belépés
hírlevél
regisztráció
szakértőnk válaszol

A múzeumpedagógiai programról szóló összefoglaló írás itt olvasható.

Mit hoz a mítosz, avagy tehetséggondozás a modern képzőművészet tükrében

Interjú a Múzeumpedagógiai Nívódíj pályázat kapcsán Nyitrai Orsolyával, a Magyar Nemzeti Galéria és a Vaszary Villa közös HITMÍTOSZKÖLTÉSZET Ferenczy Károly és a nagybányai mesterek művei című kiállításhoz kapcsolódó múzeumpedagógiai program tervezőjével és felelősével.

 

 A programsorozat a görög mitológiára fókuszál. Miért pont erre a témára esett a választás?

 A kiállítás tematikája szerint Ferenczy Károly és a nagybányai művésztelep alapító mestereinek biblikus és vallásos képeiből, valamint mitológiai és irodalmi ihletésű műveiből ad reprezentatív válogatást. A 19. század festészet műfaji hierarchiájában előkelő helyet elfoglaló történet festészet megújítása a nagybányaiak fontos célkitűzései közé tartozott. A történeti jelenetekkel rokon mitológiai motívumok is rendre felbukkannak az alkotók képein, melyeken a régi görög mitikus históriába kalauzolják a nézőt. Ferenczy Károly: Orfeusz és Thorma János: Dioné és Zeusz kompozíciói adták az alapötletet a múzeumpedagógia program kidolgozásához.

A témaválasztáskor a hangsúly a gyermeki fantázia megragadásán volt. A csodás elemekkel átszőtt, ismeretlen világba való bemerészkedés izgalma jó motorja volt a gyermekek komolyabb érdeklődéséhnek. A festészet technikai sajátosságainak megismertetése, a korszak művészeti kérdéseinek tárgyalása és a befogadói magatartás gyakorlása az antik mítoszok kapcsán igen sikeres volt.

Fontos szempont volt, hogy a program végeztével maradandó tárgyi tudás birtokában távozzanak a gyermekek, tehát próbáltunk racionális, feldolgozható mennyiségű „tananyagot” átadni, a meghatározott idő intervallumokban (5 x napi 6 óra).

 

Miért tartották fontosnak a modern képzőművészet beemelését a programba?

 

Megközelítésünk kétirányú. Egyik az, hogy a kiállítás témája szerint, a magyar képzőművészetben megújulást jelenti. Ferenczy Károly és a nagybányaiak új festészeti elemeket használnak, az optikai és a kompozíciós képalkotás terén. Az alkotó fiatalok, akik programunkban részt vettek és részt vesznek, technikai tudásukban közelebb állnak ahhoz a tudáshoz, amely a modern és a kortárs képzőművészet feltételez. Ilyen az akcióművészet, a gesztusfestészet. Ugyanakkor a rajzstúdiumok adta követelményrendszert sem hanyagoltuk el. Erre példa a kroki /rövid, tanulmányrajz/ rajzoltatása. A mai kor fiataljai pedig az új technikai médiumok adta lehetőségeket nagyban ismerik. Ennek felhasználása azonban nem gyakran hoz minőségi alkotást. Éppen ezért, fontos, hogy ezen technikák alkalmazásával értékes alkotások szülessenek. Ugyanakkor kapcsolódik a kiállítás témájához tartalmilag. Így született meg minden alkotói héten a stop-trükk animáció is.

 

A gyerekek mennyire voltak nyitottak a foglalkozások során, mennyire mutattak érdeklődést a különböző kreatív tevékenységek iránt?

 

A gyerekek mindegyike nagy érdeklődést mutatott a foglalkozáson. Jelezték, hogy a jövőben is szívesen jönnének és szeretnének hírlevelet kapni az évközi foglalkozásokról. Gyakran a szülők megkérdőjelezik a meghatározott korcsoportot /6-12 év közöttieknek/. Alaptalan az aggodalom. A gyakorlat azt mutatja, hogy minden gyermek a saját tudásához képest használja fel az alkotásra szánt időt. A kisebbek lassabban dolgoznak, addig a nagyobbak gyorsabban, de sokkal precízebben dolgozzák ki a „feladatot.”

 

Meglátásuk szerint a pedagógusok munkáját milyen módon segítheti egy ilyen, elsősorban interaktivitásra és kreativitásra épülő foglalkozássorozat?

 

Elsősorban az általunk végrehajtott alkotói tevékenység hatására igényt szeretnénk teremteni a pedagógusok kortárs képzőművészeti ismereteinek bővítésére. Nem elég ugyanis a már tudott és sok éve tanított ismeretanyagot átadni. Szükségesnek látom azt, hogy a kísérletezés az alkotási folyamat része legyen. Az experimentális megközelítés alapköve a mai művészet-csinálásnak, természetesen vannak szabályok, amelyeket tudni érdemes, de azt is be kellene látniuk, hogy a hiba, a véletlen nem bűn, hanem nagy szerepet tölt be a művészetben és ilyetén mód a műalkotás létrehozásában is.

 

A kiállítás koncepcióját kidolgozta, a műveket válogatta és a kiállítást rendezte: 
Plesznivy Edit a Magyar Nemzeti Galéria főmuzeológus-művészettörténésze.

Kiállítás megtekinthető: 2013. május 4- 2013. október 27.