A 2019. szeptember 25-ei esemény a Szegedi Tudományegyetem, Kommunikációs- és Médiatudományi Tanszékével közös szervezésben valósult meg, Hegedűs Anita, a Móra Ferenc Múzeum sajtóreferense, egyetemi oktató segítségével. Az eseményen megjelenő hallgatóknak először Nagy Magdolna mb. igazgató beszélt a MOKK fő tevékenységeiről, majd a múzeumi kommunikáció sajátosságairól, a szolgáltató múzeumi szerep fontosságáról.
A diákok megismerkedhettek azokkal a nehézségekkel, melyekkel a hazai múzeumoknak a kommunikáció során szembesülniük kell, hiszen - a nagyobb intézményeken kívül – a múzeumok sok esetben nem engedhetik meg maguknak a képzett kommunikációs szakember alkalmazását, ezért kapcsolt munkakörként muzeológus, múzeumpedagógus, vagy éppen az intézményvezető látja el ezt a feladatot, gyakran kommunikációs előképzettség nélkül.
A MOKK-ban futó uniós projektek kapcsán Nagy Magdolna múzeumi példán keresztül mutatta be azokat az eszközöket, interpretációs lehetőségeket és fejlesztéseket, melyek segítséget nyújthatnak a kulturális területen dolgozóknak. A MOKK kommunikációs képzései segítenek a modern, hatékony kommunikációs eszközök megismerésében, a múzeumi szakemberek számára szervezett hazai és nemzetközi konferenciákon pedig tágabb rátekintést nyerhetnek a magyar és a külföldi trendekre, megismerhetnek jó gyakorlatokat itthonról és a nagyvilágból.
Az igazgató asszony kitért a projekt keretében kidolgozott KultúrBónusz programra, a Múzeumi Iránytű sorozat módszertani útmutatást nyújtó ingyenesen elérhető kiadványaira, a múzeumi á’ la carte programkereső felület bemutatására is. Ezek a fejlesztések, programok, kiadványok egyszerre az ismeretátadás eszközei és kommunikációs csatornák is, rajtuk keresztül a célközönség affinis módon ismerheti meg a projekt fejlesztéseit, lehetőség nyílik a folyamatos többirányú kommunikációra a múzeum és a megcélzott közönség között.
A műhelygyakorlat következő előadója, Ádász Mariann, múzeumi közművelődési szakember, a Móra Ferenc Múzeum munkatársa gyakorlati példákon keresztül mutatta be a felsőoktatási hallgatók és a múzeum együttműködésének lehetőségeit. Prezentációját egy aktivizáló felvetéssel és az alábbi humoros képpel kezdte:
A kérdés pedig így hangzott: „Mit mond számodra ez a kép a múzeumok és a felsőoktatási hallgatók kapcsolatáról?"
A diákok frappáns megállapításai: „egymásrautaltság”, „megörülnek egymásnak”, „úgy örülnek egymásnak, mint a Messiásnak”
A végleges konklúzió pedig ez volt: „Nem létezhetnek egymás nélkül.”
Ádász Mariann prezentációja is alátámasztotta a megállapításokat. A múzeumok és a felsőoktatás együttműködése mindkét fél számára gyümölcsöző lehetőségeket rejt. A két tudományos központnak szüksége van a külső impulzusokra, a felsőoktatási hallgatóknak pedig fontos kutatási terület lehet a múzeum.
Az együttműködés formáit a múzeum és felsőoktatás kapcsolatának szintjein keresztül ismerhették meg a hallgatók. Természetesen első a látogatói szint, ezt szűkíti a Móra Ferenc Múzeum által szervezett Egyetemista napok – amikor a felsőoktatási hallgatók jelképes összegért látogathatják a kiállításokat, a múzeum interaktív megmozdulásokkal (pl. flashmobbal, detektívjátékkal) fűszerezi az élményt.
A következő lépcsőfoka az együttműködésnek, amikor a felsőoktatási hallgatók már aktív részesei lesznek a múzeum életének például régész hallgatók végzik a releváns kiállítások tárlatvezetéseit. A hallgatói tárlatvezetés egyik fontos hozadéka, hogy a hallgatók képviselik a modern tudásközlést, ismerik generációjuk információátadási formáit, tudják mi fogja meg korosztályukat. A múzeumot gyakornokok, szakdolgozók, doktoranduszok is keresik, akár kutatási terepként, akár a tudományos munka színtereként. A kevéssé formális együttműködés terepe – amely azonban a közösség- , kapcsolatépítés módja lehet – tanszéki bulik megtartása!
Ádász Mariann bemutatta a „Divat elhalványul, a stílus örök” című mintaprojektet is, mely a Múzeumi és Könyvtári Fejlesztések Mindenkinek projekt keretében zajlott. A munka két középfokú oktatási intézmény bevonásával történt. A középiskolások mintatervezési és ruhaipari szakmai fogások megismerésével hoztak létre ruhaipari produktumokat, de a cél nem csak a késztermék előállítása volt. Fontos hozadéka volt a közös munkának a projekt létrehozásával kapcsolatos tudnivalók elsajátítása, vagy a gyakorlati útmutató megszerzése a diákok további pályaválasztáshoz.
A mintaprojekt a kezdetektől fogva kurátor szakos hallgatók bevonásával zajlott, hiszen a munka végén egy látogatóható kiállítás készült a forma- és ruhatervekből.
Ugyanebben az évben a hallgatók tapasztalataikat beépítve létrehozták saját diplomakiállításukat a Móra Ferenc Múzeumban.
A két előadó prezentációit kötetlen beszélgetés követte, a hallgatók visszajelzéséből kiderült, hogy hasznos és főként gondolatébresztő volt számukra a gazdag és szerteágazó együttműködési lehetőségek megismerése.
A Szegedi Tudományegyetemen megtartott módszertani szakmai nap a „Múzeumi és könyvtári fejlesztések mindenkinek” című, EFOP-3.3.3-VEKOP-16-2016-00001 azonosítószámú kétmilliárd forint vissza nem térítendő támogatású európai uniós projekt keretében valósult meg 2017. február 1. és 2020. január 31. között a Szabadtéri Néprajzi Múzeum Múzeumi Oktatási és Módszertani Központ vezetésével és a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár konzorciumi partnerségével. A projekt megvalósítói elkötelezettek az esélyegyenlőség szerepének növelése, a hátrányos helyzetűek felzárkóztatása és a kulturális javakhoz való egyenlő hozzáférés lehetőségének megteremtése mellett.
Szerző: Kontrohr Andrea SZNM-MOKK
Fotók: Boros Tünde, SZNM-MOKK; Ádász Mariann, Móra Ferenc Múzeum
