MOKK) és a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár konzorciumi együttműködésében megvalósuló Múzeumi és könyvtári fejlesztések mindenkinek című, EFOP-3.3.3-VEKOP-16-2016-00001 azonosító számú projekt múzeumi komponensének külső szakértői csoportja. Az egész napos szakmai rendezvényre Szentendrén, a Szabadtéri Néprajzi Múzeum Konferenciatermében került sor. A meghívott vendégek – akik a hazai múzeumi és múzeumpedagógiai szakma jeles képviselői – a nap során a módszertani fejlesztés sikerét megalapozó kutatási irányok közül a szolgáltató múzeum, illetve a kutatásokhoz kapcsolódva kidolgozásra kerülő múzeumi minőségmenedzsment rendszer témáiban mélyedhettek el.

Dr. Bereczki Ibolya, a Szabadtéri Néprajzi Múzeum ágazati feladatokért felelős főigazgató-helyettese, egyben a projekt szakmai vezetője köszöntötte a megjelenteket. Köszöntőjében arra is kitért, hogy a 2017. február 1. óta futó és összesen 2 milliárd forintból megvalósuló kiemelt projekt, mely rugalmasan adaptálható módszertanok kidolgozásával a hazai múzeumi és könyvtári szakma módszertani fejlesztését hivatott előmozdítani, mennyiben tér el a MOKK által már sikeresen megvalósított korábbi, Múzeumok Mindenkinek Programtól, ami az iskolák és múzeumok együttműködését előmozdítva generált szemléletváltást a hazai múzeumi életben.

Miután a projekt múzeumi komponensének szakmai megvalósító csapata bemutatkozott, Nagy Magdolna, a MOKK megbízott igazgatója, egyben a program projektmenedzsere röviden ismertette a projekt célkitűzéseit, a projektelemek egymáshoz való kapcsolódását és a projekt ütemezését. Hangsúlyozta, hogy kétkomponensű és rendkívül komplex projektről van szó, melynek összetevői Lego kockák módjára több ponton is kapcsolódnak egymáshoz. Elsődleges jelentősége van a külső szakértők bevonásával lezajló négy alapkutatásnak, hiszen ezekhez kapcsolódik majd a hét különféle módszertani fejlesztés, melyeket a projekt keretében megvalósuló 20 mintaprojektben fognak tesztelni, majd összesen 80 muzeális intézmény fogja ezeket alkalmazni, ezen felül a múzeumi szakemberek, illetve pedagógusok számára szervezett 10 féle szakmai továbbképzés tananyagába is beépülnek.

A projekt kutatási és fejlesztési eredményeinek minél hatékonyabb disszeminációjára szakmai rendezvények (módszertani szakmai műhelyek, konferenciák), módszertani kiadványok (kézikönyvek, gyakorlati útmutatók, segédletek), kommunikációs kampány, továbbá az országos hatókörű múzeumi koordinátori hálózat tevékenysége révén is lehetőség nyílik majd.

A projekt szakmai megvalósítói által eddig már megkezdett desktop és online kérdőíves kutatásokról Hadnagy-Portik Piroska, a módszertani csoport vezetője számolt be. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a közel 750 címre kiküldött kétféle kérdőívet a különféle típusú múzeumok közül legnagyobb arányban a területi múzeumok töltötték ki. Az eddigi tapasztalatok alapján elmondható, hogy a múzeumi minőségmenedzsment rendszerre vonatkozó kérdőív esetében kisebbnek mutatkozott a kitöltési hajlandóság. Az online kérdőívekre adott válaszok kiértékelés után a következő lépést a mélyinterjús kutatások jelentik majd. Ezeknek az előkészítésébe – így a kérdéssor összeállításába – is bevonják a külső szakértőket, akik kérdezőbiztosként 40 hazai múzeumban fognak lekérdezést végezni, majd közreműködnek a végső kutatási jelentés elkészítésénél is.

Kákai-Szabó Szilvia, a projekt módszertani fejlesztésért, minőségbiztosításért és monitoringért felelős munkatársa a fogalomtisztázástól a hazai példákon keresztül a jogi szabályozásig terjedően tartott átfogó előadást a minőségmenedzsment kutatásról. Azt is ismertette, hogy a szakértők milyen komplex módon vehetnek részt ebben a témában.

Turcsányi Lilla mintaprojekt felelős munkatárs érzékletes előadásában kitért rá, hogy a projekt célkitűzéseivel harmonizáló mintaprojektek a hazai múzeumok számára is adaptálható megoldásokat fognak kikristályosítani. Mindebben a külső szakértőkre is jelentős szerep hárul, akik közreműködnek majd a módszertani útmutatók kidolgozásánál, ezáltal a szakmúzeum-pedagógia ügyét is előmozdítják, illetve a nemzetközi és hazai szakirodalmat feldolgozva hozzájárulnak az elméleti keretek tisztázásához.

Az előadásokat követő diskurzus keretében a szakértők feltehették kérdéseiket. Szó esett a mintaprojektek kiválasztásának szempontjairól, az online kérdőívezés tapasztalatairól és arról is, hogy a hazai múzeumok körében milyen fogadtatásra számíthat a múzeumi minőségmenedzsment rendszer, hogyan lehet motiválni iránta a múzeumokat. Ennek kapcsán felmerült még a múzeumok versenyképességének kérdése és a szemléletalakítás szükségessége is.

A Skanzen 50 kiállítás megtekintését és az ebédet követően a nap hátralévő részében world café módszerrel a szakértők közösen, ötletbörze keretében járták körül a múzeumi szolgáltatásokat, a szolgáltató múzeum feltételrendszerét, eszmét cseréltek a múzeumok megítélését, hírértékét illetően, és definiálták, hogy milyen konkurensekkel kell versenyezniük a mai múzeumoknak, és hogy milyen speciális adottságaikat aknázhatják ki a „fogyasztókért” folyó versengés során.

Kutatás-módszertani Szakmai Nap - Fotó: Pető Szabolcs

Kutatás-módszertani Szakmai Nap - Fotó: Pető Szabolcs
Kutatás-módszertani Szakmai Nap - Fotó: Pető Szabolcs
Kutatás-módszertani Szakmai Nap - Fotó: Pető Szabolcs
Kutatás-módszertani Szakmai Nap - Fotó: Pető Szabolcs
Kutatás-módszertani Szakmai Nap - Fotó: Pető Szabolcs
Kutatás-módszertani Szakmai Nap - Fotó: Pető Szabolcs
Kutatás-módszertani Szakmai Nap - Fotó: Pető Szabolcs
Kutatás-módszertani Szakmai Nap - Fotó: Pető Szabolcs