belépés
hírlevél
regisztráció
szakértőnk válaszol

Matyó értékek újra töltve – Matyó Népművészeti Egyesület

Mezőkövesd Mezőkövesd

A matyóság Magyarország egyik legjellegzetesebb néprajzi csoportja. A Matyó Népművészeti Egyesület és Mezőkövesd kulturális intézményei, szervezetei elhivatottságának, tudatos munkájának eredményeként számos elismerés övezi a matyó kultúra szellemi és tárgyi értékeit. A nagy múltú örökség fennmaradása és fejlesztése érdekében elengedhetetlen a közösségek építése, a partnerség és a fiatal generáció bevonása. E cél elérését szolgálta a Cselekvő Közösségek mintaprojekthez való csatlakozás is, amely által az együttműködőknek több száz személyt sikerült bevonni és aktivitásra ösztönözni a programelemek megvalósítása során, nemtől és életkortól függetlenül.
                                                                                           Berecz Lászlóné, a Matyó Népművészeti Egyesület elnöke

Mezőkövesd Észak-Magyarország kisvárosa a Bükkvidék déli szélénél, már az 1200-as években is lakott település volt. Kedvező földrajzi elhelyezkedése – az Alföld és az Északi-középhegység találkozásánál – segítette fejlődését az elmúlt évszázadok során. Mátyás király városi rangot adományozott 1464-ben a településnek, a husziták elleni harcban tanúsított hűségéért. Mezőkövesd lakóit, valamint a szomszédos Tard és Szentistván lakosságát nevezik matyóknak. A népcsoport elnevezését feltehetően katolikus vallásossága miatt kapta a környező reformátusoktól, egy másik elmélet szerint pedig Mátyás királyt idézi a matyó elnevezés. Mezőkövesd modern infrastruktúrával, gazdag kulturális értékekkel rendelkező, folyamatosan fejlődő város lélekszáma ma kb. 17.000 fő.
Matyóföld méltán híres máig élő mesés népművészetéről. ,, Mezőkövesd hagyományos kultúrájának közismertté válásában kiemelt szerepet kapott a hímzés és az annak felhasználásával megformálódott népviselet. E hímzés virágkorát az 1896-os budapesti millenniumi kiállításon aratott óriási sikerétől számítják. A régi stílusú darabok piros-kék színezésűek. A minták sűrűek, tömöttek, teljesen kitöltik a felületet. Legjellegzetesebb elemük az úgynevezett “matyó rózsa”. A leghíresebb mintatervező Kisjankó Bori, a “százrózsás” jelzőt kapta, mivel ő alkotta a legtöbb rózsavariációt. A matyó népviselet töretlen népszerűségét annak köszönheti, hogy rendkívül elegáns. A nők testhez simuló felsőrészt viselnek, a vállnál megemelt ujjal, derékban elálló fodorral. Szoknyájuk hosszú, fodros. A hosszú kötényt is gazdag hímzés díszíti. Egyedi a menyecskék által viselt kendő, amelyen hatalmas pom-pomszerű díszek emelik egyenesre a fejtartást. A férfiak viseletének dísze a bő ujjú, széles hímzésű, olykor horgolt csipkével gazdagított lobogós ing.”                                                                                  www.matyofolk.hu

A „Matyó értékek újra töltve” program gazdája, a Matyó Népművészeti Egyesület, a Népi Művészetek Házában – egyben székhely épületében – végzi tevékenységét. Az egyesület alapszabálya értelmében a magyar népi tárgykultúra és folklór értékeire épített szakmai és esztétikai szempontból egyaránt hiteles kézműves, népművészeti, népi iparművészeti munkát végez Mezőkövesden. Legfontosabb feladata a magyar – ezen belül különösképpen a matyó – örökség hagyományos értékeinek tovább éltetés

Matyó értékek újratöltve mintaprojekt kisfilm (hosszú)

Matyó értékek újratöltve mintaprojekt kisfilm (rövid)

Matyó értékek újratöltve mintaprojekt kiadvány