belépés
hírlevél
regisztráció
szakértőnk válaszol

Történelmi pillanatok - A 10. Múzeumok Őszi Fesztiválja nyitóeseményén átadták a Múzeumpedagógiai Nívódíjakat

2015. szeptember 28. Dr. Hoppál Péter, az Emberi Erőforrások Minisztériumának kultúráért felelős államtitkára átadta a múzeumpedagógia legrangosabb elismerésének számító Múzeumpedagógiai Nívódíjakat, a Múzeumpedagógiai Életműdíjat pedig az alapító Szabadtéri Néprajzi Múzeum főigazgató helyettese, Dr. Bereczki Ibolya adta át.

A Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeumában megrendezett 13. Országos Múzeumpedagógiai Évnyitón – amely a Múzeumok Őszi Fesztiválja nyitó eseménye – négy múzeum programja kapott Múzeumpedagógiai Nívódíjat, további négy pedig elismerő oklevélben részesült.

A 2003-ban alapított Múzeumpedagógiai Nívódíj azoknak a muzeális intézményeknek az elismerése, amelyek kimagasló teljesítményt értek el a múzeumi ismeretátadás terén, magas színvonalú múzeumpedagógiai programjaikkal.

Múzeumpedagógiai Nívódíjat kapott a Petőfi Irodalmi Múzeum Magyar Nyelv Múzeumának Széphalmi Szó-Kincs-Tár(s) programja, melynek középpontjában a nyelv (és nyelvtan) élményszerű megismertetése áll.

Az Óbudai Múzeum nyertes „Mi közöm hozzá?” projektjében gimnazisták készítettek önálló véleményüket tükröző alkotásokat a zsidóság tragédiájával kapcsolatban, - mindezt az őket körülvevő jelen világra vonatkoztatva.

A Reguly Antal Múzeum és Népművészeti Alkotóház Nomád múzeum című Nívódíjas programja sokszínűségével vívta ki a zsűri tetszését: saját fejlesztésű játékok (kirakósok, memóriák, társasjátékok), foglalkoztató füzetek és feladatok segítenek a helytörténeti vonatkozású emlékek felelevenítésében.

Valódi kuriózumként szerzett elismerést a Szabadtéri Néprajzi Múzeum Integrált tábor kezdeményezése, amelyen a halmozott fogyatékossággal, intézetben élő fiatalok és iskolai közösségi szolgálatos középiskolás kortársaik közötti kapcsolat kialakításán túl egymás megismerésének elősegítése, a középiskolás résztvevők toleranciára nevelése, társadalmi felelősségvállalásának erősítése is szerepet kap.

A Magyar Nyelv Múzeuma hazánk egyetlen nyelvi múzeumaként a magyar nemzeti műveltség egyik alapértékét, az anyanyelvi kultúrát közvetíti. A SZÉPHALMI SZÓ–KINCS–TÁR(S) program újszerűségét elsősorban egyedisége adja. Ez az első hazai anyanyelvi múzeumpedagógiai program, amelynek középpontjában az anyanyelvi ismeretterjesztés és az élményszerű anyanyelv-pedagógia áll. A társtudományok segítségével erősíti a nyelvhasználói tudatosságot, ösztönzi a hagyományos kommunikációs formákhoz való visszatérést, kiemelt figyelmet fordítva a kézzel írás népszerűsítésére valamint a nyelvi öröm megélésére.

A szervezők nehéz feladatra vállalkoztak, amikor a holokauszt problematikáját a kerület gimnazistái, a mai tizenévesek generációjával úgy kívánták megismertetni, hogy saját álláspont kialakítására sarkallták őket. A „Mi közöm hozzá?”című projekt egy mélyen átgondolt, többlépcsős rendszerbe foglalt komplex struktúra, amely a múzeumi kommunikáció széles eszköztárát alkalmazza. A múzeum munkatársai tiszteletreméltó alapossággal készítették elő a megértésre ösztönző folyamatot. A semleges ismeretközléstől elindulva helyzetgyakorlatokkal tisztázták a fogalmakat, majd a befogadás nehéz útját, erőfeszítéseit színházi előadáson modellálták. Végül a szakrális és a hétköznapi tér hordozta emlékek „olvasásán" át jutottak el az egyéni álláspontot kifejező alkotó munkáig, illetve a túlélővel való személyes találkozásig. Az óbudai mikrotörténet újraélése mellett fontos üzenet rejlik a projektben: mind az előkészítő programok, mind pedig az alkotómunka közösségi tevékenységként, dialógusok során keresztül valósult meg, amelyben a múzeum mint mediátor, véleményformáló, s történelemről való felelős gondolkodás hiteles helyszíne vett részt.

A Reguly Antal Múzeum és Népművészeti Alkotóház munkatársai által kidolgozott Nomád múzeum program tudatosan, komplexen és sokoldalúan segíti elő a gyűjteményeikre alapozott, közvetlen múzeumi élmény- és ismeretszerzést. Kiváló példa rá, hogy az egyébként régóta ismert és kedvelt játéktípusok – kirakó, puzzle, memóriajáték, társasjáték – újrafelfedezésével és széles körű alkalmazásával miként lehet a múzeumi tartalmakat érdekessé és vonzóvá tenni, nemcsak az alsó és felső tagozatos diákok, hanem az egyéni vagy családos látogatók számára is. Fontos, hogy a múzeumi falakon kívül is használják a játékokat, amelyek a tudományos tartalom szakértő feldolgozásával készültek, tesztelték és lektorálták őket. Remekül illeszkednek az iskolai tanulás tematikáihoz, és érdeklődést, kíváncsiságot, társas együttműködést váltanak ki. A programhoz kapcsolódó foglalkoztató füzetek a korosztályok igényeihez igazodó tartalommal, egységes arculattal születtek meg, és a múzeum gyűjteményeinek megismerésén túl hozzájárulnak ahhoz is, hogy használói felfedezzék Reguly Antal tudósi értékeit, Zirc és a környék múltjának számos érdekességét.

A Szabadtéri Néprajzi Múzeum Integrált tábor programja az a különleges eset, mikor egy nagy múzeum mert kicsiben gondolkodni – és valami igazán nagyot hozott létre. Két turnusban, egyenként 5 napos táborok során összesen 14 halmozott fogyatékossággal, intézetben élő fiatal és 13, közösségi szolgálatát a Skanzenben töltő középiskolás kortársuk ismerte meg a múzeum kiállításait, egymás képességeit, lehetőségeit, teljes értékű partnerként, átlépve saját határaikat, életre szóló élményeket szerezve. A komplex, színes, módszertanilag jól felépített program intim, biztonságos közegét a Skanzen és a külső szakemberek sokéves szakmai együttműködésének tapasztalatai támogatták, a sikeres megvalósítás igazi csapatmunka eredménye. Az Integrált tábor a Skanzenben érzékeny és bátor, a helyszín és a résztvevők adottságait maximálisan figyelembe vevő és hasznosító programja kiváló példája a társadalmi felelősségvállalásnak; intézményi szinten és a résztvevő szakemberek, diákok megélt tapasztalatainak szintjén is.



Elismerő oklevélben részesült további négy múzeumpedagógiai kezdeményezés:

a Déri Múzeum Írd újra! Csokonai Vitéz Remake,

a Dobó István Vármúzeum Mi van a ládafiában? – Virágom-világom,

az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark A Hétmagyar harcai – Interaktív hadtörténeti programnap-sorozat,

valamint a Rétközi Múzeum A beszélő tárgyak háza – múzeumi mesék és rajzok mindenkinek című programjai.

A debreceni Déri Múzeum irodalmi kiállításához kapcsolódó múzeumpedagógiai program ütős címmel, és valódi problémafelvetéssel fordul a középiskolás közönséghez. Ti hogyan búcsúztatnátok el Csokonait, ha ma lenne a temetése? Mit értékelnétek és méltatnátok költői életművéből és életútjából két évszázad távlatában? Mindezt hogyan fogalmaznátok meg a nekrológ műfaji sajátosságai szerint?
A meglepő múzeumi feladat ennek a korosztálynak valódi kihívás, telitalálat. A diákok szabad felfedezéssel gyűjtik össze a szerintük fontos részleteket, amelyekből kooperatív munkával írják meg a búcsúztató szövegét. A múzeumpedagógiai foglalkozás példaértékűen épít a középiskolások életkori sajátosságaira: az egymástól tanulásra, a saját vélemény saját nyelven történő megfogalmazásának igényére, miközben engedi őket a költőre és a múzeumra is friss szemmel rátekinteni.

Az egri Dobó István Vármúzeum múzeumpedagógiai programja a „Kocsira ládám, hegyibe párnám…” - Ácsolt és festett ládák Palócföldről című ácsolt és festett ládákat bemutató időszaki néprajzi kiállításhoz kapcsolódik. A komplex program erénye, hogy változatos és saját fejlesztésű szemléltetőeszközöket alkalmaz, mint például egy műtárgymásolatként elkészült vésett díszítésű, szétszedhető és összerakható ácsolt láda, amely nemcsak a tárgy szerkezetének megismerését, hanem díszítésének aprólékos megfigyelését is lehetővé teszi a gyerekek számára. A demonstrációs célú szerszámok, a háromdimenziós tárgyjátékok, valamint a szerepjáték kézzelfoghatóvá és átélhetővé, valódi élménnyé teszik a múzeumlátogatást.

A A Hétmagyar harcai című program tartalmi szempontból is újszerű, mert azt a történelmi beidegződést igyekszik megváltoztatni, amely a kalandozó magyarokat csupán negatív szerepben tünteti fel. Módszertanában példaértékű, hiszen olyan eszközzel valósítja ezt meg, amely a fiatalok körében népszerű és jó példát mutat egy multimédiás alkalmazás múzeumi környezetben történő felhasználására. Szerzői, a Történelmi Animációs Egyesülettel együttműködve, olyan számítógépes „csatajátékot” készítettek, amelynek során a diákok hadvezérként helyezkedhetnek be a régmúlt eseményeibe. Úgy szimulálhatják le a híres csatákat, hogy előtte minden szükséges körülményt feltérképeznek. - így a magyar törzsek haditechnikai és harcászati jellemzőit, a politikai- és terepviszonyokat, a szembenálló csapatok jellemzőit… mindazt, ami a jó haditervhez és a hét magyar törzs sereggé kovácsolódásához elengedhetetlen. A harcászati játékot fegyver- és viselet bemutatók erősítik, játékmesterek segítik, és szakértők közreműködésével megtörténik, a virtuális világban véghezvitt hadműveletek összehasonlítása és elemzése a korabeli valósággal.

A kisvárdai Rétközi Múzeum munkatársai A beszélő tárgyak háza – múzeumi mesék és rajzok mindenkinek című foglalkozás-sorozat keretében 46 foglalkozást tartottak a múzeum állandó kiállításait és tárgyait bemutató mesébe ágyazva. A sorozathoz 13 különböző foglalkoztató füzetet állítottak össze óvodásoknak, fogyatékkal élőknek, alsó- és felső tagozatos és középiskolás diákoknak. Ebbe a foglalkozás-sorozatba építették be a Nagy Rajzolás programját. Kisvárda 4 műemlék épületét rajzolták meg a résztvevők, gyerekek és felnőttek egyaránt. Minden rajz egy-egy téglaként része lett az épületnek, kifejezve a program lényegét, az alkotás és az összetartozás örömét. A széles korosztályt megmozgató tartalmas program összeállításáért és lebonyolításáért elismerést, dicséretet érdemel a múzeum kollektívája.


A Szabadtéri Néprajzi Múzeum 2013-ban Múzeumpedagógiai Életműdíjat alapított a múzeumpedagógia területén dolgozó, több évtizede a pályán lévő szakemberek számára, akik saját múzeumi kereteiken túlmutató, kimagasló szakmai eredményeket értek el. Gyakorlati tevékenységük mellett kutatásokat végeznek, publikálnak, előadásokat tartanak, oktatnak, segítik a hazai múzeumpedagógiai szakma módszertani megújítását, és hatásuk jelentős a hazai múzeumi életben.

A Szabadtéri Néprajzi Múzeum a díjat kétévente egy, muzeális intézményben dolgozó, vagy ott hosszabb időn át dolgozott szakembernek adományozza. A Múzeumpedagógiai Életműdíj díj odaítélésére a Szabadtéri Néprajzi Múzeum kuratóriumi bizottságot hozott létre, melybe felkérést kaptak: a Pulszky Társaság, Magyar Múzeumi Egyesület az ICOM Magyar Nemzeti Bizottság, az Országos Közgyűjtemények Szövetsége, a Magyar Vidéki Múzeumok Szövetsége, az Emberi Erőforrások Minisztériuma Közgyűjteményi Főosztálya, a Magyar Nemzeti Múzeum és a Szabadtéri Néprajzi Múzeum, valamint a Múzeumi Oktatási és Képzési Központ.
2015-ben a Múzeumpedagógiai Életműdíjat Lovas Márta kapta.

Lovas Márta a hazai múzeumi „közművelődés” egyik alapítója és vezéralakja.

Az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán végzett, magyar nyelv és irodalom, pedagógia szakon. Múzeumi pályafutását 1976-ban kezdte a Magyar Nemzeti Múzeumban. 1976 és 1997 között a Magyar Nemzeti Múzeum Közművelődési Osztályának vezetője.

Múzeumpedagógiai törekvések, programok gondozása, módszertanai felügyelete; oktatás és gyakorlatvezetés a felnőttképzésben és a felsőoktatásban, folyamatos utánpótlás nevelése, felkészítése, képzése-továbbképzése; konferenciák tervezése, szervezése, valamint szakfelügyeleti és szakértői tevékenység fűződik nevéhez.

1997-2013 között, nyugdíjasként is elkötelezetten dolgozott tovább, a múzeumi közművelődés, a múzeumpedagógia fejlesztése, elismerése érdekében.

Kutatási területe a szélesen értelmezett múzeumi ismeretátadás. Szakmai tevékenységével meghatározó szerepet játszott a e terület reformtörekvéseinek megvalósításában, elterjesztésében. Az általa kidolgozott programok, fejlesztések tudatos szakmai vizsgálatok, elemzések eredményein alapultak. Munkájának, szemléletének fókuszában az aktivitás és a komplexitás állt. Kutatási eredményeiről, módszertani tevékenységének tapasztalatairól számos publikáció jelent meg. Kezdeményezője és aktív résztvevője – több alkalommal szervezője - volt a hazai múzeumpedagógiai élet szakmai fórumainak.

Munkájában kiemelt szerepe volt már a 80-as évektől a rendszeres felnőtt és pedagógus továbbképzések szervezésének. Célkitűzése volt, hogy a múzeumokban folyó pedagógiai tevékenység az iskolai oktatás és nevelés természetes részévé válhasson, mint a formális és nem formálist nevelést egyaránt hatékonyan segítő reformpedagógiai módszer.


1981-1989 között a Magyar Nemzeti Múzeum pedagógus továbbképző táborainak szervezője és előadója.
A Képző és Iparművészeti Főiskola – Tölgyfa Galéria múzeumpedagógia szakirányán előadó, kollégium- és gyakorlatvezető.
1999-től az ELTE PPK múzeumpedagógia szakirányú képzésén előadó és speciális kollégiumvezető.

2003 és 2008 között a Magyar Nemzeti Múzeum akkreditált pedagógus továbbképző tanfolyamának alapítója, előadója és gyakorlatvezetője. Szakmai szemléletét a magas színvonalon végzett munka iránti feltétlen igény, valamint a több intézmény munkatársait összefogó projektekben való gondolkodás jellemezte.


Határozott kiállásával képviselte a hazai múzeumpedagógia ügyét minden fórumon. Az általa kiépített széles társadalmi és civil kapcsolati bázis lehetővé tette, hogy a kulturális életben a múzeumpedagógia a kultúraközvetítés egyik meghatározó elemévé válhasson.


A Népművelők Országos Egyesületében a múzeumi közművelődés területének szakmai képviselője. 2006 és 2013 között közművelődési szakértője a szakterületet irányító minisztérium Alfa Programjának. 2009-től a kulturális tárca megbízásában szakfelügyelői és szakértői feladatokat látott el. Közös múzeumpedagógiai programokat szervezett németországi, ausztriai és romániai/erdélyi múzeumokkal, intézményekkel és pedagógus szervezetekkel.


Beosztottaival, tanítványaival a munka számára mindig közösségi volt. A 80-as évektől olyan múzeumpedagógiai-közművelődési műhelyt hozott létre, amelynek alapja a közös gondolkodás, a csapatmunkában rejlő lehetőségek maximális kiaknázása volt.

Három évtizedes munkájának egyik szélesen ható eredménye, hogy a Magyar Nemzeti Múzeum múzeumpedagógiai tevékenysége köré olyan szakmai kört és „holdudvart” épített ki, melyben több mint 60 szakember növekedett fel, s vált nem csak évtizedekig segítőjévé, de szakértőjévé is a területnek.

Lovas Márta személyisége és munkássága máig meghatározó és érvényes a hazai múzeumpedagógiában. Életműve, szakmai tevékenységének hatása az elmúlt 40 évben nem korlátozódott a Magyar Nemzeti Múzeumra, hatással volt a hazai múzeumi életre.



Az ünnepélyes díjátadó után kezdetét vette a MŰ - TÁRGY – TÖRTÉNET - Tegyük személyessé!” című szakmai konferencia, amelynek középpontjában a történeti muzeológia áll.

fotók: kultura.hu

Káldy Mária, dr. Hoppál Péter, dr. Bereczki Ibolya, dr. Vígh Annamária és dr. Rostás Péter az elnöki asztalnál.

A házigazda BTM nevében dr. Rostás Péter köszöntötte a vendégeket.
Dr. Hoppál PÉter kultúráért felelős államtitkár ünnepi köszöntőt mondott.
Káldy Mária olvasta fel a laudációkat.
Az díjak átadására a BTM impozáns Barokk csarnokában került sor.
Kalla Zsuzsa vette át a PIM képviseletében a Petőfi Irodalmi Múzeum Magyar Nyelv Múzeuma Nívódíját.
Az Óbudai Múzeum kezdeményezése is Nívódíjat érdemelt.
A Reguly Antal Múzeum és Népművészeti Alkotóház képviseletében Ruttkay - Miklián Eszter vette át a díjat.
A Szabadtéri Néprajzi Múzeum múzeumpedagógusai: Kustánné Hegyi Füstös Ilona, Kramlik Márta, B. Tódor Enikó és Molnár József.
A Déri Múzeum is elismerésben részesült.
A Dobó István Vármúzeum is elismerésben részesült.
Az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark nevében Kertész Péter és Turda Gábor vették át a díjat.
A kisvárdai Rétközi Múzeum munkatársai az elismerő oklevéllel.
Lovas Márta kapta a Múzeumpedagógiai Életműdíjat.

Nyitólap

eseménynaptár


  JÚN 17
  hétfő
 
Pr, Marketing, Kommunikáció
  JÚN 21
  péntek
 
Találkozó közoktatási intézmények munkatársaival Tatabányán
  JÚN 25
  kedd
 
Pedagógiai és szülői fórum az Iskolai Közösségi Szolgálatról Veszprémben
  JÚN 25
  kedd
 
Információs nap az IKSZ-ről Veszprém megyében
  JÚN 27
  csütörtök
 
Museum Tech 2019: Digitális Fesztivál júniusban
  JÚL 02
  kedd
 
Múzeumpedagógiai workshop a Tér-Mozgás-Játék című kiállításhoz
HKSZCSPSZV
12
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930

JÚNIUS

20

CSÜTÖRÖTÖK

legfrissebb híreink


2019. 06. 07.
Tanúsítványátadó egy egyedülálló, személyre szabott múzeumvezetői képzés végén
2019. 06. 03.
Pont Itt - Ünnepélyes kurzuszáró kiállítás megnyitó a Skanzenben
2019. 05. 29.
Újraindul az ingyenes akkreditált e-learning képzés a pedagógusok tudatos múzeumhasználatáért
2019. 05. 24.
ZÁR(OL)VA
Magyar Múzeumok


2019. 06. 19.
Emésztőgödör a Deák tér alatt
2019. 06. 19.
Planetáriumi előadások, tűzzsonglőr-bemutató, levente lövészverseny Tolna megyében
2019. 06. 19.
Komárom-Esztergom megye sem marad ki a Múzeumok Éjszakájából! SŐT!
2019. 06. 19.
Detektív játék és játszóház a szegedi Múzeumok Éjszakáján
Skanzen hírek


2019. 04. 03.
Emlékülés a Skanzenben Sabján Tibor tiszteletére
2019. 03. 22.
Önkénteseknek tart képzést a Skanzen
2019. 03. 22.
Tavaszi napközi a Skanzenben zöldcsütörtökön és húsvét kedden
2019. 03. 22.
Tavaszváró kerti hétvége a Skanzenben