"Értékeink helyben vannak” – Bejcgyertyános
A projekt célja a településen található épített értékek, valamint a kulturális örökségek – közösségek, jeles személyiségek, népi kézművesség, helyi hagyományok – bemutatása. A résztvevők felkutatták a helyi értékeket alátámasztó dokumentumokat és rendszerezték a már rendelkezésre álló és a mintaprojekt során gyűjtött anyagokat. Létrehoztak egy állandó kiállítás az értékek bemutatására. További célkitűzés a kosárfonás, mint helyi hagyományú népi mesterség felélesztése, és ezzel a település idegenforgalmi vonzerejének növelése.
Bejcgyertyános Vas megyében, a Rába folyó mentén, a Hegyhátnak nevezett földrajzi kistérségben helyezkedik el. A 429 lakosú település soros beépítésű, szalagtelkes község, amelynek egyes részein a halmaz településmódra utaló módon helyezkednek el a házak. A mai település 1928-ban jött létre Bejc és Hegyhátgyertyános egyesítésével. Bejc több mint 3 km-re található a későbbi falurésztől, Gyertyánostól, így szinte külterületként kell kezelni. Bejcgyertyános településen 1930-tól a népesség fogyása folyamatos, ami a településen élők elöregedésével párosult. A negatív vándorlási egyenleg tovább súlyosbította a születések és halálozások számából eredő népességcsökkenést. Az elmúlt tíz évben a lakosságszám csökkenése meghaladta a 100 főt. 2004-ben a Magyar Posta megszüntette hivatalát a településen és bevezette a mobilpostai rendszert. A településen a csökkenő gyereklétszám miatt az alsó tagozatok oktatása megszűnt, az óvoda és egyidejűleg a konyha bezárt. Mára a település egyetlen intézménye a civil fenntartású Teleház maradt. Bejcgyertyános a munkalehetőségek, a közlekedés, a középfokú oktatás, és a kereskedelem szempontjából is Sárvár városához kötődik. Természeti értékei a környezeti adottságok, a táj egyedisége, a Farkas erdő, a Herpenyő és Rába folyó. Az épített értékek mellett jeles személyiségek, valamint a szőlőtermelés és borkészítés, a helyi hagyományú népi mesterségek, a csuhéfonás és a kosárfonás is helyi értékek. A népi mesterségek közül a fűzfavesszőből való kosárfonás az 1920-as években kezdődött a településen és Szabó Ferenc nevéhez fűződik. A kezdeti egyszemélyes kosárfonás rövid idő alatt széles körben elterjedt a lakosság körében és sokak megélhetését biztosította. Az 1951-ben 14 taggal megalakult Háziipari Kosárfonói Szövetkezetnek 1960-ban már 45 vizsgázott tagja volt. Mára gyökeresen átrendeződtek az itt élők munkakörülményei, fűzvessző telepítéssel, fonással és értékesítéssel napjainkban mindössze hárman foglalkoznak, valamennyien Szabó Ferenc leszármazottai. Szabó Imre munkássága elismeréseként 2018. március 13-án vehette át a Földművelésügyi Minisztertől a Magyar Ezüst Érdemkeresztet.
„Értékeink helyben vannak” mintaprojekt kisfilm (hosszú)
„Értékeink helyben vannak” mintaprojekt kisfilm (rövid)
"Értékeink helyben vannak mintaprojekt kiadvány
