Egy kalandos tanulmányút Dániába
A Cselekvő Közösségek projekt egyik legkalandosabb külföldi tanulmányútja volt a május 20-a és 23-a közötti dán program.
A repülő kisebb késéssel indult volna Frankfurtból a dániai Billund felé, az esős hétfő délután. Az átszállás miatti közel 4 órásra tervezett várakozást bemutatkozással, ismerkedéssel töltötték a közösségépítés iránt érdeklődő résztvevők. A továbbrepülés időpontját azonban felülírta egy váratlan esemény, ugyanis a Németország fölött kialakult vihar miatt törölték az összes frankfurti járatot. A hirtelen felbolydult reptéren utasok szaladgáltak fel és alá, hosszú sorokban kígyóztak a várakozó emberek, a kavalkádban sokan őrizetlenül hagyták csomagjaikat. A többórás sorbanállás, reptéri ügyintézés, telefonálás után világossá vált a csoport számára, hogy aznap nem tud továbbutazni. Bár egy alternatív útvonallal kapcsolatban a szervezők folyamatosan egyeztettek az utazási irodával, a légitársaság csak a másnap 17 órai gépre tudott csoportos jegyet adni. Így, az útipoggyászokat hátrahagyva, csupán kézi csomagjaikkal együtt szállították a csapatot a légitársaság által térített, wiesbadeni szállodába. Miután, dr. Sári Zsoltnak köszönhetően, értesítették az aarhus-i skanzent az egynapos késésről, dr. Arapovics Mária, Margitta Nóra az idegenvezető, Kalliope Bakirdzi és dr. Sári Zsolt éjszakába nyúlóan átszervezte a programot. A fogadó fél megértő, az utazási iroda rugalmas és konstruktív volt.
Másnap ismét az esős idő volt az uralkodó. A csoport, az utazási iroda extra keretéből – szakmai programként – meglátogatta a helyi városi múzeumot.
A 2016-ban nyílt helytörténeti múzeum az ókortól kezdve, napjainkig mutatja be a termálfürdőiről nevezetes, tartományi főváros történetét. A kiállítás megértését, múzeumpedagógiai foglalkozásokra készített, playmobil bábukkal szemléltetett jelenetek segítik. A múzeum érdekessége, hogy a közelmúlt eseményei is megjelennek benne, például a bevándorlók tárgyai is láthatóak. A látogatók szavazhattak 12 helyi lakos által kiválasztott tárgyra, hogy érdemesnek találják –e azok további bemutatását a tárlaton.
A társaság aznap szerencsésen továbbutazott Billundba, ahonnan busszal folytatták útjukat a szállásra. Útközben dr. Arapovics Mária ismertette a Cselekvő Közösségek projektet és a tanulmányút célját. A végállomás Dánia második legnagyobb kikötő- és egyetemi városa, Aarhus volt, amely 2017-ben megkapta az Európa Kulturális Fővárosa címet, 2018-ban pedig az Európai Önkéntesség Fővárosa volt. A csoport időben megérkezett Aarhusba, így megtartották a tervezett szakmai megbeszélést a Dán- Magyar Baráti Társaság (Dansk-Ungarsk Venkasbsforening) három tagjával. A diskurzus fókuszába a múzeumi önkéntesség került. A tartománybeli Silkeborg Múzeumban például 500 önkéntes tevékenykedik, akik jellemzően 50 év feletti nők, és elsősorban a rendezvényeken segédkeznek. Nagy számuk miatt, az önkéntesek várólistán keresztül jutnak a feladatokhoz. Az est folyamán az egyesületek működése is szóba került, többek között a forrásteremtésről, a demokratikus működésről és a dán népfőiskolákról kérdezték a vendégeket a csoport tagjai.
DOKK1 – Városi Könyvtár és Közösségi Központ
Az ismét esőre virradó napon, május 22-én, szerdán, a város rendezvényközpontjaként is működő könyvtárba látogatott el a csapat. Az intézményben a gyermekrészleg vezetője tartott idegenvezetést. A három évvel korábban átadott, modern építmény, a régi -1936 óta működő könyvtár helyett épült, ahol ugyan sok hely volt a könyvek számára, azonban kevés az embereknek. Az ötletelésbe bevonták a könyvtár dolgozóit, a felhasználóit, a helyi szakmai és civil szervezeteket, az egyetemet, a kulturális partnereket és a szponzorokat is, így az ő igényeik szerint tervezte meg az épületet Schmidt Hammer Lassen építész. Ennek köszönhetően a könyvtár hatalmas közösségi terekkel teli, modern épület, ahol évente több mint 600 rendezvényt tartanak. Az úgynevezett „nyitott könyvtárban” nincsenek falak, a tereket üvegablakok választják el, teljes panoráma nyílik a városra és a kikötőre. Az intézményben 3 fő szempont érvényesül, az információs műveltség bővítése, a rendszeres olvasás elősegítése és a „dizájn thinking” könyvtári alkalmazás fejlesztése – ezt Bill Gates feleségének alapítványa támogatja. A könyvtárnak 150 regisztrált partnere, és napi 3-4 ezer ember látogatója van. A könyvtári szolgáltatás ingyenes, az intézményt a város, dán kulturális minisztériumi források és szponzorok tartják fent.
Skanzen (the Old Town – Den Gamle By)
A csoport következő állomása az aarhus-i skanzen volt. A Den Gamle By-ban található 75 régies porta, 20 különböző dániai városból származó, jellegzetes építmények másolatai. A múzeum négy egységből áll. Egyik része az 1900 előtti közel 3 évszázadot öleli fel, a második az 1920-as, a harmadik pedig az 1970-es éveket idézi meg. Külön egységet alkot az Aarhus Várostörténeti Múzeum. A kiállítások célja nem a kérdések megválaszolása, hanem a gondolkodásra való ösztönzés.
A múzeum több civil közösséggel működik együtt. A helyi rádiósok egyesülete segítette például a hetvenes évekbeli telefonközpont kialakítását. Az intézményben közel 250 önkéntes tevékenykedik, főként a hétvégi programokban. A rövid bemutatót követően a helyi ízeket felvonultató aprósüteményeket is megkóstolták a csoport tagjai, majd az Emlékezet Házában a demenseknek szóló programot mutatta be a kiállítás kurátora. Egy Erasmus program keretében több európai skanzen – közöttük a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum – egy közös időseknek, demenseknek szóló programot dolgozott ki. Az Emlékezet Házát az 1950-es évek bútoraival, eszközeivel rendezték be, amely az idősebbek fiatalkori világát idézi. Minden egyes tárgy tapintható, a fiókok kihúzhatóak, a kölnivizek megszagolhatóak, a pianínó üzemképes. A program azon alapszik, hogy minden érzékszervekre gyakorolt hatás előhívja az idősek emlékezetfoszlányait. A terápiaként is működő foglalkozáson az egyébként magukba zárkózásra hajlamos, passzív résztvevők itt felélénkülnek, megnyílnak, saját történeteiket mesélik el, visszaemlékezve fiatalkori élményeikre. Miután a csapat megebédelt a skanzen éttermében szabad program következett, ekkor mindenki körbejárhatta a múzeumot. Az érdeklődőknek dr. Sári Zsolt, az SZNM főigazgató-helyettese rövid vezetést tartott, bemutatva a helyi sajátosságokat és a Várostörténeti Múzeumot. Az egyetlen kellemetlenséget a folyamatos eső okozta, az okozta, amely a helyi múzeumpedagógiai foglalkozásra érkező gyerekcsoportokat nem zavarta.
Aros Aarhus Művészeti Múzeum – Aros Aarhus Art Museum
Az AROS az egyik legjelentősebb művészeti múzeum Észak-Európában. Egyik jellegzetessége a kockaépület tetejére (utólag) épített 150 méter hosszú „Szivárványos Panoráma” kilátó. A színes üvegfolyosót körbejárva, 360 fokos panorámát kapunk a városról. Itt két kiállítást tekintettek meg a tanulmányút résztvevői. Az egyik egy nagy hatású, környezetvédelmi témájú kortárs művészeti kiállítás, a „Tomorrow is the Question” volt, amely meghökkentő filmekkel, művészeti alkotásokkal, a látogatót is részesévé tévő összművészeti kreációkkal döbbentette meg a szemlélőket. A másik vezetéssel megtekintett tárlat a múzeum állandó kiállítása volt.
Nőmúzeum/ A Nők Múzeuma (Kvindemuseet, Women’s Museum)
Május 23-án, csütörtökön napsütéses reggelre ébredt a társaság. A délelőtti program a ’80-as években létrehozott Nők Múzeumának meglátogatása volt. A városháza épületében található intézmény, a világon elsőként, kifejezetten a nők történelmét és mindennapjait mutatja be. Az egyedi társadalmi témák feldolgozása miatt, és a szemlélődők bevonásának módszerét, eszközét alkalmazva, meghatározó múzeumi szerepet tölt be a hasonló jellegű intézmények között. Küldetése, hogy rámutasson a múltban, a jelenben és a jövőben egyaránt fontos szexualitással kapcsolatos ismeretekre, és megteremtse a kíváncsiság, a párbeszéd és a reflexió lehetőségét.
A múzeumnak otthont adó városháza elegáns régi tanácstermében Sara Bradley kurátor fogadta a csoportot. Ismertetőjében kiemelte, hogy a múzeum legfontosabb része maga az épület, mivel a városháza önmagában a demokrácia, a társadalmi bevonás és a politika jelképe. A múzeum 1984 és 1991 között progresszív múzeummá kívánt válni, amikor a tényekre, az érzésekre, az interakciókra, az identitásokra, a párbeszédre, a reflexiókra és a változásokra tették az alapokat. A hetvenes évek nőmozgalmából alakult ki, egy jobb világról álmodva. 1991-ben állami fenntartásúvá vált az intézmény, ami azt jelenti, hogy az állami múzeumi és minőségi követelmények vonatkoznak rá. Dániában fontos a nemi egyenlőség, ez megjelenik a politika téren is. Az ország a World Economic Forum társadalmi egyenlőséget vizsgáló, ún. nemzetközi „Global Gender Gap Index” listáján évről évre az első 5 helyezett között szerepel. 2017-ben elsőként vette le a mentális betegségek listájáról a transzgender fogalmát. A múzeumot évente 40 ezer ember látogatja, elsősorban dánok, és ugyan országosan a múzeumlátogatók 60%-a nő, ebben az intézményben 90%-os ez az arány.
A Nőmúzeum állandó kiállítása a Gender Blender, amely a kezdetektől napjainkig mutatja be a nők történelmének legfőbb mérföldköveit. Az állandó tárlatok mellett rendszeresen időszaki kiállításokkal is rendelkezik az intézmény, projekteket valósít meg, rendezvényeket szervez és kutatásokban vesz részt. Jelenleg is folyik egy PhD kutatás az intézmény együttműködésével. A Nőmúzeum egyik jelenlegi projektje a múzeumi mentorhálózat kiépítése. Ebben dán mentorokat párosítanak össze bevándorlókkal. Például, egy dán fogorvos támogat egy bevándorló fogorvost, akit nemcsak a munkájában, hanem a napi vagy személyes feladataiban is segít telefonon vagy személyesen.
A Nőmúzeumnak van egy úgynevezett „Pop-up museum”, azaz mozgómúzeum programja. Ennek keretében egy furgonba összecsomagolják múzeum egy pici szeletét, és elviszik azt más városokba, fesztiválokra, illetve azokhoz, akik maguktól nem látogatnak el az intézménybe. Mindezek mellett a múzeum szervezi meg az éves Esélyegyenlőségi Menetet (Equality March), valamilyen társadalmi kérdést boncolgató tematikában fesztiválhétvégét rendez, valamint múzeumpedagógiai foglalkozásokat tart a Lányok „és fiúk” történetei című neveléstörténeti kiállításhoz kapcsolódóan. Az aktivizálásnak számos eszköze jelen van az egytermű kiállításban, ahol minden sarok, minden zug részvételre hív.
A múzeumból egyenesen a reptérre utazott a társaság. A buszban összegezték a kirándulás tapasztalatait. Az hazafelé út szerencsére zökkenőmentes volt, tudással és élményekkel gazdagodva tértek vissza Magyarországra a tanulmányút résztvevői.
