Választható tematikák:

Nap és holdfogyatkozások a történelemben

A diaképes előadás során megismerkedhetünk a bibliai, ókori, középkori nap- és holdfogyatkozásokkal és az ezzel kapcsolatos hiedelmekkel, félelmekkel. Régi események segítségével nyomom követhetjük azt is, hogy az Újkor természettudományos felfedezései hatására hogyan változott az emberek viszonya a fogyatkozásokkal. Azt is megtudhatjuk a történelmi időpontok pontos meghatározásánál, hogy milyen szerepet kapnak a történelmi nap- és holdfogyatkozások.

Az óriásbolygók titokzatos világa

Az űrszondák útját követve ismerhetjük meg az óriásbolygókat és holdjaikat. Galileo űrszondával utazva, nézhetjük meg és tanulmányozhatjuk a Jupitert és a Galilei-féle holdakat. Végül a Cassini–Huygens űrszonda kamerája segítségével megcsodálhatjuk a Szaturnuszt és holdjait, a gyűrűk meghökkentő világát, és megnézhetünk egy Napfogyatkozást a Cassini szemével. A szondák útját követve egyre több és több ismeretet szerezhetünk az óriásbolygók különös világáról.

Képzeletbeli utazás a Tejútrendszerben

Egy képzeletbeli utazás segítségével megismerhetjük Tejútrendszerünk szerkezetét és az óriási léptékek, távolságok világát. Csillaghalmazokat és csillagokat érintve átsuhanunk Galaktikánk spirál karjain, ahol megcsodáljuk az elképesztő alakú ködöket. Bepillantunk a ködök belsejébe, a születendő csillagok bölcsőjébe. Majd a Chandra űrtávcső „röntgenszemével” megnézzük, mi zajlik Tejútrendszerünk szívében.

A Hold meghódítása-az Apollo expedíciók

Az Egyesült Államok holdra-szállás programja az emberiség legnagyszerűbb és legkockázatosabb vállalkozása volt. 1969 és 1972 kettő között 6 alkalommal 12 ember jutott el a Hold felszínére. Ezt az időszakot lépésekben követjük nyomon, közben megismerjük a Saturn V holdrakétát, az Apollo űrhajórendszert, és a holdautót. Az előadás fókuszában a holdra szállások eseményei, a holdséták és az űrhajósok nehéz felszíni kutatómunkája áll. Végül áttekintést kapunk a holdra szállás tudományos eredményeiről.

A meteorok

Megvizsgáljuk a meteorok viselkedését a légkörben, nyomon követjük a meteorrajok eredetét, keletkezését, és változásait. Bemutatjuk a híres történelmi és napjaink legnagyobb meteorrajait. Megismerhetjük a meteorjelenség leglátványosabb fajtáját, a tűzgömböt. Hallhatunk a Naprendszer égitesteiről származó meteoritokról. Megtudhatjuk azt is hogyan ismerjük fel a meteoritokat, az egyszerű kőmeteorittól a gyönyörű kristályokból állókig.

Autóval az Eszterházy Károly Egyetem főépületét a Líceumot keressük a Bazilikával szemben. GPS koordináták: É.sz.: 47.900031 K.h.: 20.375866

Gyalogosan:

• A vasútállomás mögött található Ady Endre úton bal kéz felé (észak felé) indulva és utána áthaladva az Érsekkerten elérünk a Klapka György út és az Egészségház út kereszteződéséhez. Végig sétálva az Egészségház úton átérünk a Kossuth Lajos útra, ahol bal kéz felé fordulva pár méter után megérkezünk az Eszterházy térre.

• A vasútállomás főbejáratán kilépve végig haladhatunk a Vasút úton egészen a Deák Ferenc útig. A Deák Ferenc úton jobb kéz felé (észak felé) fordulva végig sétálhatunk a Deák Ferenc úton egészen az Eszterházy térig.

• A távolsági buszpályaudvarról a Bazilika felé elindulva pár méter után megérkezünk az Eszterházy térre, a Bazilikával szemközt.

Helyijáratú autóbusszal:

• A vasútállomás főbejáratán kilépve végig haladhatunk a Vasút úton egészen a Deák Ferenc útig. Itt találjuk a helyijáratú buszmegállót, ahonnan a 11-es, 12-es és 14-es számú buszokkal tudunk eljutni a Gárdonyi Géza Színház buszmegállójáig, ahonnan már csak pár méter séta az Eszterházy Károly Egyetem főépülete a Líceum.

Megrendelés:

Csillagászati Múzeum