Az 1939-ben felavatott és 2013-ban felújított Hősök Kapuja kiállítóhelyen a látogatók megismerkedhetnek az épület históriájával, emellett az 1848/48-es forradalom és szabadságharc, az I. és a II. világháború, valamint az 1956-os forradalom és szabadságharc veszprémi eseményeinek és hőseinek történetével.
Helyszín: Veszprém, Laczkó Dezső Múzeum, Erzsébet sétány 1.
Célcsoport: általános iskolások, családok, értelmi sérültek, felnőttek, gyógypedagógusok, középiskolások, mozgáskorlátozottak, múzeumpedagógusok, nyugdíjasok, óvodások, pedagógusok, siketek és nagyothallók, speciális igényű gyermekek, szülők, vakok és gyengénlátók
Bővebb infromáció:
http://ldm.hu/hu/belepojegyek-nyitva-tartas
Hősök Kapuja
Nyitva tartás: a hét minden napján 9-től 17 óráig. Jegyárak 2016-ban. |
|
Felnőtt: | 600 Ft |
Diák-nyugdíjas: | 300 Ft |
Családi (2 felnőtt, max 4 gyermek): | 1200 Ft |
Csoport (minimum 10 fő felnőtt / tanuló): | 500/250 Ft |
|
|
Felnőtt: | 1000 Ft |
Diák-nyugdíjas: | 500 Ft |
Családi (2 felnőtt, max 4 gyermek): | 2000 Ft |
Csoport (minimum 10 fő felnőtt / tanuló): | 800/400 Ft |
Kombinált jegy a Hősök Kapujára, a Tűztoronyra és a Laczkó Dezső Múzeumra, Bakonyi Házra |
|
Felnőtt: | 2200 Ft |
Diák-nyugdíjas: | 1100 Ft |
Családi (2 felnőtt, max 4 gyermek): | 4000 Ft |
Csoport (minimum 10 fő felnőtt / tanuló): | 2000/1000 Ft |
bankkártyás fizetés, Év Múzeuma díjat nyert intézmény, pedagógus-igazolványra szóló kedvezmény
http://www.hosok-kapuja.hu/
Amikor a Hősök Kapuját az 1930-as évek közepén megépítették, ugyanekkor több, a múltat idéző, a múltat emlékként felhasználó épület és emlékmű is született. Ekkor alkották meg a veszprémi szimbólummá váló Szent István Völgyhidat a kor modern technikai vívmányait hirdetve. Ekkor kezdték építeni Árpád-házi Szent (ekkor még csak Boldog) Margit tiszteletére a „Margit-templomot”, nem megfeledkezve a nevelkedése színhelyéül szolgáló Margit-romok megújításáról. De ekkor állították fel a várhegy végén, a kilátást látványával is meghatározó szoborpárt, Szent István és Boldog Gizella emlékművét. A várhegy elején pedig ekkor húzták fel a Hősök Kapuját, elsődlegesen a világháború áldozatainak, de nem utolsó sorban minden korábbi „honvédőnek” szentelve.
Ha a várhegy végéről, a Benedek-hegy tetejéről kitekintünk, Északra a Bakony-hegység sziluettjét pillanthatjuk meg. Keletre a Margit-templom kissé aránytalan épülete jelölődik meg; Nyugatra a jövőt hirdető Völgy-híd, mellettünk és a várhegy alatt a „királynéi város” lokális legendákkal telített városrészei állnak. Ebben a jelentéssel behálózott, a múlt által felszabdalt térben a Hősök Kapuja különös szerephez jut. Egyszerre lesz a régmúlt kapuja (talán a török kori várvédőkre is emlékezve) és a közelmúlt (a világháborúk) hőseinek emlékműve.
Ez a nem szokványos emlékmű – jellemző módon – azt az illúziót kelti, hogy talán már korábban is itt állt, „már régóta” felépült, vagyis, hogy a középkori és a törökkori vár szerves része volt.
Ezek a nem titkolt szándékok rajzolták körül, határozták meg és építettek fel a Hősök Kapuja környezetét. Kiállításunk erről és magáról kapuról, annak emlékezetéről szól. Értelmezhetjük e kaput a vár és a honvédők általában vett emlékjeleként, de az I. világháború hőseinek konkrét emlékműveként is.
A kapu a várhegy bejárata, de egyben szimbolikus belépő a középkori és a barokk Veszprém virtuális tereihez is. Ez a várbeli „tér” jelentésekkel telített, szemben az olyan helyekkel, ami bárhol máshol előfordulhatna. Ez az a „hely”, ami máshol nincs, szemben azzal a hellyel, ami akárhol lehetne. Olyan „hely”, ahonnan a Veszprémbe látogató vendég, emlékeket szeretne „elvinni”; amit minden „őslakos” vagy azzá váló veszprémi szeretne magáénak érezni, otthonaként belakni.
Veszprém talán a Hősök Kapuján keresztül nézve is olyan „hely”, ami a különlegesség illúzióját hordozza: legalább is távol áll a „nem hely” kategóriájától. A kiállítás ezt az érzést kívánja felerősíteni, az elhalványult jelentéseket pedig újrarajzolni.
Hősök Kapuja
Nyitva tartás: a hét minden napján 9-től 17 óráig.
Szellem a tárgyban …, a helyben…, a képben
Kalendáriumi kalandozások - A karácsonyi ünnepkör
Kalendáriumi kalandozások - A farsang
Kalendáriumi kalandozások - A húsvéti ünnepkör
Német nemzetiségi kultúra Veszprém megyében