belépés
hírlevél
regisztráció
szakértőnk válaszol

Tudta-e, hogy van egy Múzeumpedagógiai Nívódíj nyertes program, amelynek a terve a MOKK kommunikációs képzésének egyik záródolgozatában született meg? Részletek itt olvashatók.

Mindenki a maga koktéljának a kovácsa

Példák a Múzeumi kommunikáció az oktatás szolgálatában (MKO) képzésünk hasznosulására


A Múzeumi Oktatási és Képzési Központ által szervezett Múzeumi kommunikáció az oktatás szolgálatában című továbbképzéseket kezdettől az az igény hívta életre, hogy a MOKK használható útmutatást adjon ahhoz, hogy a múzeumok, muzeális intézmények minél tudatosabban keverhessék ki saját kommunikációs koktéljukat. A helyi lehetőségekre támaszkodó, ugyanakkor korszerűnek számító múzeumi kommunikációs stratégia kidolgozásával elérhető, hogy a kiszemelt célcsoportok - a sajtómunkatársaktól kezdve a pedagógusokon keresztül a külföldi turistákig - ne csupán becsábuljanak a múzeumba, de jó szájízzel is távozzanak onnan, sőt rendre visszajárjanak repetázni.


A zalaegerszegi Göcseji Múzeum és Falumúzeum a képzésen megszerzett tudás birtokában mert kísérletezni, és úgy tűnik, hogy a képzés által megalapozott elképzeléseik, újításaik rendre beigazolódtak. Azt követően, hogy az intézmény egyik munkatársa, Tisléri-Szigeti Éva 2012-ben elvégezte a Múzeumi kommunikáció az oktatás szolgálatában című képzést, a múzeum önmaga imázsának és rendezvényeinek tudatosabb kommunikálásába kezdett: tematikus, egy-egy célcsoportra szabott programokban gondolkodott és célzottabban használta a sajtóorgánumokat, sikeresen nyitott az országos médiumok felé. A múzeum több rendezvénye - például a megvalósítási formájában és célcsoportjában is újdonságot jelentő Népi Gyermekjátékok Olimpiája - is elérte az országos híradás „ingerküszöbét”, az aktualitásokhoz kapcsolódó sajtóközleményeken túlmutató sajtókész módon megírt „generált” híreket jó arányban használták fel az újságírók. A 2013-as tulajdonosváltással és a szervezeti felépítés változásával járó arculatváltást is sikeresen abszolválta az intézmény azt követően, hogy a képzés hatására sikerült átgondolni a kommunikációs stratégiát. A Göcseji Falumúzeum a mindenre kiterjedő kommunikáció jegyében és egy sikeres pályázat révén régi vágyát is valóra váltotta: átgondolt, szakmailag is helytálló ugyanakkor felhasználóbarát, egységes imázst követő információs táblákkal látták el építményeiket és az újonnan kialakított „Zöld ösvény” tanösvényt.

Kerekes Lászlóné Bíró Éva, a debreceni Déri Múzeum irodalmi muzeológusa a kommunikációnak szintén sokféle területén tudta hasznosítani az MKO képzésen szerzett ismereteket. A gyűjtemények digitalizációjával, a nyilvántartás online elérhetővé tételével kapcsolatban felmerülő kérdéseknél is kamatoztatta a megszerzett tudást, az Erasmus program keretében érkező határon túli hallgatók munkáját a képzésen szerzett ismeretek alapján értékelte. A múzeum új irodalmi kiállításához kapcsolt múzeumpedagógiai program kidolgozásakor pedig nem hagyta figyelmen kívül, hogy a sikerhez milyen fontos a pedagógusokkal való konstruktív kapcsolattartás:
„A szentendrei továbbképzésen megtanultam, hogyan lehet mindezt optimálisan kezelni és a gyakorlatban bebizonyosodott, hogy az elméleti és a tréning tudás működik. Határozott elképzeléssel, de nem kész, letisztázott múzeumpedagógiai programmal keresve meg őket, nyitottak voltak a legbelsőbb munkacsoport megbeszéléseikre is beengedni.”

Dr. Péter Istvánné Mocsáry Magdolna, a Damjanich János Múzeum Tájházának vezetője a kommunikáció egy másik, de nem elhanyagolható vetületéről, a tárgyak révén az emberek között zajló kommunikáció fejlesztésének sikeréről számolt be a képzést követően. A 2013-ban megrendezett Tarisznyatábor foglalkozásain életre keltett hagyományos tárgyakkal kapcsolatban a gyerekek otthon további kommunikációt kezdeményeztek, a Tájház és az általa közvetített élmények ezzel katalizátoraivá váltak a generációk közötti párbeszédnek. Az alkotótábor során létrejött egyéni produktumok pedig a tarisznyába majd a múzeum falain kívül kerülve további kommunikációt generáltak a szórakozva tanulást lehetővé tevő múzeum ideájáról, ez pedig a tábor megismétlését tette szükségessé.

A Múzeumi kommunikáció az oktatás szolgálatában című képzésünket 2014-ben már határon túli hallgató is elvégezte. A csíkszeredai Csíki Székely Múzeum PR felelőse, Gecző – Dávid Bíborka a képzést lezáró dolgozatként a múzeumában aktuálisan bemutatásra kerülő nagyszabású – 5 hónap alatt több tízezer látogatóra pozícionált, komoly szponzorációs és arculatépítő illetve marketingtevékenységgel megtámogatott - időszaki kiállításhoz (Rippl-Rónai József – A magyar festészet első modern mestere) készített részletes és összetett, Erdély területét lefedő kommunikációs tervet. Nem kevés múlott a feladat sikeres megoldásán, egyrészt a megfelelő kommunikációs stratégia kidolgozásával kellett kezelni azt a helyzetet, hogy Erdélyben még a képzett társadalmi rétegek körében is kevésbé ismert Rippl-Rónai József alakja és munkássága, másrészt a korábbi sikeres időszaki kiállítások látogatószámát kellett elérni. A Csíki Székely Múzeum múzeumigazgatójának a tárlat zárásakor tartott beszámolója szerint az elvárt látogatottsági számot mérték a Rippl-Rónai kiállításon, közel tizenhatezren voltak kíváncsiak az első modern magyar festő munkáira. Az elsődleges célcsoport, az erdélyi felnőtt alkalmi látogatók felé irányuló kommunikáció mellett nagy hangsúlyt kapott a szervezett formában érkezők iskolás csoportok mobilizálása. A szórakoztatva tanulás és a múzeumba járó generáció kinevelését szem előtt tartva erdélyi szintű diákvetélkedőt hirdettek meg a Communitas Alapítvány támogatásával és a tárlatra több mint száz diákcsoportot fogadtak, közöttük a Székelyföldön kívüli szórványterületekről érkező tanulókat is. Számukra a magyar identitásőrzés szempontjából is jelentőséggel bírt a csíkszeredai múzeum kiállításának felkeresése, hiszen ehhez kapcsolódva körutazáson vettek részt Székelyföldön.

További hallgatói visszajelzések a MOKK kommunikáció képzésén tanultak gyakorlati hasznosulásáról itt olvashatók.