belépés
hírlevél
regisztráció
szakértőnk válaszol

tegNAP – múltidézés Bajon

tegNAP – múltidézés Bajon tegNAP – múltidézés Bajon tegNAP – múltidézés Bajon

A tegNAP programsorozat célja, hogy bemutassa a a település múltbéli életét, hagyományait és szokásait a fiatalok és az újonnan betelepült családok számára. Egyrészt, a település szerkezeti sajátosságai miatt érzékelhető egyfajta távolságtartás a lakótelepen élő és a kertes házzal rendelkező lakosság között. Másrészt, a  sváb lakosság be-, ki- és visszatelepítése, a német-magyar származási eltérésből adódó nemzetiségi különbözőségek napjainkban is érezhetőek. A távolság és az ellentétek csökkentése érdekében fontosak a közös élmények és a kulturális értékek megismertetése. A település iskolája, óvodája, bölcsődéje német nemzetiségű és ezekben az intézményekben is igyekeznek teret adni a sváb hagyományoknak. Ugyanakkor a magyar szokások, hagyományok is megjelennek a helyi rendezvényeken. 

A Gerecse-hegység lábánál fekvő Baj legmagasabb pontjáról csodálatos kilátás nyílik az itt induló Kis-Alföldre, Tatára és a környező falvakra, de még Tatabánya magas épületei és hegyei is jól láthatóak onnan. Talán ennek a káprázatos kilátásnak köszönheti a nevét, amely a hagyomány szerint a gazdag-bő-báj szóból (Baj: török személynév, gazdagságot jelent) ered, amelyet a történelem folyamán Bay-nak és Báy-nak is írtak, a német ajkú lakosság pedig Woj-nak nevezte. Baj Komásom-Esztergom megyében, Tata Tóvárosi városrészének közvetlen keleti szomszédságában található. A község 21,13 km²-es területének 2/3-át a Gerecse foglalja el. Baj enyhén hullámos térszínre települt, keletről vízfolyásokkal felszabdalt, lösszel borított dombvidék övezi, itt alakult ki a baji szőlőhegy. Ettől keletre a Gerecse meredeken emelkedik és felszínre kerül a hegység mészkőtömege, majd a Málhás-árok után az Öreg-Kovács-hegy, 554 méterig emelkedő fennsíkja következik. A Tatára vezető út mentén a felszín alatt vastag agyagréteg található, amely baji tégla- és tatai cserépgyáraknak szolgált alapanyagul. A község északi részét homokfelszín, valamint löszön kialakult mezőségi talaj borítja, utóbbin szántóföldi művelés, illetve szőlő- és gyümölcstermesztés folyik, és ma már újra várják a borospincék a vendégeket.

tegNAP mintaprojekt kisfilm (rövid)

tegNAP mintaprojekt kisfilm (hosszú)

tegNAP mintaprojekt kiadványa