belépés
hírlevél
regisztráció
szakértőnk válaszol

Ausztria-Szlovákia

Kedves Látogatók!

Alább egy kollégánk képes beszámolóját olvashatják augusztusi tanulmányutunkról.

 

1. nap – 08.21. kedd

23 fős lelkes kis csapatunk első útja Alsóőrre (Unterwartra) vezetett, ahol a Magyar Média és Információs Központot (UMIZ-t) látogattuk meg. Kelemen László mutatta be a helyszínt: rendezvénytermeiken kívül könyvtáruk is van, sőt még saját gyerekkönyveket is szerkesztenek három nyelven (magyar-német-horvát). Ezután elkísért minket az Otthon Múzeumba, ahol Ernő bácsi birodalmát tekinthettük meg. Ernő bácsi 86 éves, de olyan lelkesedéssel, lendülettel mesélt és mutatta be az általa összegyűjtött tárgyakat, hogy mindenkit magával ragadott. Megtanította a csapatot néhány népdalra is, így közös éneklésre is sor került. Már itt látszott, hogy kezd összekovácsolódni a társaság. : ) Ezután Bécs felé vettük az utunkat…

2. nap – 08.22. szerda

Ezen a napon sok kulturális intézményben jártunk és nem túlzás, hogy mindegyik annyira tartalmas, színvonalas és sokat nyújtó volt, hogy a nap végén senkit sem kellett ringatni. : )

Az első állomásunk a Bécsi Városi Könyvtár (Hauptbücherei Wien) volt. Kívülről nem látszik, hogy egy könyvtár: modern épület közvetlenül egy metróállomásnál. Christian Jahl vezetett minket körbe és mutatta be a könyvtár sajátosságait. Ami nekem a legjobban tetszett: a tágas terek, és a gyerek részleg, ahol foglalkozásokat tartanak kicsiknek. Különböző színeket alkalmaznak, hogy a különböző tematikájú könyveket elkülönítsék, így könnyen megtalálhatóak a keresett művek. Hatalmas CD/DVD kínálattal rendelkeznek. A nagyobb gyerekek részére számítógépek is rendelkezésre állnak, természetesen csak a nekik szánt tartalmakat nézhetik meg és erre külön oda is figyelnek a könyvtárosok. Az épület teteje nyáron rooftop teraszként üzemel, napközben kávézó, este pedig mozifilmeket vetítenek. Városi központi könyvtár révén, 38 fiókkönyvtárral rendelkezik, összesen 255 könyvtári alkalmazottal. Évi több mint 5 millió a kölcsönzések száma. Számos bővítést terveznek, késő esti nyitva tartást, szociális találkozóhellyé szeretnék alakítani. Mivel különteremmel is rendelkeznek ezért könyvbemutatókat, rendezvényeket is tartanak. 

A résztvevők nagyon érdeklődőek voltak, annál is inkább, mivel sokan dolgoznak könyvtárakban.

Látogatásunk következő helyszíne egy közösségi tér volt: Brünnenpassage a neve és egy piac közepén áll. Európa leghosszabb piaca található itt, ahol különböző nemzetiségű emberek árulják a termékeiket. A rendezvényhelyszínen (művészeti kulturális központ) évente több mint 400 rendezvényt/eseményt bonyolítanak le itt. Minden hónapban új programfüzetet szerkesztenek és nyomtatnak. Jelenleg 11 állandó munkatárs dolgozik itt és 25 önkéntes. 2007-ben indult ez a civil kezdeményezés a Karitasz segítségével. Mára annyira kinőtte magát, hogy a nagy, híres múzeumok, intézmények partnerséget kötöttek velük (Weltmuseum, Konzerthaus, Burgtheater). Olyan eseményeket szerveznek, amik közösséget építenek és a különböző társadalmi rétegekben élőket hozzák össze egymással, nemzetiségtől, identitástól, vallástól függetlenül. Azért tudnak közel kerülni a különböző nemzetiségű „bevándorló” népcsoportokhoz, mert az itt dolgozó kollégák többnyelvűek, beszélnek az adott nép nyelvén, tanítják őket a német nyelvre, hogy könnyebben be tudjanak illeszkedni. Ami pedig a legfontosabb, hogy mindezt ingyenesen nyújtják. Még mindig a Karitasz tagintézménye a helyszín, de pályázatokból és uniós pénzekből is finanszírozzák a költségeket. Szemléletmódjuk az egyenlő bánásmód és elfogadás. Programfüzeteik, plakátjaik több mint 10 nyelven jelennek meg, hogy mindenki számára érthető legyen. Saját kórusuk van, mely már Bécs neves helyszínein is fellép.

Délután a Bécsi Zsidó Múzeumba (Jüdisches Museum) látogattunk,  ahol Hannah Landsmann kalauzolt minket. Nagyon meghatározó volt ez a program is, a buszon hazafelé  legtöbben ezt a helyszínt emelték ki.

A nap végére kellően elfáradtunk, de ekkor még várt ránk egy idegenvezetés, melyet egy magyar hajléktalan tartott nekünk. Először a Supertramp szervezet egyik kollégájával találkoztunk, aki beszélt a projektről, melyben Róbert is dolgozik. 5 éve él Bécsben, évekkel ezelőtt szenvedélybetegként jött el Magyarországról hajléktalanként Bécsbe. A szülei révén németül és angolul is beszél, ezért miután rendbe jött mentálisan és fizikailag is, tudott érvényesülni Bécsben. Szeret itt élni, megbecsülik, beilleszkedett. A Supertramp csapatában 3 éve dolgozik, vezet csoportokat, akiknek mesél az életéről és néhány számára meghatározó helyszínt mutat meg a séta során. 

Ausztria-Szlovákia

3. nap – 08.23. csütörtök

Bécsi Iparművészeti Múzeumban (MAK) Dr. Gabriele Fabiankowitsch fogadott bennünket. Gabriele elmondta, hogy évek óta nagy hangsúlyt fektetnek a családi programokra és gyerek programokra is. Kéthetente szombatonként családi napokat szerveznek, melyen tematikus workshopokat is tartanak. Szerda délutánonként tárlatvezetéseket tartanak, mely után csoportokban dolgozzák fel az adott témákat. Itt volt időnk az állandó és az időszakos kiállításokat is megtekinteni illetve magát a monumentális és díszes múzeum belsőt is.

Kindermusem volt a következő állomásunk a Múzeum negyedben, ahol már várt ránk Monika Wagner, a Hunger auf Kunst und Kultur projekt vezetője. Először vele beszélgettünk a projektről és a további tervekről. Négy részből áll a múzeum: van gyerek játszószoba/terem, ahol kimozoghatják magukat a gyerekek, felhőtlenül játszhatnak a biztonságos és időtálló anyagokból készült játékokon. A stúdiószobában festhetnek, alkothatnak a szülőkkel együtt, igazi Picassonak érezve magukat, a multimédiás teremben pedig filmet készíthetnek. A negyedik a kiállítás rész, ami szintén interaktív és magával ragadó, már-már hihetetlen, hogy mennyire valóságos. Számos workshopot/programot szerveznek csoportoknak, óvodásoknak, iskolásoknak, annyira népszerűek, hogy nagyon gyorsan kell lefoglalni az időpontokat, mert hamar betelnek.

A múzeum után maradt kellő szabadidő még vacsora előtt, amire szüksége is volt a csoportnak, mert az előző napi „hajtás” után, jólesett mindenkinek egy kis pihenés, városnézés.

4.nap – 08.24. péntek

A negyedik, egyben utolsó napunkon Dunaszerdahelyre mentünk, ahol a Szlovákiai Magyar Művelődési Intézet vezetőjével, Huszár Lászlóval beszélgettünk. Ezután a helyi múzeumban néztük meg az állandó kiállítást.

Hazafele útközben mindenki megosztotta egymással a tapasztalatait, élményeit. Mindenki pozitívan értékelte a tanulmányutat és azon gondolkodtak, hogy az itt megszerzett tudást és tapasztalatokat hogyan fogják tudni átvenni és átültetni a saját munkájukba, intézményükre. Sokan azt tervezik, hogy összehívják a falu/község/kisváros vezetését, szervezeteit, intézmény vezetőket és egy előadás formájában bemutatják az itt megszerzett tapasztalataikat.

Ausztria-SzlovákiaAusztria-Szlovákia