belépés
hírlevél
regisztráció
szakértőnk válaszol

A részletes konferenciaprogramért ide kattinston!

A játék csodái. Csodás játékok a múzeumban - XI. Országos Múzeumpedagógiai Konferencia

Az előadóktól érkezett rövid rezümék az előadók neve alapján következő sorrendben

Barláné Kulánda Krisztina, múzeumpedagógus, Damjanich János Múzeum, Szolnok
nov. 5. A szekció 12:27 – 12:37 Generációk találkozása – avagy Keszkenő kódex vagy emotikon nyelv? A vetélkedő, mint ismeretátadást könnyítő „eszköz”

Hogyan közelíthetünk egymáshoz két teljesen különböző generációt? Mi az az időtöltés, amit nyugdíjas és kamasz egészen biztosan szívesen csinál? Természetesen a JÁTÉK.  Ahogy a társasjátékokon láthatjuk 0-99 éves korig.  A mi esetünkben a társasjáték nem más, mint egy játékos vetélkedő, amiben mindkét korosztály úgy tanulhat egymástól, hogy szinte észre sem veszi. 2018. májusában indult útjára vetélkedősorozatunk a Generációk találkozása, melyet azóta másik kettő is követett. Ezen könnyed hangvételű esemény témája minden alaklommal más, de mindig kapcsolódik a múzeum állandó vagy időszaki kiállításaihoz. Programunk bemutatását a konferencián interaktív módon tervezzük.

Bayer Árpád, történész, játékfejlesztő, Open History
nov. 5. A szekció 11:26 – 11:36 Múzeumi művészet – és gyümölcsei

A Journey to the Beginnings négy ország négy Duna menti régészeti parkját köti össze. A több éves projekt első eredménye egy élő TAG (Theatrical Action Game) volt, amit tavaly a Múzeumpedagógiai Évnyitón is bemutattak. A műfajt leginkább a játéknak és az élő történelemnek a keverékeként lehet leírni.  A résztvevők belecsöppentek a kő- vagy bronzkori történetbe, ahol feladatokat oldanak meg és élő karakterekkel találkoznak. A program kifutása egy digitális, ún. Point and click játék lesz, mely egy történetben köti össze a négy helyszínt, bemutatva a különböző régészeti kultúrák jellegzetességeit, különbségeit.  A projekt konferencia időpontjában a tesztelés záró fázisában járó digitális játékot szeretném bemutatni, és azt, hogy miként profitálhat a múzeumpedagógus, és tágabban véve a múzeum egy hasonló projektből. Magyar részről a Journey to the Beginnings szervezésében a Pro Progressione, a KÖME, az Open History, múzeumi helyszínként pedig a Százhalombattai Régészeti Park vesz részt.

Birkás Éva, múzeumpedagógus, Szépművészeti Múzeum Antik Gyűjtemény
nov. 4. 12:50 – 13:00    Újra megelevenedik az ókor a Szépművészeti Múzeumban

A Szépművészeti Múzeum átépítése és 2018-as újranyitása után újra elindítottuk korábban már sikeresen működő élő történelem-programunkat az újrarendezett Klasszikus ókor c. állandó kiállításunkon. Jelenleg a látogatók egy athéni rabszolgalány, egy ókori görög vázafestő-mester, egy ókori római szobrász és egy bacchánsnő bőrébe és ruhájába bújt színésszel találkozhatnak, akik a karakter szerepét magukra öltve mesélnek mindennapjaikról, a korszakról, amiben élnek, és az őket körülvevő tárgyakról: vázákról, szobrokról, domborművekről.  A dramatikus technikákra épülő program éppúgy alkalmas arra, hogy a kiállítás által közvetített narratíva hézagait kitöltse, mint arra, hogy erősítse és értelmezze a kiállítási koncepció hordozta üzenetet.

Borzsák Réka, múzeumpedagógus, Óbudai Múzeum
nov. 5. A szekció 12:15 – 12:25  Mire megy ki a játék? – Rendhagyó múzeumpedagógiai foglalkozás középiskolásoknak az Óbudai Múzeumban

Kapcsolódó kiállítás: az Óbudai Múzeum Játék a városban című állandó kiállítása

Rövid leírás: Az Óbudai Múzeum 20. századi játékokat bemutató állandó kiállításához kapcsolódóan szeretnénk a középiskolásokat is megszólítani egy rendhagyó foglalkozással. A program első felében a fiatalok a műtárgyak és a falfeliratok alapján csoportosan dolgozva fejtik meg a rejtvényt, ami segít egy társuknak elnyerni szerelme szívét. Ezután a mai viszonyokat tükröző és részben általuk alakított Gazdálkodj okosan! társasjáték élő szereplőivé válnak, megtapasztalva, hogy a stratégián kívül a szerencse is befolyásolja életünk alakulását. Célunk, hogy a fiatalok a saját élményeik alapján felismerjék, hogy a játékok visszatükrözik az adott társadalom működését és a korra jellemző általános szemléletmódot.

Czékmány Anna, múzeumpedagógus, főosztályvezető, Petőfi Irodalmi Múzeum Múzeumpedagógiai és Felnőttképzési Főosztály
nov. 9:42 – 9:52 A titkos átjáró

Mit is takar a kissé rejtélyes, de mégis ismerősen csengő műfaji meghatározás, „múzeumi mesekönyv”? Mitől lesz egy mesekönyv múzeumi? S egyáltalán, miért vállalkozik egy múzeumpedagógus csapat arra, hogy, gyerekek bevonásával, könyvet írjon? Megannyi, alapvető kérdés, melyre közel sem kínálkoznak egyértelmű válaszok. A Petőfi Irodalmi Múzeum Titkos átjáró című kötete s a hozzá kapcsolódó foglalkozások arra tesznek kísérletet, hogy újragondolják, mi és hogyan válhat múzeumi térré, történeteket sűrítő élettörténet tárggyá, kiállítási darabbá, s hogy megfogalmazzák, mit is jelenthet az irodalom. Előadásomban nem csupán a munkafolyamatról és végeredményeiről beszélnék tehát, hanem alapvetőbb térrel, közösséggel és kortárs múzeumi teleológiával kapcsolatos kérdéseket is megfogalmaznék.

Demeter-Guba Erzsébet és Ádám László, kultúrAktív Egyesület
nov. 4. 14:12 – 14:22    Épített környezeti nevelés játékokkal

A kultúrAktív Egyesület egy közhasznú civil szervezet, melynek célja a gyermekek és fiatalok érzékenyítése az épített környezet felé. Ezt a célt szolgálják szakmai programjaink (konferenciák, workshopok), a szakmai közönségnek, illetve a gyermekeknek szóló könyveink és egyéb kiadványaink, a különböző szervezetekkel, iskolákkal közös projektjeink és az általunk fejlesztett játékok. Ez utóbbiak között megtalálható egy adott városhoz kapcsolódó játék (Pop-up Pest, ParticiPécs), párbeszéden alapuló társasjáték a városról (Urbanity, DANUrBanity), valamint közösségfejlesztő játék (Playhellocity). Ezeket a játékainkat egyaránt alkalmazzunk iskolai tanórákon, tanórán kívüli foglalkozásokon, kulturális programokon és egyéb projektek keretében. Célunk többek között, hogy a várossal, városi életmóddal, városfejlesztéssel kapcsolatos játékainkat iskolai és városfejlesztési folyamatokban is alkalmazzuk, valamint összekapcsoljuk a kulturális intézményeket és az iskolákat.


Dományi Virág, múzeumpedagógus, Kuny Domokos Múzeum, Tata
nov. 5. A szekció 11:14 – 11:24 „…és mégis morog a kő”

A múzeumpedagógiai foglalkozás helyszíne a Kuny Domokos Múzeum Öregvár épületében található középkori lapidárium. Egyéni tapasztalat, hogy a kőtárakon nemcsak a gyerekek, hanem a felnőttek is érdeklődés nélkül haladnak át, holott számos meglepő részletet, információt rejtenek a faragványok.

A foglalkozás célja: a középkori kőtár vértesszentkereszti kőfaragványainak élményteli részletfeltárása, a figurális ábrázolások jelentésének felfedezése, esetlegesen egy adott kő által illusztrált történet megismerése; a faragványok, mint a középkori ember vizuális, narratív informatikai eszközei; a faragványok kapcsolata a középkori vallásos élettel, a hétköznapi életmóddal. Igény esetén a tatai Angolpark apátsági műromjától indulunk, amelybe korábban az Eszterházy család építtette be az eredeti középkori faragványokat.

A foglalkozás menete: Besötétített kőtárban elemlámpával a figurális faragványok felfedezése gregorián Ave Maria, majd oroszlánt, sárkányt megidéző zenei aláfestéssel. A sötétség- világosság, jó- gonosz szimbólumának megértése, kontextusba helyezése és kapcsolatba hozása az állatküzdelmeket bemutató figurális ábrázolásokkal. Ádám és Éva bűnbeesése oszlopfőn látható jelenetének felismerése, az illusztráció pillanatának belehelyezése a szélesebb bibliai narratívába. A gyerekek kesztyűt viselnek, hogy megérinthessék, simogathassák a faragványokat, amelyeket a lámpa fény-árnyék játékával animálnak.


Faludi Ildikó, Husz Zsuzsanna, Kassa Melinda, Demeter-Guba Erzsébet, múzeumpedagógusok, Gödöllői Királyi Kastély
nov. 5. A szekció 11:02 – 11:12    Az Elemér-projekt, avagy egerészés a gödöllői kastélyban

A 2010-ben Múzeumpedagógiai Nívódíjat nyert, Faludi Ildikó és Reményi Márton által írt, Herceg Egérváry Elemér naplója - Avagy feljegyzések a gödöllői kastélyból című könyv alapján több múzeumi játékot, játékosítást dolgoztunk ki a Gödöllői Királyi Kastélyban. A könyv az elmúlt évek során még két kötettel bővült, közben a szereplők a helyi és a környékbeli gyerekek számára ismert mesefigurákká váltak. Szeretnénk bemutatni, hogyan segíti ez a könyvsorozat a sokrétű múzeumi játékosítást. A családoknak szóló programok: az EGÉRleső MeseLYUKAK, az Elemér-nap, az Egérutak a kastélyparkban társasjáték, amit az állandó kiállításban kialakított játszósarokban ki is próbálhatnak. Múzeumpedagógiai programunkban óvodás és alsó tagozatos csoportok részére kínálunk a mesekönyvre épülő játékokat (Elemér-túrák), emellett kiadványok (Sajtcetli, Sajttorta, Kifestő), pályázatok (Tervezz lakosztályt herceg Egérváry Elemérnek!), napközis tábor (Vendégségben herceg Egérváry Elemérnél) is épül a könyvsorozatra.

Földváry Piroska, múzeumpedagógus, művészettörténész, Magyar Nemzeti Galéria és Sziray Zsófia, művészetterapeuta, múzeumpedagógus
nov. 5. 9:30 – 9:40   Girlpower – Önismereti és prevenciós projekt gyermekotthonban élő tinédzser lányok számára

Előadásunkban a 2019. tavaszán a Magyar Nemzeti Galériában megrendezett tíz alkalmas foglalkozás-sorozatunk koncepcióját, megvalósulását és tapasztalatait mutatjuk be. A Girlpower projekt a gyermekvédelmi gondoskodásban élő, 12-15 éves lányok önismeretének és társas kapcsolatainak fejlesztését, a közösségbe való beilleszkedésük támogatását tűzte ki célul, amely folyamatban a múzeum, mint a műbefogadás és az alkotás különleges helyszíne állt a középpontban. Az egymásra épülő, egyenként 2,5 órás foglalkozások középpontjában egyetlen műtárgy és a hozzá kapcsolódó kérdések, továbbá alkotó tevékenység állt.


Kenesei Zsófia Orsolya, múzeumpedagógus, Magyar Nemzeti Múzeum, Kommunikációs és Közművelődési Igazgatóság
nov. 5. A szekció 10:50 – 11:00     Játékos családi élmény – Megújult a Családi Felfedező Hátizsák a Magyar Nemzeti Múzeumban

A 2010-es évek elejétől nagy sikerrel futó családi program megérett a megújításra.  A mind külsőben mind belsőben teljesen megújított hátizsák célja, hogy a résztvevő gyerekek egyetlen mesébe vagy kerettörténetbe építve, játékosan ismerkedjenek meg egy-egy történelmi korszak tárgyi világán keresztül saját jelenkori világukkal. A család tagjai közös és tartalmas időtöltés részeként új ismeretekkel, tapasztalatokkal gazdagodhatnak, úgy, hogy a szülők a játékos felfedezés során gyerekeik különböző képességeit ismerhetik fel, vagy akár újakat fedezhetnek fel. Az előadásban a program fejlesztésének most is zajló folyamatát, a megújuló koncepciót, a felmerülő nehézségeket, és az első hónapok tapasztalatát ismertetjük.


Kodolányi Judit, múzeumpedagógus, Petőfi Irodalmi Múzeum Múzeumpedagógiai és Felnőttképzési Főosztály
nov. 5. B szekció 12:15 – 12:25 Hobbitok a PIM-ben

A Petőfi Irodalmi Múzeumban idén nyáron harmadszor rendeztük meg a Hobbit-tábort, mely a szerepjátékos, az olvasmány feldolgozó és a kalandos, élményszerző tábor vonásait egyesíti magában. Az öt napos, gyerekeknek szóló program az irodalmi intézmény múzeumpedagógiai portfóliójában egy igen fontos részt fed le, hiszen alkalmat ad arra, hogy elmerüljenek egy könyv, és a saját fantáziájuk világában. Az öt napos kalandozás során a gyerekek kis közösséggé formálódva változatos helyzetekben próbálhatják ki magukat, hogy minél jobban beleélhessék magukat a könyvbéli szereplők helyzetébe. Az előadásban szó lesz a program pedagógiai hátteréről és legfontosabb céljairól, ugyanakkor azt is megvizsgáljuk, milyen tanulságok vonhatók le a Hobbit-tábor első három évéből, milyen tapasztalatokat szereztünk, hogyan fejlesztettük és fejlesztjük tovább lépésről lépésre a programokat és a forgatókönyvet, milyen szakmai kísérletezésre ad alkalmat ez a tábor.

 

Krizsány Anna, művelődésszervező, Szent István Király Múzeum, Székesfehérvár
nov. 5. B szekció 11:14 – 11:24    A fehérvári csodapatika – múzeumpedagógia és közművelődés a Fekete Sas Patikamúzeumban

Hogyan lehet élményszerűvé tenni azt a kiállító helyet, amitől évtizedekig alig vártak többet, mint hogy bekukkantva egy patinás berendezést láthassanak? Az áttörést a patikusmesterség bemutatásának ötlete hozta. A régi gyakorlatot felülírva úgy bővítettük ki múzeumunk kínálatát, hogy a barokk bútorzat bemutatásán túl számos játékos aprósággal rukkoltunk elő. NÖVÉNYSIMOGATÓ állványunk már az utcán csalogatja a járókelőket, azt sugallva, hogy érdemes beljebb jönni. PATIKALABOR makettünk betekintést ad a gyógyszerkészítés egykori folyamatába. ILLATSZERTÁRUNK számos finom és kevésbé finom patikaszere további kalandra csábít. De van több interaktív rejtvény, kóstolható csoda, és a mesterség attribútumának, a mozsárnak a kipróbálása is valós. Ha még hozzá vesszük HERBARIUS túráinkat, PATIKALEIDOSZKÓP programjainkat, vagy PATIKUSINAS „bütyköldénk” termékeit, akkor képet kaphatunk arról miért is vagyunk mi CSODAPATIKA, ahol mindenki többet kap, mint amire számított.

Kustánné Hegyi Füstös Ilona, múzeumpedagógus, Szabadtéri Néprajzi Múzeum Ismeretátadási osztály, Szentendre
nov. 5. B szekció 10:50 – 11:00    Korunk jáTÉKA – őseink hagyaTÉKA 

„Az ember csak ott egészen ember, ahol játszik.”  (Friedrich Schiller) 

Miért ne lehetne ez a hely a Múzeum? Még ha látszólag a tudásszomj, a nosztalgia vagy a műélvezet vezérel is bennünket, alapvetően az öröm megélésének reményében megyünk oda. Ha pedig ott dolgozunk, fordítsuk át gondolkodásunkat játékbaráttá! Minden pillanatban közünk van a játékhoz. Az önfeledt játék lehetősége a Skanzenben már a korábbiakban is adott volt, még is 2000 az a mérföldkő, amikor a Gyermekvilág Magyarországon kiállítással személyesen megszólítva érezhette magát mindenki, hiszen dédszüleink játékszereit, játékeszközeit és életmódját ismerhették meg. A felfedező szemlélődésen kívül cselekvésre késztettek a természetes anyagból készült régi játékok. A majd két évtizede működő Játékudvarban a felnőttek, azóta is újra azonosulnak gyermeki önmagukkal, a gyerekek, pedig saját közegükbe kerülnek. A játékkészítő technikákat kézműves foglalkozásokon sajátíthatják el, míg a Játékvilág, megrendelhető foglalkozáson ráébresztjük őket az együtt játszás, az egyszerű játék örömére.

Lovas Lilla muzeológus, Kozmáné Simándi Katalin gyűjteményi munkatárs, Petőfi Irodalmi Múzeum - Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet Bábtára és Fekete Anetta, tervező, muzeológus, színháztörténész, Szórakaténusz Játékmúzeum és Műhely
nov. 5. B szekció 12:27 – 12:37 Egy bőröndnyi báb

A PIM – OSZMI Bábtárának Mesés bábok – bábos mesék. Arany János művei és a bábtechnikák című kiállításához kapcsolódva készítettük el az Egy bőröndnyi báb címet viselő papírszínházi foglalkoztató kiadványunkat, amely lehetővé tette, hogy a látogatók a kiállításon szerzett ismereteket továbbgondolhassák, elmélyíthessék, saját mikroközösségükben közös alkotásra, játékra inspirálódjanak. A bőrönd több mint félszáz elkészíthető figurát tartalmaz, melyek eredetije a Bábtár legértékesebb anyagai közé tartoznak. A kiadvány létrehozását az is indokolta, hogy gyűjteményünket állandó kiállítás hiányában kiadványok, illetve időszaki tárlatok segítségével tudjuk a nagyközönség számára is elérhetővé tenni. Játékunkkal négyféle bábtechnikával ismerkedhetnek meg az érdeklődők, kialakíthatják az egyes bábtípusoknak megfeleltethető színpadot, a mellékelt Mesés füzet segítségével pedig eljátszhatják az Arany-család népmesegyűjtéséből származó szövegek egy-egy dramatizált változatát.  A foglalkoztató csomagban található Bábos kisokos összeállításánál a hazai bábszínházak és az állandó játszóhellyel rendelkező társulatok előadásfotóiból is szemezgettünk.

Méreg Martin, könyvtáros, Pécsi Tudományegyetem Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont Történeti Gyűjtemények Osztálya, Pécs
nov. 4. 14:24 – 14:34    A szövegekből épülő város

A foglalkozás az „Öttorony: A pécsi irodalmi műveltség a kezdetektől a 20. századig” című időszaki kiállításra épül. A kiállítás Dr. Nagy Imre azonos című munkája alapján készült, megtekintése jó alkalmat kínál a város és az irodalom kapcsolatának újraértelmezéséhez. A tárlatvezetés után kerül sor felső tagozatosok és középiskolások számára kidolgozott múzeumpedagógiai foglalkozásra a kooperatív tanulásszervezés elvei mentén. A városról szóló rövid szövegrészletek alapján az előkészített képek felhasználásával minden csoport megalkotja a maga kollázsát a régi városról egy-egy poszterre. A feladat a szöveg-kép transzformációra helyezi a hangsúlyt, a képek kiválasztása, kiegészítése és az elrendezés logikája a csoportok kreativitásától függ. Fontos szempont, hogy a kép alapján felismerhető legyen a szöveg, mert a végén mindegyik kollázshoz megkeressük a kiinduló szöveget. A szövegek és a képek egymás mellé helyezése megmutatja, hogy a valóságos város mellett számtalan mentális város létezik, amelyek a kulturális emlékezet elemeiből épülnek fel.

Molnár Melinda, múzeumvezető, Vehiculum-Ház Közérdekű Muzeális Gyűjtemény, Múzeumpedagógiai Tagintézmény, Besenyszög
nov. 5. B szekció 11:26 – 11:36  A Vehiculum-Ház jó gyakorlata

A Vehiculum-Ház Közérdekű Muzeális Gyűjtemény, Múzeumpedagógiai Tagintézmény a Besenyszög Város tulajdonában álló Chiovini Ferenc Kolping Katolikus Általános Iskola, Alapfokú Művészeti Iskola tagintézménye. A közérdekű muzeális gyűjtemény egyik alapja a Bezzeg Imre Néprajzi Gyűjtemény, melynek tartalma továbbfejlesztésével jelentős élménypedagógiai lehetőségeket teremtődtek meg. A Vehiculum-Ház éves programjának pillérei többek között a következő játékos lehetőségeket tartalmazzák, melynek részesei a Chiovini-iskola diákjai:Eleink élete-Eleink játékai (február);Eleink játékai programban az alsó tagozatosok idős emberekkel régi játékokat készítenek; Sárkánytereszt sárkánykészítés és sárkányeresztés; Falusi 7próba a múzeumok majálisán; „Aki leesik, az kiesik” lovasíjász képességek felmérésére irányuló stratégiai verseny döntő; Vidéki kalandok tábor; „Aki leesik, az kiesik” lovasíjász képességek felmérésére irányuló stratégiai verseny 


Nagy-Hanula Viktória – igazgatóhelyettes, Széchenyi Zsigmond Kárpát-medencei Magyar Vadászati Múzeum, Hatvan
nov. 5. A szekció 12:39 – 12:49  Játékok a Vadászati Múzeumban 3-99 éves korig!

A Vadászati Múzeum programjában kiemelten fontosnak tartjuk a játékot és igyekszünk folyamatosan játékosítani a múzeumot. A legegyszerűbbektől az egészen bonyolult, komplex játékokban próbáltuk ki magunkat, illetve szórakoztattuk, tanítottuk a látogatókat annak érdekében, hogy érdekesebbé, izgalmasabbá varázsoljuk a múzeumok világát. Minden korosztálynak szüksége van a játékra, melyeket igyekszünk múzeumi keretek között biztosítani. Családi kalandlapunk kiállítás vezetőként is szolgál, miközben játszva és igazi kisvadászokká válva fedezhetik fel a múzeumunkat látogatóink. Kisebb korosztálynak családi napokon, tematikus nagyrendezvényeken a játék és a felfedezéses tanulás ötvözete adja a múzeumi élményt. Nyári táborokban, illetve bent alvós programokon a régi népi játékok is előkerülnek. Kutyás játszóházunkba terápiás kutyák és nyulak bevonásával a gyerekek és szüleik igazi kapcsolatot teremtve négylábú társainkkal felszabadultabbá, érdeklődőbbé válnak így maradandó élményt, tudást szereznek a játék örömével. Középiskolásoknak, illetve a felnőtteknek kínáljuk Szabaduló szobás játékunkat, amivel igyekeztünk egy trendi, izgalmas, szórakoztató, titkon mégis tanulásban gazdag, a múzeumunk kiállításainak alternatív bemutatására lehetőséget nyújtani. Igazi csapatépítő játék, tele kódokkal, rejtvényekkel, lakatokkal, izgalmakkal, Afrika egzotikus vadfajaival és kultúrájával. Új játékunk idén ősszel debütált, Rejtélyes titkom nyomai – Segíts Pitypang Aladárnak kiszimatolni ki a tettes címmel. Egy népszerű társasjátékot, a Cluedo-t vettük alapul, amit múzeumi terekben valósítottunk meg. A legmodernebb technikát is bevonva, lézeres lövészet segítségével egy szimulációs vadászaton vehetnek részt az érdeklődők, és próbálhatják ki az etikus vadászatot.

Németh Ádám, múzeumpedagógus, Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum
nov. 4. 12:37 – 12:47    Egyedül nem megy

A játékosítás és játékalkotás egyre többször előkerülő téma. Arról azonban kevesebb szó esik, hogy milyen erőforrások szükségesek a különböző programok előteremtéséhez, mind anyagi, mind emberi abilitások tekintetében. A Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum több különböző módon is igyekszik a játékosítás felé nyitni. Azonban rá kellett jönnünk, hogy mint minden szakmába, ebbe sem lehet egy-kettőre beletanulni. Alkalmi/rendezvényes és állandó játékprogramjaink alatt civil (hobbista), és hivatásos (piaci) szereplőket is többször bevonunk a tervezés és lebonyolítása folyamatába, hogy a hatékonyságukat növeljük. A velük való együttműködés számos olyan tapasztalatot eredményezett, mely mindenki számára hasznos lehet, aki nem érzi magát eléggé önerősnek, hogy egyedül vágjon bele a játékosított programok világába. Az előadásommal egy kezdő útmutatást szeretnék adni friss tapasztalatainkból (úgy a negatív, mind a pozitív oldalról) mindenkinek, aki még nem jutott el oda, hogy a játékosításba nagyobb volumennel vágjon bele.


Paréj Gabriella, muzeológus, múzeumpedagógus, Szent István Király Múzeum, Székesfehérvár
nov. 5. 10:06 – 10:16 Mindent ÉRTünk! Differenciáló módszerek és eszközök a múzeumpedagógiában

A Mindent ÉRTünk! projekt szemlélete és célja az volt, hogy a múzeumban egy jól alkalmazható, társadalmias gyakorlat valósuljon meg, amelyben olyan gyerekek (speciális nevelési igényű, sérült, és/vagy jelentős szociális, családi hátrányokkal induló gyerekek, fiatalok) kapnak lehetőséget a múzeum megismerésére és megértésére, akinek sokkal nagyobb szükségük van a múzeum lefordítására, mint bármely más látogatói csoportnak. A kiindulópontunk a gyógypedagógia lett, mivel itt a nevelés az iskolában is differenciáltan történik, a differenciáló szemléletet és gyakorlatot a múzeumi közegben is meg akartuk valósítani.

A gyerekcsoportok egy - a múzeum állandó néprajzi, helytörténeti kiállításaihoz kapcsolódó - életmódot, az emberélet fordulóit feldolgozó foglalkozássorozaton vettek részt, amelyeken differenciáló módszereket és eszközöket használtunk. Ezek között kiemelkedő szerepe van a kooperatív módszereknek és a projektmunkának, eszközök tekintetében fontos a fantáziajáték, a mozgás, a szakértői szerep, mindez egy mese keretében. A történet során a gyerekek döntéshelyzetekbe kerülnek, ez lehetőséget ad arra, hogy a múzeumi teret és a műtárgyakat közvetlenül kapcsolják a saját megélt tapasztalataikhoz. Kíváncsiak voltunk, hogy milyen hatást képes egy ilyen kezdeményezés kiváltani, ezért interjúkat vettünk fel, a sorozat megkezdése előtt és után, valamint alkalmaztunk megfigyeléses terepmunkát is. Az interjúkból kirajzolódik, hogy a számos egyéni történet közös metszetében ott volt, van a múzeum, sokszor egészen meghökkentő, szívszorító felismerésekkel.


Pató Mária, osztályvezető, könyvtáros, múzeumpedagógus, Damjanich János Múzeum, Szolnok    
nov. 5. B szekció 11:02 – 11:12  Múzeumi kirakós. A Damjanich János Múzeum és a JÁTÉK kapcsolata

A játék a múzeum életében mindig fontos szerepet játszott. Az elmúlt 60 év múzeumi történetén keresztül, a következő lépésekben mutatom be a játék múzeumi értelmezéseit.

  1. A MÚZEUM nevű kirakós
  2. Vannak erősségeink
  3. Vannak, akik erősebbek
  4. Vannak gyengeségeink
  5. ... és vannak, akik gyengébbek
  6. Vannak, akik egyszerűen nem passzolnak
  7. Van, hogy elég csak egy kicsit változtatni a hozzáálláson
  8. Ennek ellenére kiderülhet, hogy mégsem működik a dolog
  9. Vannak, akik csak kevesebb emberrel találják meg a közös hangot...
  10. ... és vannak, akik sokkal többel
  11. Mindenféle emberrel találkozunk, de egy hatalmas összevisszaság lesz az egész, ha nem tanuljuk meg, kivel hogyan tudunk "kapcsolódni"!
  12. De ha rájövünk...
  13. Végül minden összeáll!

Somogyi-Rohonczy Zsófia, múzeumpedagógus, Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum, Kortárs Művészeti Múzeumpedagógiai Módszertani Központ
nov. 5. 9:54 – 10:04   szín/forma/tér/fény – Bauhaus színházi nyári tábor

A Bauhaus 100. Program a mának - Kortárs nézőpontok kiállításhoz kapcsolódóan egy öt napos nyári tábort, foglalkozás sorozatot valósítottunk meg, amely a kiállításban is megjelenő főbb kérdések, témák mentén szerveződött. A szín, a forma, a fény, a mozgás megismerését elősegítő elméleti és gyakorlati feladatok, asszociációs játékok bevonásával, a Bauhaus pedagógiai gyakorlatára jellemző előkészítő kurzus elvét követtük. A délelőtt megszerzett elméleti tudást, a délutáni alkotótevékenységekkel a gyakorlatba is átültethették a gyerekek. A program a képzőművészeti alkotófolyamatokon túl a színházi készségek fejlesztésére is ugyanakkora hangsúlyt helyezett, melyhez drámainstruktor hallgatók tudását és gyakorlatát hívtuk segítségül. A napi foglalkozások visszatérő eleme volt a gyermekek mozgásának (mozgás általi tapasztalatszerzés, önkifejezés) fejlesztése.


Suba Eszter Leona, múzeumpedagógus, főosztályvezető-helyettes, Magyar Nemzeti Múzeum Kommunikációs és Közművelődési Igazgatóság

nov. 5. B szekció12:51 – 13:01 Mindenki játszani akar? - Egy látogatókutatás eredményei

Miért jelennek meg egymás után a játékosított programok a Magyar Nemzeti Múzeumban? A múzeum évek óta online elégedettség kérdőívvel méri fel a pedagógusok véleményét. A kutatás megerősített néhány korábbi irányvonalat, de sok újat is hozott. Az új irány a játékos elemek, játékosítás irányába terelték a múzeum programfejlesztését. Milyen válaszok születtek erre a múzeumtól és milyen egyéb tanulsággal szolgált a kutatás?

Szabóné Szüts Angéla, múzeumpedagógus, Szent István Király Múzeum, Székesfehérvár
nov. 5. A szekció 12:51 – 13:01 Múzeumpedagógiai kártyajátékok képzőművészeti kiállításokban

Középiskolás diákok érkeznek a Képtárba. Csak úgy tódulnak be az ajtón. Utánuk érkezik egy hangos, sürgető pedagógus: - Gyerekek! Nincs túl sok időnk, becsengetésre vissza kell érnünk! Fedezzétek fel a kiállítást, 30 perc múlva a kijáratnál találkozunk! (5 perccel később.) A kiállítási térben elhelyezett kanapékon ülnek a diákok és lehajtott fejjel mobiljaikat nyomogatják. Múzeumpedagógus gondolata: Erre, ki kell találnom valamit!

Tóthné Pásztor Ágota, Gyöngyösi Imre Tamás művelődésszervező-amatőr színjátszó, Semsey Andor Múzeum, Balmazújváros
nov. 5. B szekció 12:39 – 12:49 A mindennapi kenyér drámapedagógiai módszerrel

A Semsey Andor Múzeumban évek óta nagy sikerrel folyik a Kenyér útja Múzeumpedagógiai program, amelyben a három tevékenységi forma egyikében Kányádi Sándor A mindennapi kenyér című meséjét dolgozzuk fel drámapedagógiai módszerrel. A nagyon népszerű foglalkozást iskolás csoportok, Erzsébet-táborozók, osztálykirándulások részvevői is igénybe vették már. Ezért gondoltuk, hogy szívesen bemutatnánk ezt a Múzeumpedagógiai Konferencián.