Szabadtéri Néprajzi Múzeum - Szennai Skanzen: Mestereknek Mestere - Épített örökség védelme, hagyományos szaktudás átadása, élethosszig tartó tanuláshoz szükséges kompetenciák fejlesztése a szakképző iskolák diákjai számára.
Mintaprojekt alapadatok
Mintaprojekt címe: „Mestereknek Mestere…” - Épített örökség védelme, hagyományos szaktudás átadása, élethosszig tartó tanuláshoz szükséges kompetenciák fejlesztése a szakképző iskolák diákjai számára
Alcíme: Élethosszig tartó tanuláshoz szükséges kompetenciák fejlesztése a szakképző iskolák diákjai számára, pályaorientáció
Mintaprojekt megvalósító intézmény, település: Szabadtéri Néprajzi Múzeum - Szennai Skanzen, Szenna
Régió: Dél-Dunántúl, Somogy megye
Együttműködő köznevelési intézmények: Kaposvári SZC Lamping József Műszaki Szakgimnázium és Szakközépiskola, Berettyóújfalui Szakképzési Centrum – Nádudvari Népi Kézműves Szakközépiskolája és Kollégiuma, Nádudvar
Együttműködő felsőoktatási intézmény: Debreceni Egyetem, Bölcsészettudományi Kar, Néprajzi Tanszék
Mentorált múzeum, település: Sóstói Múzeumfalu, Nyíregyháza
Választott módszertani téma1: Múzeumpedagógiai módszerek a szakképzés támogatására
Választott módszertani téma2: Együttműködés múzeum és egyéb szolgáltatók között – vállalkozói / idegen nyelvi / kommunikációs kompetenciák fejlesztése
Bevont diákok száma (megvalósító és mentorált intézményből összesen): 66 fő
Társadalmi, gazdasági, pedagógiai körülmények, amelyek a mintaprojekt kiindulási helyzetét jellemzik
A Szennai Skanzen Kaposvártól 8 km – re fekvő település Somogy-megye szívében. A térségre jellemző a diákok korai iskolaelhagyása, az ingázó középiskolás diákok gyakran nem fejezik be középiskolás tanulmányaikat. A gyerekek változó családi és szociális helyzettel érkeznek oktatási intézményekbe, gyakori a hátrányos helyzetű családból való iskolába lépés. A térség szakoktatási intézményei is nehéz helyzetben vannak, kötelező a körzeti beiskolázás, HÍD-programok indítása. A jobb képességű gyerekeket elszipkázzák a gimnáziumok, maradnak a gyengébb képességű, sokszor tanulási nehézségekkel küzdő diákok. Sokszor választják a könnyebb utat a tanulók, nem vonzó a XXI. század világában a szakmák, sokszor kétkezi munkával összefüggő perspektívája.
A mintaprojekt konkrét céljai, a célok kapcsolódása a két választott módszertani témához
Mintaprojektünk során elsősorban a múzeum, mint iskolán kívüli oktatási helyszínre, iskolai szakmai gyakorlat külső helyszínére koncentráltunk. Az építőipari iskola esetében célunk volt a diákok szakmai identitásának megerősítése, a kézi munka hagyományos eszközeinek megismertetése, azok használata, a múzeum, mint érdekes, befogadó, információt adó tér kihangsúlyozása, a helyi identitás erősítése. A gyerekeket közös gondolkodásra és együttműködésre sarkaltuk, elfogadva az eltérő szakmai véleményeket.
Célunk volt, hogy bevezessük a mai építőipari tevékenységeket ismerő fiatalokat a népi építészet világába, bemutassuk a népi emlékek védelmének lehetőségét, az ehhez szükséges felmérés alapmódszereit ezáltal a népi műemlékek műszaki dokumentálását, a környékbeli épületeknél később akár szakmai segítségadás lehetőségét, irányait.
A cél a nem formális szakiskolai és múzeumi oktatáson keresztül olyan használható tudás átadása volt, ami bár a hagyományos népi építészet anyagait és eszközeit használja, mégis modern szakmai és vállalkozói szemléletet nyújt a résztvevők számára. A projekt során a résztvevő diákok a tevékenységet tervezik, anyag- és munkakalkulációt készítenek, a munkát megvalósítják. Vállalkozásismert tantárgyhoz kapcsoltan szerveztük meg a diákok foglalkozását, kvázi tendereztettük a múzeumban elvégzendő feladatokat.
A mintaprojekt megvalósítása során alkalmazott módszerek bemutatása és indoklása
A mintaprojektünket népi építészeti és néprajzi vonatkozású oktatással kezdtük, hogy a munkát, az elvárásokat, a módszereket, hagyományos építőanyagokat térben és időben el tudjuk helyezni. Életszerű, közelségben tapasztalhatták meg házaink között az építészeti összefüggéseket az alapozástól a tetőfedésig. Fontosnak tartottuk a megszerzett tudás kontextusba helyezését. A munkát vállalkozásszerűen megversenyeztettük, az elkészült munkadarab a legjobb elképzelés alapján készült. Közösen dolgoztak a szakmák képviselői (ács és kőműves) egymás igényeit megismerve. Célunk olyan építmény (híd) elkészítése, amit az elejétől a végéig követtek a diákok, az elkészült munkadarab sikerélményt biztosított számukra.
A mentorálási folyamat apropója maga a muzeológiában használt műtárgy fogalom volt. Saját megvalósításunk kapcsán a szabadtéri muzeológia tárgykörében műtárgynak számító épületekkel, építményekkel foglalkoztunk. A mentorált múzeum esetében (szintén szabadtéri néprajzi múzeum) viszont a műtárgyat, mint használati tárgyat, és annak előállítását vizsgáltuk. Így a mentorált oktatási intézmény egy a népi kézművesség terén tapasztalt szakiskola volt Nádudvarról. A felsőoktatási intézményt is ebbe a folyamatba vontuk be, véleményalkotást kértünk a mai modern muzeológiai elvek és a néprajzban ma is jelen levő tárgy és népművészet szemlélet kapcsán.
Milyen tapasztalatokkal szolgált a megvalósított mintaprojekt?
A szakoktatási intézményekkel csak úgy lehet hatékonyan együttműködni, ha a múzeum, mint iskolán kívüli helyszín alkalmazkodik az oktatási követelményekhez, a szakoktatás rendjéhez, műhelygyakorlatok rendjéhez, tananyaghoz. Így válhatunk igazán szolgáltató múzeummá, biztos alapokat garantálva, lehetőségeket teremtve az amúgy is túlterhelt, túlbonyolított oktatási intézménynek. A több éves tapasztalatokat jóformán félre tehetjük, teljesen új sajátosságokkal rendelkeznek, új kihívások elé állítanak minket a mai szakoktatásban résztvevő tanulók. Sokszor a szakmákhoz szükséges alapkompetenciák is hiányoznak.
A megvalósult mintaprojekt adaptálhatósága más muzeális intézményekben
A felépített módszertant mentorált múzeumunkban kipróbáltuk, célunk a rendszer átültethetősége volt egyéb, nem csak építőipari, hanem tárgyalkotással, mindenképpen kézműves mesterséggel foglalkozó intézmény számára. A módszer és folyamat szereplői bizonyították, hogy oktatási intézmények bevonhatóak mind a múzeumi karbantartás folyamatába, mind az interpretációs tevékenységek megvalósításába (műtárgymásolatok, installációk, stb.).
szerző: Farkas Gergely
fotók: Farkas Gergely ill. Sóstói Múzeumfalu
   |
