Az 1940-es évek végére Magyarországon, szovjet felügyelet mellett, a hatalom teljes egészében a kommunisták kezébe került; Magyarország a Szovjetunió vazallus állama lett, annak minden továbbgyűrűző politikai, gazdasági és katonai következményével együtt. Az elkövetkező mintegy négy évtized a vasfüggöny mögött, Magyarországon az államszocializmus kora, legsötétebb fejezete az 1950-es évek első fele, a Rákosi Mátyás nevével fémjelzett kommunista diktatúra. E diktatúra totális államszerkezetébe illeszkedtek a magyar fegyveres erők (Magyar Honvédség, 1951-től Magyar Néphadsereg, Határőrség, Rendőrség, Államvédelmi Hatóság), úgy is, mint a hatalom eszközei, elnyomó szervei. A Magyar Néphadsereg mindezen túl, előbb kétoldalú egyezmények által, 1955-től pedig a Varsói Szerződés keretei között, a szovjet hadsereg szövetségeseként a „béketábor” erejét gyarapította, és készült a két világrendszer, a szocializmus és a kapitalizmus közötti végső, globális összecsapásra, a III. világháborúra. Mindennek érezhető következménye az ország teherbíró képességéhez nem igazodó erőltetett hadseregfejlesztés volt, ami az ötvenes évek elején rövid idő alatt valósággal kizsigerelte a magyar társadalmat.

1956 őszére az összetorlódott politikai, gazdasági és társadalmi problémák megingatták az elnyomó rendszert. Az október 23-án kirobbant tüntetések Budapesten fegyveres harcokba mentek át, ami a következő napokban a megszálló szovjetek ellen már valóságos szabadságharcként folytatódott. A Magyar Néphadsereg katonái közül sok tiszt és közkatona a felkelők oldalára állt, többen hősi halált haltak, mások a forradalom leverését követő megtorlásnak estek áldozatul. A tisztikar egy része ugyanakkor részt vett a forradalom leverésében, a Kádár Jánossal nevesített rendszer konszolidációjában. Ők lettek az újjászervezet Néphadsereg legmegbízhatóbb káderei is.

A forradalmat követő évek és az 1960-as évtized a hadsereg újjászervezésével az egyes fegyvernemek szerkezeti és haditechnikai korszerűsítésével telt el. Az évtized közepére a Magyar Néphadsereg mind mennyiségi, mind minőségi tekintetben elérte a Varsói Szerződés hadseregeinek általános színvonalát, ám ezzel együtt is, amint a többi szövetséges is, alárendelt szerepet játszottak a szovjet hadsereg mellett. A Magyar Néphadsereg fennállásának négy évtizede alatt egyetlen nagyobb szabású akcióban vett részt, 1968-ban Csehszlovákia megszállásában.

április 1. és szeptember 30. között: kedd-vasárnap 10:00-18:00

október 1. és március 31. között: kedd-vasárnap 10:00 – 16:00.

Hétfőn ZÁRVA!

Egyéb:január 1-13. zárva, március 15. péntek nyitva, március 31. húsvét vasárnap zárva, április 1. húsvét hétfő zárva, május 1. szerda nyitva, május 19. pünkösd vasárnap zárva, május 20. pünkösd hétfő zárva, augusztus 20. kedd nyitva, október 23. szerda nyitva, november 1. péntek zárva, december 16 – december 26. zárva, december 27. péntek nyitva. december 28. szombat nyitva, december 29. vasárnap nyitva, december 30. – február 4. zárva

Piavétól a Donig, Dontól a Dunáig