belépés
hírlevél
regisztráció
szakértőnk válaszol

Mesterségem címere

"A" szekció

11:20 – 11:28 Mesterségem címere

Kovács Éva Zsuzsanna múzeumpedagógus, Tatabányai Múzeum Bányászati Múzeum és Ipari Skanzen

„Mesterségem címere”- múzeumpedagógiai foglalkozás sorozat a TMJV Tatabányai múzeum Szabadtéri Bányászati Múzeum és Ipari Skanzenjében

Nívó díj 2018

A kiállítások koncepciója, bemutatása (egyben a múzeumpedagógiai foglalkozások helyszínei)

TMJV Tatabányai Múzeum Szabadtéri Bányászati Múzeum és Ipari Skanzen

Tatabánya város létrejöttét a szénbányászatnak köszönheti. A bányász emlékek megőrzése és bemutatása célja a Tatabányai Múzeum Szabadtéri Bányászati és Ipari skanzenjének.

Az 1988-ban létrehozott, és azóta folyamatosan bővülő Szabadtéri Bányászati Múzeum, Magyarország első, és ez idáig egyetlen ipari skanzenje, amely természetes környezetben mutatja be az ipari munkások munka és életkörülményeit. Látható a volt üzemiroda, a bányamérnökség, a felolvasó, a régi aknatorony és az egykori kovácsműhely. A régi üzemi épületek mellett új rekonstrukció a lejtakna lejárat és a hozzá kapcsolódó földalatti bányatérség. Az ipar és technikatörténeti kiállítást a szabadtéri géppark teszi teljessé.

Az ipari létesítmények mellet több épület található, melyekben a bányatelepeken élők életmódját bemutató kiállítások kaptak helyet. A két munkás lakóház az ún. hatajtós házak közül az elsőben a munkások lakáskörülményei kerültek bemutatásra az 1900-as évektől a 40-es évekig. A második ház a mesterségek háza a telepen működő jellegzetes kismesterségekből (cipész, fodrász, pék, fotós stb.) ad válogatást a látogatóknak. A XV-ös akna üzemhez tartozó egykori bányamesteri lakásban pedig a tisztviselői lakás került berendezésre.

A kézműves mesterségeknek évezredes, külön története van, azonban a Tatabányai Múzeum látókörébe került gyűjtemény együttesek a 19. század végéről, ill. a 20. századból származnak. A városiasodás folyamatával párhuzamosan jelentek meg Tatabánya életében, hiszen a 19. század végén lezajló változások, a kiépülő bánya- és ipartelepek, valamint a polgárosuló falvak a korábbinál lényegesen több kisiparos és kereskedő megélhetését biztosították a század első felében. A falvakat hagyományosan ellátó Tata és

Tóváros piaca helyett az igényeket zömében a MÁK Rt. Élelemtára, valamint a helyben munkálkodó mesterek elégítették ki.

Műhelyanyagaink zöme a 2001-ben, a Bányászati és Ipari Skanzenben megnyitott „Mesterségek háza” kiállításain látható. Maga a kiállítás igyekszik azt a folyamatot rögzíteni, amikor a 20. század fordulóján meginduló bányászat és az ennek következtében létrejött kolóniákra költözők sokféle igényei alapvetően változtatták meg a vidék életét. A lezajló polgárosodás egyrészt kialakította a kétlaki életet élők rétegét, másrészt modern, a városokra jellemző kisipari tevékenységek is megjelentek a falusi szolgáltatások mellett.

Mindenképpen ilyen, faluban és városban is jellemző mesterség volt a cipészé. A hatajtós házakban jellegzetesen konyhában űzött mesterség volt, az iparűzők életmódja és lakáskörülményei nem tértek el azokétól, akiknek dolgoztak. Hagyományosan jellemző, hogy a cipész asztalán együtt voltak a szerszámok és kellékek, kaptafák, kések, árak, szurkos cérna, csíptető, lábszíj, ráspolyok, faszegek, a javításra váró és félkész termékek. Segítségükkel egyrészt jól tanulmányozható a cipőkészítés folyamata és a felhasznált alapanyagok, másrészt rámutatnak a korábban említett átalakulásra is, közöttük a falusiak számára gyártott csizmák és a telepek lakóinak szükségleteire készült félcipők egyaránt megtalálhatóak.

A cipészhez hasonlóan a telepi szabó is a konyhában dolgozott. A század első felében fontos kellék volt az ún. szabókályha, mely egyrészt a lakás, vagy műhely fűtését szolgálta, másrészt helyet adott és melegen tartotta a szenes vasalót is. Nem hiányozhatott a műteremből a varrógép. A szabó műhelyek elengedhetetlen eszköze volt a próbababa, a próba tükör, a sablonok, szabásminták és ollók, valamint a vasalást könnyítő ujjafák.

Az egyik legteljesebb műhelyanyagunk a kiállításon is látható borbélyműhely, melynek eredeti cégjelzése, a pléhtányér is gyűjteményünkbe került. A bútorzat a múlt század első harmadából származik, sötét barna, lakkozott, tükrös, márványlapos asztalok és székek. A bútorzat mellett megőrződtek az üveges szekrények, a foghúzók, a kályhára helyezhető vízmelegítő, valamint a kézi hajvágók, borotvák és pamacsok, a parfümös üvegek, szórók.

A polgárosulás előrehaladott fokát mutatja a szépségszalon, mely az 1930-as évek közepétől működött Felsőgallán. Maga a kozmetika, mint iparág megjelenése a falun, tükrözi a lezajlott életmódváltozást még akkor is, ha tudjuk, elsősorban nem a falusi igények kielégítését szolgálta. A múzeum tulajdonába került a szalon teljes bútoranyaga, fehér, lakkozott fa székek, tükrös asztalok, a technikai eszközök: elektromos arckezelő készülék, kvarckészülék, a krémek, pakolások tárolására szolgáló rózsaszín vagy fehér műanyag tégelyek, parfümös üvegek, a fehér vászon textíliák, s külön érdekességként a ma már ritkaságnak számító, kék üvegből készült arcgőzölő.

A II. világháborút követő időkből származik a fodrászmesterséghez tartozó gyűjtemény. A Styl Rt. az 1950-e években kezdte meg működését a városban, általuk kerültek a múzeum tulajdonába a különböző fodrászeszközök: elektromos meleg dauer készülékek, lábon álló hajmosó tál, szárító búrák, hajsütővas, hajszárítók, fésűk, fa hajcsavarók és ollók.

Talán a legteljesebb, és a város elmúlt közel száz évének történeti dokumentuma Stingl Józsefné Szlávik Rozália fotóműterme és fotóanyaga. Ő maga a tatabányai fényképészet egyik legjelentősebb egyénisége volt. A gyűjtemény részét képezik a fényképek előhívásához és kidolgozásához tartozó technikai eszközök és alapanyagok, különböző fényképezőgépek, lámpák és állványok. A Bányászati és Ipari Skanzenben látható kiállításban a műterem eredeti kellékeivel és világításával tekinthető meg a fényképész szalon.

A 20. század elejéről származik Balogh András tatai kovácsmester műhelyének anyaga. Üllők, kalapácsok, nyeles vágók, simítók, fogók. Ezeknek a szerszámoknak jó része a XV-ös aknai kovácsműhelybe került, kiegészítve még Hlogyik István bánhidai kovácsmester anyagával.

A pékműhelyünk anyaga sajnos nem teljes. Egyrészt a tulajdonunkba került a Tatabányai Sütőipari Kft. jóvoltából egy régi zsömlekészítő, valamint egy dagasztó és egy formázógép, amelyek az 1900-as évek második harmadában még használatban voltak. A kézi eszközök, péklapátok, kenyérkosarak egy tatai pékmestertől, Fehér Istvántól származnak, szintén a múlt század közepéről.

Az óvodásoknak szóló „Mesterségem címere”- múzeumpedagógiai foglalkozás sorozat motivációja

Kovács Éva Zsuzsannának hívnak, a TMJV Tatabányai Múzeum múzeumpedagógusa vagyok. Végzettségem szerint óvónő, tanító, dráma táncpedagógus.

Mindegyik területen szeretek dolgozni, igyekszem az összefüggéseket szem előtt tartva a teljességre törekedni.

A múzeum őriz, átad, és örök értékeket közvetít. A híd szerepét tölti be a múlt és a jövő között. Ez a hidat szeretném tudásommal és tapasztalataimmal legjobb képességeim szerint erősíteni.

A múzeumban eltöltött tíz éve tartó pedagógiai munka során tudatosodott bennem, hogy minél előbb érik a gyerekeket komplex hatások, annál hatékonyabban lehet ezeket a minden időkben fontos értékeket átadni.

Tehát már óvodás korban. Mindezt a művészetpedagógia eszközeivel- drámapedagógia, zene és táncpedagógia, mind az öt érzékszervet (látás, hallás, szaglás, tapintás ízérzékelés, mozgás) mozgósítva.

A múzeumpedagógiai foglalkozások kapcsolódási pontjai az óvodai foglalkozásokhoz

Mivel óvónői végzettségemnél fogva ismerem az óvodások életkori sajátosságait és az óvodai programokat, olyan múzeumpedagógiai foglalkozásokat terveztem, amik beilleszthetőek a kis gyermekek hétköznapi életébe, kapcsolódnak az óvodai foglalkozásokhoz.

1. Minden múzeumpedagógiai foglalkozásban szerepelnek mondókák, versek vagy mesék, verses mesék, ami miatt megfelelnek egy irodalmi óvodai foglalkozásnak is.(Például:”Ó mi szép, ó mi szép, ez a háromlábú szék!” - című múzeumpedagógiai foglalkozás fókuszában a skanzen cipészműhelyében Móra Ferenc A cinege cipője című verses meséje áll.)

2. A múzeumpedagógiai foglalkozások az óvodai ének foglalkozásokhoz úgy kapcsolódnak, hogy mindegyik tartalmaz egy népdalt, régi éneket, vagy népi énekes játékot.( Például:”Kerek ez a zsemle”-!” - című múzeumpedagógiai foglalkozás fókuszában a skanzen pékműhelyében az azonos című régi ének áll. Kerek ez a zsemle, nem fér a zsebembe….amit valóságos próbálkozás követ majd, mikor az a gyerek eheti meg a zsemléjét, akinek mégis belefért a zsebébe…)

3. A foglalkozások eszköztárában a pályázat által új A múzeum mindenkié névre hallgató matricás füzet születik, amiben a mesterségek házának minden kiállítása és az abba beilleszthető tárgyak is szerepelnek majd matrica formájában. Mind a képi megjelenés, mind a kiegészíthetőség miatt ezért ezek a múzeumpedagógiai foglalkozások kapcsolódnak az óvodai ábrázolás foglalkozásokhoz.

4. Minden múzeumpedagógiai foglalkozás tartalmaz például: mozgásos játékot, ezért kapcsolódik az óvodákban folyó testnevelés foglalkozásokhoz.

5. Mivel a mesterségek házában sok műtárgy van és ezek például: könnyen számolhatóak, ha az óvónők kérik, az óvodák matematika foglalkozásaihoz is tudunk kapcsolódni.

6. A kiállítások történeti és társadalmi jellege eleve kapcsolja a múzeumpedagógiai foglalkozásokat az óvodai környezetismeret foglalkozásokhoz, a skanzen gazdag élővilága (például: gyógynövény, madár, rovar, hüllő) külön kérésre pedig lehetővé teszi a kapcsolódást a természetes környezethez is.

Az óvodásoknak szóló múzeumpedagógiai foglalkozások módszertanáról

A jelenkori pedagógiában már megjelennek új módszerek melyek segítségével az élmény megszerzése központi kérdéssé válik és a cél elsősorban az élmény ismerős és értelmezhető ismeretekre való átalakítása.

Ilyen módszer a drámapedagógia is melyet a múzeumpedagógiai foglalkozások területén a Tatabányai Múzeumban, előnyben részesítünk.

Segítő lehetőségként látjuk az óvodai oktatás mellett, ami hasonlóan más művészeti tevékenységhez a gyerekek komplex fejlődését szolgálja, kiegészíti, és megerősíti az óvodákban megszerzett ismereteket.

Mindezt persze játékosan, az óvodások életkori sajátosságainak megfelelő módon, időtartamában, létszámban is alkalmazkodva ahhoz.

A múzeumpedagógiai foglalkozások felépítése, időbeosztása:

- előkészítés, ráhangolódás:30 perc

- kiállítótérben való foglalatoskodás (Mesterségek háza): 30 perc

- a többi kiállítás megtekintése játékokkal kötetlenebb formában: 30 perc

Mivel a múzeumpedagógiai foglalkozásokon a gyerekek csoportbontásban vesznek részt,(az előkészítő rész után, amíg a csoport egyik fele a kiállítótérben foglalatoskodik, addig a csoport másik fele a többi kiállítást tekinti meg játékokkal kötetlenebb formában aztán cserélnek)a foglalkozást a múzeumpedagógus kétszer tartja meg.

A múzeumpedagógiai foglalkozások tematikája

„Mesterségem címere”- múzeumpedagógiai foglalkozás sorozat a TMJV Tatabányai Múzeum Szabadtéri Bányászati Múzeum és Ipari Skanzenjében óvodások részére

1.”Kipp- kopp kalapács”- múzeumpedagógiai foglalkozás skanzen kovács műhelyében

Módszerek: drámapedagógia, művészet pedagógiák, kooperatív technikák

2.”Psz …sss….be sok súly,meg se mozdul…” múzeumpedagógiai foglalkozás skanzen szabadtéri gépparkjában

Módszerek: drámapedagógia, művészet pedagógiák, kooperatív technikák

3.”Mindenütt jó, de legjobb otthon…” múzeumpedagógiai foglalkozás a skanzen 6 ajtós lakásaiban és a bányatisztviselői lakásban

Módszerek: drámapedagógia, művészet pedagógiák, kooperatív technikák

4.”Ó mi szép, ó mi szép, ez a három lábú szék…”múzeumpedagógiai foglalkozás a skanzen cipész műhelyében

Módszerek: drámapedagógia, művészet pedagógiák, kooperatív technikák

5. …”Én vagyok a bakó manó nyassz!” múzeumpedagógiai foglalkozás a skanzen szabó műhelyében

Módszerek: drámapedagógia, művészet pedagógiák, kooperatív technikák

6.”Urak, hölgyek szépüljenek!” múzeumpedagógiai foglalkozás a skanzen szépségszalonjában és fodrász műhelyében

Módszerek: drámapedagógia, művészet pedagógiák, kooperatív technikák

7.”Itt repül a kis madár!” múzeumpedagógiai foglalkozás a skanzen fotó műhelyében

Módszerek: drámapedagógia, művészet pedagógiák, kooperatív technikák

8.”Sót vegyenek…sót vegyenek!” múzeumpedagógiai foglalkozás a skanzen élelemtárában

Módszerek: drámapedagógia, művészet pedagógiák, kooperatív technikák

9. „Kerek ez a zsemle…nem fér a zsebembe…!” múzeumpedagógiai foglalkozás a skanzen pék műhelyében

Módszerek: drámapedagógia, művészet pedagógiák, kooperatív technikák

10. „Ó, szállj le ide sólyom!” múzeumpedagógiai foglalkozás a skanzen szabadtéri szoborparkjában a Turul madár eredeti vázánál és Tatabánya Kő hegyen a milleneumi Turul szobornál

Módszerek: drámapedagógia, művészet pedagógiák, kooperatív technikák

A foglalkozások céljai:

Az adott foglalkozás (cipész, kovács, szabó stb.) megismertetése, szerszámaik kipróbálása, életmódjuk eljátszása, Tatabánya helytörténetének megismertetése, koronkénti különbségek felfedeztetése és a foglalkozás belehelyezése a jelen korba.

A TMJV Tatabányai Múzeum múzeumpedagógiai foglalkozásait elsősorban eddig iskolások látogatták nagy számban. Minden digitális technikát, papír alapú információt felülírt a népszerűsítést illetően a „szájhagyomány útján való dicshimnuszok” terjedése. A kollégák egymásnak adták át a foglalkozások témáit, tartalmát és az elérhetőséget a múzeumi órák előjegyzésére.

Reményeink szerint ez az óvodások esetében is így lesz. Kell 20-30 csoport, amelyik részt vesz ezeken az alkalmakon a múzeumban, aztán jönnek a többiek. Mivel egy alkalommal vesznek részt a gyerekek a foglalkozásokon a pályázaton belül, ha jól érezték magukat visszajönnek majd a következőekre is.

Az új Múzeum mindenkinek matricás füzetet haza viszi minden gyerek az aktuális oldalakkal és lehetséges, hogy a családjukkal térnek vissza, hiszen a képi anyaga megmutatja a skanzen jellegét, nagyszerűségét is (minden múzeumpedagógiai foglalkozás helyszíne benne lesz pluszban azoknak a műtárgyaknak a képeivel, amiket matrica formájában a gyerekek az adott műhelyek képein a helyükre ragaszthatnak).

A gyermekes családok is gyűjthetik a matricákat. Kétszer kell eljönniük a múzeumba, hogy az összes meglegyen. Egyszer a skanzenbe, egyszer a Szt. Borbála térre.

„Mesterségem címere”- múzeumpedagógiai foglalkozássorozat fotódokumentációja a TMJV Tatabányai múzeum Szabadtéri Bányászati Múzeum és Ipari Skanzenjében

”Psz …sss….be sok súly,meg se mozdul…” múzeumpedagógiai foglalkozás skanzen szabadtéri gépparkjában

Módszerek: drámapedagógia, művészet pedagógiák, kooperatív technikák

Mesterségem címere

”Mindenütt jó, de legjobb otthon…” múzeumpedagógiai foglalkozás a skanzen 6 ajtós lakásaiban és a bányatisztviselői lakásban

Módszerek: drámapedagógia, művészet pedagógiák, kooperatív technikák

Mesterségem címere

”Ó mi szép, ó mi szép, ez a három lábú szék…”múzeumpedagógiai foglalkozás a skanzen cipész műhelyében

Módszerek: drámapedagógia, művészet pedagógiák, kooperatív technikák

Mesterségem címere

”Én vagyok a bakó manó nyassz!” múzeumpedagógiai foglalkozás a skanzen szabó műhelyében

Módszerek: drámapedagógia, művészet pedagógiák, kooperatív technikák

Mesterségem címere

”Urak, hölgyek szépüljenek!” múzeumpedagógiai foglalkozás a skanzen szépségszalonjában és fodrász műhelyében

Módszerek: drámapedagógia, művészet pedagógiák, kooperatív technikák

Mesterségem címere

”Itt repül a kis madár!” múzeumpedagógiai foglalkozás a skanzen fotó műhelyében

Módszerek: drámapedagógia, művészet pedagógiák, kooperatív technikák

Mesterségem címere

„Ó, szállj le ide sólyom!” múzeumpedagógiai foglalkozás a skanzen szabadtéri szoborparkjában a Turul madár eredeti vázánál és Tatabánya Kő hegyen a milleneumi Turul szobornál

Módszerek: drámapedagógia, művészet pedagógiák, kooperatív technikák

Mesterségem címere

„Kerek ez a zsemle…nem fér a zsebembe…!” múzeumpedagógiai foglalkozás a skanzen pék műhelyében

Módszerek: drámapedagógia, művészet pedagógiák, kooperatív technikák

Mesterségem címere

Nyitólap

eseménynaptár


  SZEP 09
  hétfő
 
VIII. Országos és IV. Nemzetközi Múzeumandragógiai Konferencia
  SZEP 16
  hétfő
 
Alternatív múzeumi erőforrások (AME30T)
  SZEP 18
  szerda
 
EGY ÚJ ÉVTIZED KÜSZÖBÉN C. Múzeumi információs nap
  SZEP 23
  hétfő
 
XVII. ORSZÁGOS MÚZEUMPEDAGÓGIAI ÉVNYITÓ
  SZEP 27
  péntek
 
Csongrádra megy a Múzeumi Játékmustra
  OKT 02
  szerda
 
Jelen leszünk Dijonban az ENCATC konferenciáján
HKSZCSPSZV
1234
567891011
12131415161718
19202122232425
262728293031

AUGUSZTUS

18

VASÁRNAP

legfrissebb híreink


2019. 08. 13.
Megváltozik az élet a Múzeumi Nívódíjtól?
2019. 07. 24.
Képzés a legmodernebb formában, a hatékony múzeumhasználatért
2019. 07. 19.
Tanulmányút Észtországba a Cselekvő Közösség projekttel augusztus végén
2019. 06. 25.
Kurátori tárlatvezetések az Art Capital 2019 szakmai napján
Magyar Múzeumok


2019. 08. 18.
Megnyílt Korniss Péter Változások című fotókiállítása Kolozsváron
2019. 08. 18.
DNS-teszt helyett: művészi installáció családi fotóalbumból
2019. 08. 17.
Mindent a Rákócziakról Sárospatakon
2019. 08. 16.
Autózás, szórakoztatás, látvány: élményközpontú brand-múzeumok
Skanzen hírek


2019. 04. 03.
Emlékülés a Skanzenben Sabján Tibor tiszteletére
2019. 03. 22.
Önkénteseknek tart képzést a Skanzen
2019. 03. 22.
Tavaszi napközi a Skanzenben zöldcsütörtökön és húsvét kedden
2019. 03. 22.
Tavaszváró kerti hétvége a Skanzenben