Virtuális múzeumi séták karantén idején
Nem kell a járvány végéig várni ahhoz, hogy ellátogassunk a hazai vagy a világ múzeumaiba. Számos muzeális intézmény kiállítása elérhető virtuálisan otthonról, akár a kanapéról is. A Skanzen közel 60 hektárnyi területe is felfedezhető egy letölthető applikációnak köszönhetően, a múzeum épületeire kattintva olvashatóak a házak történetei és hanganyag teszi még élvezetesebbé a barangolást.
(Fotó: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, https://skanzen.hu/hu/)
Ki gondolt már arra, hogy milyen lehet a világ legnagyobb múzeumait teljesen egyedül bebarangolni? Kizárva a világot, csupán az ott fellelhető kulturális, művészeti értékekre hangolódni? Manapság ez egy teljesen irreális elképzelésnek tűnik, hiszen legnagyobb múzeumainkra általában a túlzsúfoltság jellemző. A megvalósítás még a koronavírus miatt kialakult helyzetben is képtelen ötlet. Ugyan mostanság alig akad, aki legszívesebben múzeumba látogatna, azonban ha mégis megtenné, mindenhol zárt múzeumi ajtókkal találkozna. Egyébként pedig jelenleg kijárási korlátozás van Magyarországon, és miként a kiállítóteremben rácsodálkozásra váró tárgyak, mi is be vagyunk zárva egy épületbe, a saját otthonunkba. Az emiatt lehangolt, olykor szürkének megélt hétköznapokban mégis nagyszerű alkalom kínálkozik arra, hogy meglátogassunk néhány muzeális intézményt.
Ehhez pedig ma már nem kell más, csupán egy működő számítógép vagy okostelefon internetkapcsolattal, amelyen keresztül egy-két kattintással kitárulhat előttünk akár a párizsi Louvre, akár a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeum kapuja. A digitalizált tartalom egyre több intézmény repertoárjába belekerül, azonban nem mindenki kínálja ugyanazokat a lehetőségeket. Némely múzeum gyűjteményének darabjait rövid ismertetőkkel teszi közkinccsé, mások pedig egy-egy kiállításukat teljes egészében megtekinthetővé teszik. Ez utóbbi esetben 3D-s fotókon elevenednek meg és 360 fokban körbejárhatóak a műtárgyak, otthonról is megtekinthetőek, hallhatóak az intézmények által őrzött statikus, mozgó, illetve auditív anyagok. Egy-egy ilyen felfedezés során, belefeledkezve a különleges élménybe, olyan érzése támad az embernek, mintha teljesen egyedül járná végig és fedezné fel a termeket, az ott található tárgyakat és a tudást, amelyet mindezek rejtenek.
Balgaság lenne azt gondolni, hogy ez a virtuális tér pótolhatja a személyes megtapasztalást, hiszen nem tudja érzékeltetni például a tapintást vagy az illatokat. Mégis nagyszerű lehetőséget kínál mindazok számára, akik koruk, helyhez kötöttségük, vagy éppen időhiányuk miatt nem tudják személyesen felkeresni a múzeumokat. Most ezek közül ajánlok figyelmükbe néhányat a teljesség igénye nélkül.
(Fotó: Magyar Nemzeti Digitális Archívum, https://mandadb.hu/virtualis-kiallitasok)
A sort talán a Magyar Nemzeti Digitális Archívummal érdemes kezdeni. A nyilvános online gyűjtemény közös felületen publikálja a magyarországi múzeumok, könyvtárak, levéltárak, magángyűjtemények, civil szervezetek, kulturális- és oktatási profilú intézmények által közreadott digitalizált kulturális javakat. Az oldalon 2013-tól több mint 180 – volt és jelenlegi – partnerintézmény dokumentumai jelentek meg. Jelenleg közel 200 virtuális kiállítás közül választhat a böngésző, ezek száma azonban folyamatosan változik, bővül. A témakörök széles spektrumában a különböző tudományok, a kultúra, a technika, a helytörténet, a sport, a turisztika és a szórakozás is megtalálható.
(Fotó: PIM, http://szabomagda.pim.hu, http://aranyjanos.pim.hu)
A hazai viszonylatban úttörőnek számító Petőfi Irodalmi Múzeum öt kiállítását tette otthonról is elérhetővé. A „Pál utcai fiúk”, a „Nyugat100.hu”, valamint a „Gond és hitvallás 1956” című kiállítások gyűjteményein tematizáltan tud végiglapozni a látogató. A 2017-ben, Szabó Magda születésének 100. évfordulója alkalmából készült „Annyi titkom maradt...” című nagyszabású tárlatát, illetve az Arany János életét bemutató „Önarckép álarcokban” című kiállítását 3d-s technológiával is feldolgozta az intézmény, így termein keresztül lépésről lépésre, tárgyról tárgyra haladhatunk végig a virtuális séta folyamán.
(Fotó: Magyar Nemzeti Galéria, https://virtualiskiallitas.mng.hu/home)
A Szépművészeti Múzeumhoz tartozó Magyar Nemzeti Galéria a „Változatok a realizmusra – Munkácsytól Mednyánszkyig” című virtuális kiállítása a színek és kompozíciók világába invitálja a közönséget. A kiállítótereket végigjárva a festmények mellett értékes információkat is olvashat a látogató. Az Iparművészeti Múzeum szecessziós gyűjteményét tartalmazó, a „Szecesszió mesterei” című tárlat (http://www.imm.hu/hu/news/view/113,Virutális+kiállítás) az 1889-es párizsi világ-, és az 1911-es torinói nemzetközi iparművészetikiállítás közötti időszak technológiai és művészeti újításait, a különféle művészeti ágak és a különböző nemzetiségű alkotók egymásra hatását mutatja be virtuálisan.
(Fotó: Holokauszt Emlékközpont, http://musz.hdke.hu/)
A Holokauszt Emlékközpont két digitális kiállítást tett nyilvánossá az online térben. A „Pál Kornis' Labor Service. A Hotbed of Corruption” című tárlat (http://hdke.hu/kiallitas/pal-kornis-labor-service-hotbed-corruption) egy munkaszolgálatos sorsát mutatja be. Az oldalon a korabeli képek mellett angol nyelvű szöveg olvasható. Ugyancsak megtekinthető virtuálisan az intézmény „Lapátos hadsereg” című kiállítása. A válogatás a magyarországi munkaszolgálat II. világháború alatti történetét dolgozza fel. Aki felkeresi az oldalt, több mint félezer, filmszalagra fűzött dokumentumot, visszaemlékezést, fotót és tárgyi emlékanyagot szemlélhet meg.
(Fotó: Aquicumi Múzeum, http://www.aquincum.hu/e-muzeum/virtualis-tura/)
Az Aquincumi Múzeum is tárt kapukkal várja a virtuálisan odalátogatókat. Az oldalon a kurzor vezetésével körbejárhatjuk az intézmény udvarát, megtekinthetjük minden irányból az ókori romokat, elidőzhetünk egy-egy látványos részletnél. Tovább böngészve a múzeum honlapján, akár audiális élményben is részünk lehet. Ugyan vizuálisan nem jelenik meg előttünk a „Róma Aquincumban” című állandó kiállításon látható, világhírű aquincumi orgona, a hangját meghallgathatja a linkre (http://www.aquincum.hu/kiallitas/roma-aquincumban/) kattintó.
A nemzetközi színtérre kitekintve a virtuális múzeumlátogatás lehetőségeinek tárháza határtalan. Az érdeklődőnek csupán annyit kell tennie, hogy felkeresi a kiszemelt múzeum honlapját és megnézi, mely kiállítását, vagy gyűjteményét tette virtuálisan is elérhetővé. A francia Louvre például négy rendkívül népszerű tárlatát is virtualizálta. Oldalára látogatva (https://www.louvre.fr/en/visites-en-ligne?nrppage=10) megtekinthetőek péládul egyiptomi műalkotások és Michelangelo munkái is. A több mint nyolc millió ereklyét őrző londoni British Múzeum is közkinccsé tette gyűjteményének egy részét itt: (https://research.britishmuseum.org/research/collection_online/search.aspx. Mindezek mellett végiglapozhatunk például a firenzei Uffizi Képtár (https://www.uffizi.it/mostre-virtuali), az athéni Régészeti Múzeum (https://www.namuseum.gr/en/collection) és az amszterdami Van Gogh Museum gyűjteményén (https://www.vangoghmuseum.nl/en/search/collection) is.
(Fotó: National Museum of Natural History, Washington, D.C., https://naturalhistory.si.edu/visit/virtual-tour)
Ha kicsit távolabbra, az Amerikai Egyesült Államokba látogatunk, még tovább bővülnek a múzeumi lehetőségek. Amellett, hogy a washingtoni Nemzeti Természettudományi Múzeum öt különleges kiállításán (https://naturalhistory.si.edu/visit/virtual-tour) is virtuális túrát tehetünk, az intézmény munkatársai adott időpontokban webináriumokat, azaz online előadásokat tartanak a hallgatóságnak. Habár számításba kell venni az időeltolódást és azt, hogy a szemináriumok angol nyelven folynak, számos érdekes téma közül válogathat az érdeklődő. A NASA (https://oh.larc.nasa.gov/oh/, https://www.nasa.gov/glennvirtualtours) is több online túrát kínál a nagyközönség számára. A böngészés során megcsodálhatjuk épületeit, eszköztárát, és mindezek mellett akár a holdra is kitekinthetünk.
A virtuális sétákon és a szemünk elé tárulkozó képgalériákon kívül számos más érdekességet is találhatunk a múzeumok honlapjain, közösségi oldalain. Az intézmények munkatársai folyamatosan dolgoznak az online tartalmak bővítésén, cikkek és kisfilmek megosztásával folyatják ismeretterjesztő tevékenységüket. A Szabadtéri Néprajzi Múzeum Youtube-csatornáján (https://www.youtube.com/channel/UC3PlexcWXeqZYSd7i_KX3lw/videos) például 70 videót talál az érdeklődő. A múzeumok kínálatában a játékos kedvű közönség is megtalálhatja a kedvére való elfoglaltságot. A Szépművészeti Múzeum „Kincsesvonat” elnevezésű játékán például ókori görög, illetve római szobrokat és más korokból, kultúrákból származó alkotásokat kell sérülésmentesen elhelyezni egy vasúti kocsikban.
A mai technikának köszönhetően a karantén nem tud minket elzárni attól, hogy felfedezéseket tegyünk a nagyvilágban, és folyamatosan bővítsük ismereteinket. Erre nagyszerű lehetőséget jelentenek a múzeumok digitális kínálatai. Tehát kalandra fel, lépjünk be a virtuális térbe és éljük meg annak élményét, hogy egyedül sétálhatunk végig a világ legnagyobb múzeumainak kiállításain!
Annak kulisszatitkairól pedig, hogy milyen módon és szempontok alapján készül a múzeumokban egy-egy online alkalmazás és virtuális túra, illetve melyek a jövő irányai, lehetséges jó gyakorlatai a Múzeumi iránytű kiadványsorozat 12. számaként megjelent „Digitális múzeum” (https://mokk.skanzen.hu/muzeumi-iranytu-24), illetve a 24-es számú kiadványában, a „Digitális múzeumi tartalmak a köznevelés szolgálatában” (https://mokk.skanzen.hu/20191223muzeumi-iranytu-24) című kötetekben olvashatnak bővebben.
szerző: Rudolf Eszter, Szabadtéri Néprajzi Múzeum MÚzeumi Oktatási és Módszertani Központ
