belépés
hírlevél
regisztráció
szakértőnk válaszol

Tájházaink vendégségben a Skanzenben

A magyarországi és határon túli magyar tájházak közösségeinek hagyományteremtő, bemutatkozó fesztiválját 2017. szeptember 23-án első alkalommal rendezzük meg az idén alapításának 50. születésnapját ünneplő szentendrei Skanzenben. A program a Szabadtéri Néprajzi Múzeum 2017. április 1-től működő önálló szervezeti egységének, a Magyarországi Tájházak Központi Igazgatóságának (MTKI) bemutatkozó országos rendezvénye. A szakmai és a közönség számára egyaránt nyitott program keretében lehetőség nyílik rá, hogy felhívjuk a figyelmet a magyarországi tájházhálózat jelentőségére, az ország nagy régióiból és a határon túlról érkező tájházak élményt nyújtó megjelenésére.

A magyarországi tájházhálózat 2000-ben felkerült a világörökség Várományosi Listára, ami azt mutatja, hogy nemcsak Európában, hanem más kontinenseken is különlegességnek számít a helyben megőrzött népi építészetnek ez a magyarországi láncolata. A tájház a helyi népi építészeti értékeket hiteles módon megjelenítő épületben elhelyezett, enteriőrökbe szervezett muzeális gyűjtemény, amely egyúttal a múzeumi bemutatásnak és a helyi közösség kapcsolatának sajátos módját is képviseli.

A tájházak a kis települések „kincsestáraiként”  nemcsak bemutató helyei a helyben megőrzött népi építészetnek és a néprajzi tárgyaknak, hanem a település identitásának, a helyben élők lokálpatriotizmusának is fontos megjelenési lehetőségei is. A tájházak a civilségnek ugyancsak jelképei, ugyanis számtalan tájház létrehozását helyi közösségek kezdeményezték és jelenleg is működtetik, támogatják azt. Magyarországon közel négyszáz tájház található, de ha hozzávesszük a határon túli magyar vonatkozású tájházakat, akár a fél ezret is elérheti a számuk.

A Szabadtéri Néprajzi Múzeum szervezeti keretein belül működő Magyarországi Tájházak Központi Igazgatóságának fő feladata a tájházhálózat szakmai támogatása, a tájházakat működtető önkormányzatok és civil szervezetek, magánszemélyek segítése, valamint a pályázati források eléréséhez történő felkészítés és tanácsadás a szakszerű működtetéshez. A műtárgyvédelem, a nyilvántartás és a műemlék épület karbantartása sok terhet ró a fenntartókra, ezért az Igazgatóság tervei szerint szaktanácsadói szolgálat létrehozásával és a jövőben tájházi mentorhálózat működtetésével is támogatja majd a tájházak gondozóit.

A Tájházszövetséggel szoros együttműködésben munkálkodó Igazgatóság nemcsak az anyagi források eléréséhez kíván segítséget nyújtani, hanem a tájházakban tevékenykedő szakmailag felkészült szakember gárda kialakításához is. Ezért képzéseket indít el, információs napokat szervez az ország több pontján, valamint részt vállal a következő nemzedék képzésében is.

Tájházaink vendégségben a Skanzenben

A szentendrei Skanzenben megvalósuló rendezvényt, mely találkozásra hívja a határon belül és kívül található tájházakat, azzal a céllal szervezzük, hogy ez a nap legyen a jövőben a tájházak ünnepnapja. Ezért a Skanzen jubileumához kapcsolódva olyan tájházakat hívunk meg, akik ebben az évben  ünneplik 10-20-30-40-50 éves fennállásukat. Meghívottjaink között olyan települési közösségek is szerepelnek, ahonnan a Skanzennek épületei származnak. A tájházakra és vidékükre jellemző tevékenységekből, hagyományokból álló programok nem csupán szakmai tartalmasak, de érdekesek és hangulatosak is lesznek.

A tájházas napon megelevenedik a boldogi lakodalmas, és együtt rophatjuk a táncot a bogyiszlóiakkal. Míg a Dunaszentbenedeki Tájházból érkezők paprikafűzést tanítanak, és az Endrődi Tájház képviselői csizmakészítést mutatnak be, addig a Cigándi Tájház üstjeiben a finom cigándi szilvalekvár fő. A Kiskőrösi Szlovák Tájház közössége közös éneklésre csalogatja a vendékeket, az Algyői Tájház sátrában gyógynövény teákat kortyolgathatnak a látogatók. A Harkai lakóház udvarán található bábszínházba, a népmesék varázslatos világába hívják a gyerekeket a szegedi Napsugaras Tájház munkatársai.

A „Tájházak utcája” a szilsárkányi kovácsműhely melletti téren található majd, ahol a rendezvényre érkező minden tájház képviselői elhelyezhetik bemutatkozó kiadványaikat, szórólapjaikat, és a nap folyamán hasznos információkat nyújtanak tájházaikról.

A rendezvényen meghirdetjük a „Tájházaink almafája” című programot, ennek keretében arra kérjük a bemutatkozó tájházakat, hogy a tájegységükre, vidékükre jellemző almafajtákból hozzanak kóstolót és hozzájuk kapcsolódó bemutató anyagokat. Egy-egy almafa szinte minden tájház udvarán megtalálható, szinte hozzátartozik az épülethez, a portához. A változatos magyar almakultúrából nyújt egy kis ízelítőt a program. Lesz majd itt csányi alma, ártéri foki alma, téli piros pogácsa alma, tombác alma, véralma és batul alma is. Természetesen minden almát meg lehet kóstolni és kiválasztani kinek-kinek a legízletesebbet.

Reméljük, hogy aki kilátogat a rendezvényre, kedvet fog kapni ahhoz is, hogy felkeressen egy-egy tájházat szerte az országban, hiszen célunk az is, hogy megismertessük a Skanzen látogatóival a vidéken megőrzött népi építészeti örökséget, a tájházakban újra megélt hagyományokat, a változatos tájegységi néprajzi kultúrát. Egyúttal azt is szeretnénk, hogy a program lehetőséget teremtsen a tájházak körül szerveződő közösségek találkozására, egymás értékeinek megismerésére is.

 

szerző: Dr. Szonda István