belépés
hírlevél
regisztráció
szakértőnk válaszol
?Ha tetszett a kiállítás, a csillagra kattintva értékelheti. A kiállítást a Facebookon is ajánlhatja a Facebook Tetszik gomb segítségével. Kérjük, az oldal alján írja meg véleményét vagy tekintse meg, mások hogyan vélekedtek a kiállításról
A főváros régisége, 1780-1873

A modern városlakó a századfordulótól kezdve nosztalgiával gondolt a biedermeier kornak tulajdonított nyugalomra, rendre, várospolgári közösségre, s e korszak éppen eltűnő emlékeit kezdte gyűjteni. „Régiség”-eket mutatunk be, melyek nem csak önmagukban vagy önmagukért tartanak számot érdeklődésünkre, hanem együttesük, összeállításuk ténye és módozata is élményt jelent és lehetőséget teremt e kettős, reflektált emlékezésre. Úgy gondoljuk, hogy ma már nem csupán a múzeum műtárgyai, hanem saját története, azaz „régisége” is érték, mely befolyásolja jelenünket.


Helyszín: Budapest, BTM Kiscelli Múzeum, Kiscelli u. 108.


A Kiscelli Múzeum 2003 őszén megnyitott új állandó kiállítása egy Magyarországon eddig nem bevett felfogást honosított meg. A kiállítás ugyanis a Fővárosi Múzeum saját történetére, századfordulón berendezett egykori tárlatára reflektál, ezt idézi fel. A bemutatott tárgyak – céhládák, festmények, órák, metszetek, ezüst evőeszközök és kancsók, érmek, szobrok és építészeti tervek stb. – az 1780-as évek, II. József császár, azaz Buda tényleges fővárossá válásának kora és 1873, Buda, Pest, és Óbuda egyesítése közti korszakról szólnak. A kiállítás kiindulópontja az a felismerés, hogy a város 1873 előtti korszakáról ma is jórészt azon tárgytípusok segítségével beszélünk, melyeket elődeink, a Fővárosi Múzeum alapítói kezdtek gyűjteni. Ezek táplálják ma is alapvető képzeteinket a nagyvárossá, de még nem világvárossá növő fővárosról, a „régi Pest-Budá”-ról. A „régi” a századelőtől, a Fővárosi Múzeum megnyitásától fogva a reformkorra, a város metropolisszá terebélyesedését megelőző időszakra, a polgáriasnak képzelt Pest-Budára utalt. A modern városlakó a századfordulótól kezdve nosztalgiával gondolt a biedermeier kornak tulajdonított nyugalomra, rendre, várospolgári közösségre, s e korszak éppen eltűnő emlékeit kezdte gyűjteni. A „régiség” szónak részben erre az értelmére kívánunk utalni azzal, hogy felidézzük – de nem rekonstruáljuk – azt a kiállítási technikát, amely a múzeum megnyitásakor, 1907-ben használatos volt, emlékezve egyúttal a történetmesélő múzeum saját múltjára is. Ezt a kiállítási módot szoros rokoni szálak fűzték az 1870-es évektől divatos lakberendezési, de még inkább a régiséggyűjtemények prezentációs stílusához. A régiségtár nem fejlődéstörténetet ad elő, hanem bizonyos szabadságot kínál a tárgyakról való gondolkodásra, s a múlt megidézésére. „Régiség”-eket mutatunk be, melyek nem csak önmagukban vagy önmagukért tartanak számot érdeklődésünkre, hanem együttesük, összeállításuk ténye és módozata is élményt jelent és lehetőséget teremt e kettős, reflektált emlékezésre. Úgy gondoljuk, hogy ma már nem csupán a múzeum műtárgyai, hanem saját története, azaz „régisége” is érték, mely befolyásolja jelenünket.


Nyitva tartás:

április 1 – október 31.: 10-18, november 1 - március 31.: 10-16


Zárva tartás:

hétfő



További kereséshez válasszon régiót, dátumot, kiállítást vagy közönségprogramot:

ÉV

HÓNAP

NAP

KIÁLLÍTÁSOK
KÖZÖNSÉGPROGRAMOK
KERESÉS
Határon túli kiállítások Határon túli közönségprogramok

À la carte múzeumok listája

Határon túli múzeumok

Szakképzéshez kapcsolódó múzeumi foglalkozások

Iskolai közösségi szolgálat múzeumban

Képzések pedagógusoknak, óvodapedagógusoknak, pedagógusjelölteknek

Önkéntes munka múzeumban

Ünnepekhez, jeles napokhoz kapcsolódó közönségprogramok

 

Regisztráció és szerkesztőfelület múzeumoknak

KultúrBónusz