belépés
hírlevél
regisztráció
szakértőnk válaszol

Sűrű merítés Békésből

Beszámoló a Békés megyében megtartott koordinátori műhelygyakorlatról

Helyszín: Békés megye múzeumai, muzeális intézményei
Időpont: 2014. június 26-27.

A „Múzeumok Mindenkinek Program” projekt fenntartási időszakának első két napos koordinátori műhelygyakorlatát Békés megyében rendeztük meg, ahol korábban, a projekt időszakában még nem szerveztünk ilyen eseményt.

A műhelygyakorlat tematikájának kialakításakor azt tartottuk szem előtt a Békés megyei múzeumi koordinátorokkal, Mészáros Zsuzsával és Koszecz Andreával, hogy olyan helyszíneket és feladatokat válogassunk be a két napos programba, melyek szakmai szempontból figyelemre méltóak, hasznosak, múzeumpedagógiai eszköztárunkkal megoldható problémákat, kérdéseket vetnek fel a résztvevő koordinátorok és a helyi szakemberek számára.

Sűrű merítés Békésből

A tanulmányút első állomását a szeghalmi Nagy Miklós Városi Könyvtárnak és a Sárréti Közérdekű Muzeális Gyűjteménynek otthont adó kúria jelentette, ahol Koczó Éva igazgatónő köszöntője után Nagy László muzeológus tartott az egykori Kissárrétre jellemző életmód, az ártéri gazdálkodás, majd a folyószabályozással meginduló polgárosodó életmód részleteibe beavató tárlatvezetést a csapatnak.

Sűrű merítés Békésből

A koordinátori műhelygyakorlat első feladatára is ugyanitt került sor. „Mi leszel, ha nagy leszel Édes Gyermekem?” - tették fel a képzeletbeli kérdést a gyermekek helyett egymásnak a múzeumi koordinátorok, majd az 1963 óta folyamatosan gyarapodó gyűjtemény feliratozatlan kiállításában gyűjtöttek ötleteket, javaslatokat 2-3 fős csoportokban a 9-10 éves korosztály eligazodását segítő játékos feladatsor, útbaigazító vagy térkép kidolgozásához. A koordinátoroknak olyan segítséget kellett adniuk, hogy akár külön tárlatvezetés nélkül is rátaláljanak a látogatók egy-egy régi mesterséghez, foglalkozáshoz kapcsolódó eszközökre. A sűrű program miatt sajnos nem jutott idő a megoldások részletes ismertetésére, ötletek szintjén azonban – mint majd olvashatjuk - elhangzottak megfontolandó javaslatok. Kézenfekvő lenne reflektálni a jelenkorra, hiszen a gyermekek ezt ismerik leginkább, ezért a régi szerszámok mellett el lehetne helyezni azok mai, megfelelő párjait segítve ezzel az orientációt. Fontos lenne a gyerekek felkészítése a múzeumlátogatásra, hogy a passzív befogadás helyett minél inkább teret kapjon az élmények előzetes feldolgozása, például úgy, hogy a gyerekek készítsenek kisreferátumot a kiállításon bemutatott egy-egy foglalkozás, mesterség kapcsán. Bár a gyűjtemény teljes egészében mellőzi a feliratozást, fontos lenne, hogy egy-egy érdekes, a mai köznyelvben már nem megtalálható kifejezést a gyerekek leírva is lássanak, s egy-egy mesterséghez rövid összefoglaló is készülhetne. A drámapedagógia eszközeivel is érdemese lenne élni, szituációs játék keretében szembesülhetnének a gyerekek azzal, hogy milyen lehetett egy velük megegyező korú kisinas helyzete egykor, hogyan történt a szocializáció/betanulás az adott mesterségbe.

Sűrű merítés Békésből
A következő állomáson Végh Judit kiállítóhely-vezető fogadott minket, és bemutatta a kirándulóhelytől kezdve szoborparkon és környezeti nevelési helyszínen keresztül régészeti feltárási pontig többféle funkciót is betöltő Vésztő-Mágor Történeti Emlékhelyet, melyet 2013-tól a Magyar Nemzeti Múzeum üzemeltet. A frissen sütött kenyérlángos elfogyasztása után ugyanitt különleges szerencsében lehetett része a csoportnak, hiszen Dr. Gyucha Attila régész jóvoltából betekintést nyerhettünk az Alföld legmagasabb telljének - egykor lakott őskori telepének - régészeti feltárásába, melyet a műhelygyakorlatot követő napon financiális illetve biztonsági okokból betemettek. 



A műhelygyakorlat első napját a szarvasi Tessedik Sámuel Múzeumban zártuk, ahol Gulyás András Zoltán régész mutatta be az 1979 óta változatlan formában működő kiállítást, Horváth Mariann pedig a 2009 óta formálódó múzeumpedagógiai kínálatról és az iskolákkal kapcsolatban szerzett eddigi tapasztalatokról számolt be. Következő feladatként a műhelygyakorlat résztvevőinek a „Buli a múltban” mottó jegyében a múzeumok által a legnehezebben mobilizálható korosztály, a 13-18 évesek érdeklődésére számot tartó, ugyanakkor minimális anyagi befektetést igénylő programokat kellett megfogalmazniuk a Tessedik Múzeum kiállításához kapcsolódva. A teljesség igénye nélkül az alábbi javaslatok születtek: krimiszerű nyomozós játék a múltban, lányoknak szóló programok ékszerkészítéssel, egykori szépségpraktikákkal, edénymásolatokat és ételrekonstrukciókat felvonultató múltidéző lakoma. Megjegyzendő, hogy utóbbi javaslat nem aratott sikert a helyi múzeumpedagógus körében, aki még a libazsíros kenyér Márton napi rendezvényen történő kínálását is problematikusnak tartotta az egészségügyi előírások betartatása miatt. A beöltözős, korabeli vagy kitalált táncokat felvonultató javaslattal szemben pedig az hangzott el ellenérvként, hogy már tettek kísérletet tógás kiállítás megnyitóra, de nem értek el vele sikert. Jó ötletnek találták viszont a testékszereket, testfestést középpontba állító foglalkozást, vagy a nemi sztereotípiák feldolgozását ajánló javaslatot.

A szállás elfoglalását a Cervus Hostelben és a szarvasi Halászkertben elköltött vacsorát megelőzően került sor a koordinátori műhelygyakorlat aktualitásokat érintő munkacsoport megbeszélésére. Káldy Mária, a MOKK igazgatója ismertette a munkacsoportok összetételét és a témavezetők nevét, valamint az EMMI Közgyűjteményi Főosztályának a hálózattal szemben támasztott elvárásait, majd bejelentette a Szabadtéri Néprajzi Múzeum főigazgatójának, Dr. Cseri Miklósnak helyettes államtitkárrá történő felkérését. Nagy Magdolna a MOKK képviseletében kitért a Múzeumok Őszi Fesztiváljára történő, és a műhelygyakorlat idején még javában zajló regisztráció és jelentkezés mikéntjére, majd a fesztiválhoz kapcsolódva programot szervező intézmények rendelkezésére álló anyagi és technikai lehetőségeket ismertette. A koordinátori műhelygyakorlat fontos napirendi pontja volt még az új koordinátori feladatként bevezetett múzeumi tanévzárók eddigi tapasztalatainak megbeszélése, valamint a szomszédolás témacsoport KLIK-hez való lehetséges kapcsolódásának megvitatása.

Sűrű merítés Békésből  Sűrű merítés Békésből

A műhelygyakorlat második napját Gyomaendrődön, az Endrődi Tájházban kezdtük, ahol Szonda István tájházvezető igazán élményszámba menő módon mutatta be a berendezett épület működési koncepcióját. Az egykori gazdaházban kiállított tárgyak személyes hangvételű történetét is megismerhettük érzékletes – sőt olykor ínycsiklandó - elemekkel fűszerezve.

Ezt követően rövid látogatást tettünk a mezőberényi Orlai Petrics Soma Kulturális Központ Muzeális Gyűjteményében, ahol Smiriné Kokauszki Erika igazgató és Csete Gyula muzeológus, egykori MOKK koordinátor fogadták a társaságot. Bemutatták a 2008 óta a Petőfi Sándor Művelődési Központtal és a Városi Könyvtárral összevontan működő intézményt, különös tekintettel a hamarosan záruló I. világháborús időszaki kiállításra és a pár nappal korábban lezajlott Múzeumok Éjszakájának tapasztalataira.

Következő állomásunkon, Gyulán, az Erkel Ferenc Múzeum kiállítóhelyén, a Ladics Házban dr. Németh Csaba történész kalauzolt bennünket, majd csoportos feladatmegoldás keretében ötletbörzét tartottunk arról, hogy a népszerű fürdővárosban pihenők és a helyi nyugdíjas korosztály számára miként lehetne vonzóvá tenni a vidéki polgári miliőt közvetítő gyűjteményt. A millennium idejét is idéző hangulat betetőzéseként kihagyhatatlan pontja volt utunknak az 1840-ben alapított Reinhardt Cukrászda, melyet 1952-től Százéves Cukrászdának hívnak, és ahol az egykori cukrászműhely helyén kialakított „Cukrász Múzeum” megtekintése után természetesen megkóstoltuk egyedi süteményeiket is.

Sűrű merítés Békésből
 Ezután a Kohán Képtárba látogattunk el, hogy a múzeumpedagógussal nem rendelkező kiállítóhely részére tegyünk javaslatokat négy különböző korosztálynak (óvodások, alsó tagozatos, felső tagozatos diákok illetve  gimnazisták) szóló olyan kreatív foglalkozások kidolgozására, melyeket óvodapedagógusok, tanítók és rajztanárok önállóan is megtarthatnának a Képtárban.

A két napos programsorozat zárásaként Békéscsabán megtekintettük a Csabagyöngye Kulturális Központot, és a hozzá tartozó Munkácsy Emlékházat, ahol helybéli koordinátorunk, Mészáros Zsuzsa volt a házigazdánk. A jelmezes beöltözést követően „Pincétől a padlásig egy kisnemesi kúriában” címmel élményalapú tárlatvezetésen vehettünk részt, és első kézből ismerhettük meg a klasszicista kúriában kialakított kiállítóhely és múzeumpedagógia kínálatának kulisszatitkait egészen a pincéig, ahol csabai finomságok kóstolójával és a két nap értékelésével zártuk a műhelygyakorlatot.

A meglehetősen sűrűre, ám reményeink szerint legalább ilyen tartalmasra sikerült két napos szakmai programon tizennyolc múzeumi koordinátor és a Múzeumi Oktatási és Képzési Központ hét munkatársa vett részt.

Ha menni kell, hát menni kell! Irány Békés megye!

Szeghalom, Sárréti Muzeális Gyűjtemény,
ahol Nagy László muzeológus mindent bemutat és működésbe hoz.
A Vésztő-Mágor Történeti Emlékhelyen Végh Judit kiállítóhely-vezető fogadott minket.
Egy szusszanásnyi lepénylesés
és sok-sok frissen sült kenyérlángos után
visszatérés az újkőkorba
ahonnan
tanösvény vezet át
a régészeti feltáráshoz,
melyet Dr. Gyucha Attila régész
kívül,
belül
szakszerűen bemutatott.
Szíves látás Gyomaendrődön, az Endrődi Tájházban.
Szonda István mutatta be a tájházat...
a tisztaszobától kezdve
a konyhán keresztül
egészen a kamráig,
ahonnan az autentikus hozzávalók
sem hiányozhatnak.
Útravalónak terülj, terülj asztalka.
A mezőberényi Orlai Petrics Soma Kulturális Központ Muzeális Gyűjteményében.
Petőfi poharánál.
Gyula, Kohán Képtár
ahová dr. Németh Csaba történésszel érkeztünk
majd Mészáros Zsuzsa ismertette a feladatot.
Kiscsoportos feladatmegoldás,
inspirációgyűjtés és helyszíni ötletelés,
használható tanácsok és jó gyakorlatok,
minden részlet megfontolandó.
Házigazdánkkal Békéscsabán, a Munkácsy Emlékház előtt.
Mindenki megérkezett, kezdődhet az újabb időutazás.
Kosztümös kalandozás
és átlényegülés
a Vörös Szalonban.
Életre keltett képek.
Kedélyes szalonélet
táncrenddel
és digitális technikával.
Az egyre kedélyesebb szalonélet után
a konyhába érve
pedig bevezetés a háztartási alapismeretekbe.
Végül nem akármilyen pincében zárult
Békés megyei (idő)utazásunk,
de reméljük,
hogy hamarosan ismét találkozunk!