A Szabadtéri Néprajzi Múzeum a hazai múzeumi szcénában ezen a területen is élen jár: A Szabadtéri Néprajzi Múzeum igazgatóságaként működő Múzeumi Oktatási és Módszertani Központ (MOKK) 2008 óta végez felnőttképzési tevékenységet. Fennállásunk óta több ezer múzeumi szakember és pedagógus vett részt szakmai továbbképzéseinken. A Szabadtéri Néprajzi Múzeum 2008-ban a hazai múzeumok között elsőként lett az Akkreditációs Testület által minősített akkreditált felnőttképző intézmény. A felnőttképzési tevékenység folytatásához szükséges engedélyt 2017-ben megújítottuk. (Nyilvántartási szám: E-001660/2017.) A határozatlan időre szóló engedéllyel kapcsolatos határozat itt tekinthető meg. Elmondhatjuk, hogy akkreditált e-learning képzést is a Szabadtéri Néprajzi Múzeum szervezett elsőként Magyarországon a muzeális intézmények közül. Az új rendelkezéseknek megfelelően a Felnőttképzési Akkreditációs Rendszer (FAR) 2020.07.1-i megnyitását követően azonnal, a hazai múzeumok közül elsőként nyújtottuk be mind a bejelentésköteles, mind az engedélyköteles felnőttképzési tevékenyégekre szóló kérelmünket. Az engedélyről szóló határozatok értelmében mindkét fajta felnőttképzés szervezésére jogosultak vagyunk. A felnőttképzési törvény 2020. évi változásai alapján a hatályos engedélyszámaink: |
A képzéseket szervező múzeumokat is érinti a felnőttképzési törvény változása
Érdemes odafigyelni a 2013. évi LXXVII. törvény a felnőttképzésről 2020.01.01-től életbe lépett változásaira, mivel ez nem csak a piaci szereplőkre, az OKJ képzéseket szervezőkre vagy a szakképzésre vonatkozik, hanem kiterjed a felnőttképzéseket szervező muzeális intézményekre is.
Ebben a cikkben a legfontosabb tudnivalókat és a tapasztalatainkat foglaljuk össze.
Mi minősül képzésnek?
Az első legfontosabb változás, hogy a képzés fogalmát a törvény a korábbi meghatározáshoz képest tágabban értelmezi:
“ab) szervezett célirányos kompetenciakialakításra és kompetencia-fejlesztésre irányuló, szervezetten megvalósuló - a köznevelési intézmény, a szakképző intézmény és a felsőoktatási intézmény alapfeladatába és az aa) alpontba nem tartozó - oktatásra és képzésre [az aa) és ab) alpont a továbbiakban együtt: felnőttképzési tevékenység], valamint
b) a felnőttképzési tevékenységhez kapcsolódó szolgáltatásra.” (Forrás: 2013. évi LXXVII. törvény a felnőttképzésről 1. §)
A megfogalmazásból következik, hogy mind a képzések meghatározásában (vagyis hogy mit nevez az intézmény képzésnek), mind a kompetencia kialakítás, fejlesztés fogalmában nagy mozgásteret hagy a törvény, de fontos, hogy az egyes intézményeknél egy egységes rendszer szülessen arra vonatkozóan, mit sorolnak a belső képzések és a külső képzések közé. A törvény nem az egyes szervezeti egységekre vagy az azok által szervezett képzési tevékenységekre vonatkozik, hanem a teljes intézményi működésre, ezért ajánlott egységes intézményi képzési stratégia kialakítása.
A Gazdaságstratégiáért és Szabályozásért Felelős Államtitkárság kiadott egy tájékoztatót a felnőttképzők számára a szeptember 1-jén induló, megújult felnőttképzési rendszerről, amely itt olvasható. A tájékoztató alapján nem minősül képzésnek a workshop, a szakkör, a konferencia vagy a szakmai nap. A képzésnek nem minősülő tevékenységekre példák a kormány.hu oldalról, innen tölthetők le.
Mi a különbség bejelentésköteles és engedélyköteles képzések között?
A törvény most két nagy kategóriába sorolja a képzéseket: bejelentésköteles és engedélyköteles képzéseket különböztet meg. Az, hogy egy képzés melyik kategóriába tartozik, nem attól függ, hogy belső továbbképzés, vagy nyilvánosan meghirdetett képzés, hanem attól, hogy milyen forrásból valósul meg.
Bejelentésköteles képzések:
- A nem támogatott, vagyis ún. szabadpiaci képzések, amelyek nem állami vagy EU-s pályázati támogatásból valósulnak meg. Állami támogatás alatt értendő minden olyan rész-vagy egész finanszírozás, ami az állami költségvetésből valósul meg, függetlenül attól, hogy egyházi, önkormányzati vagy profitorintált képzésszervezőről van szó. Amennyiben az állami fenntartású intézmény saját bevételeiből szervezi és fedezi a képzés költségeit, úgy az nem minősül állami támogatásnak.
Ezek a képzések lehetnek akkreditáltak (pl. pedagógus akkreditációs számmal vagy múzeumi nyilvántartásba vételi számmal rendelkező) vagy hatósági képzések, de akkreditációs/nyilvántartásba vételi szám nélküliek is, tehát bármely olyan képzés, amely a múzeum szervezésében külső szereplők számára elérhető és „nem támogatott”.
Példa: A múzeum szervez egy múzeumhasználatra felkészítő képzést a pedagógusoknak, amelyért részvételi díjat kér. A képzés lehet a/ nullszaldós (annyi pénzt szednek be, amennyibe a képzés a múzeumnak kerül), b/ a részvételi díj nem fedezi a képzés költségét és a különbséget a múzeum a saját költségvetéséből fizeti ki, c/ a részvételi díj magasabb a költségeknél és nyereség keletkezik. Ugyanezt a képzést szervezheti úgy is a múzeum, hogy nem kér részvételi díjat a pedagógusoktól, mert saját munkatársai munkaidőben tartják az oktatást és a képzés anyagköltségét a múzeum a saját költségvetéséből fedezi. Minden felvázolt esetben bejelentésköteles képzésről beszélünk, mert nem tartalmaz állami, vagy EU-s pályázati támogatást.
Az intézményi belső továbbképzések ebbe a kategóriába tartoznak, amennyiben azokat nem állami, vagy EU-s pályázati támogatásból szervezi az intézmény.
Ilyen például a saját teremőröknek szóló felkészítő képzés, amit akár az intézmény munkatársai, akár külső előadók tartanak, ha a képzést maga az intézmény szervezi. (DE: Amennyiben az intézmény egy külső szolgáltatótól megrendeli a munkatársai képzését, akkor a külső szolgáltató felelőssége és kötelessége a képzést lejelenteni, hiszen ebben az esetben a képzés szervezője a külső szolgáltató.)
- A támogatott, (vagyis állami, vagy EU-s pályázati támogatásból valósulnak meg) és akkreditált/ engedélyezett – vagyis nem a felnőttképzési törvény, hanem más jogszabály alapján végzett képzések. Ilyenek például az EMMI Múzeumi Főosztálya által engedélyezett / akkreditált képzések (ezek a 39/2017. (XII. 29.) EMMI rendelet alapján kiadott nyilvántartási számmal rendelkeznek), vagy a pedagógus akkreditációval rendelkezők, vagy a hatósági képzések.
Engedélyköteles képzések:
Ebbe a kategóriába tartozik az a képzési tevékenység, amely szakképzés (tehát iskolarendszeren kívüli OKJ képzés) vagy támogatott (állami, vagy EU-s pályázati támogatásból valósul meg) és más jogszabály alapján nem akkreditált / engedélyezett. Akkor is ebbe a kategóriába tartozik a képzés, ha például az állami támogatás csak a képzési költségek egy részét fedezi, ezért a résztvevőktől is kérnek részvételi díjat.
Milyen kötelezettségek vannak ez egyes képzések szervezésekor?
A bejelentésköteles képzések esetén:
Az első lépés az eljárás szolgáltatási díj befizetése, melynek összege a 30/2020. (VII. 23.) ITM rendelet 1. § (1) bekezdés a) pontjában található. Ezt követően a Felnőttképzési Adatszolgáltatási Rendszerben (FAR), a far.nive.hu oldalon regisztrálni kell és az ott található online adatlapot ki kell tölteni. A díj megfizetését igazoló bizonylatot a kérelemhez csatolni kell.
Az eljárást 8 napon belül elbírálják, azonban érdemes folyamatosan figyelni a felületet, mert az esetleges hiánypótlásról csak a tárhelyre érkezik üzenet. Bár a felületen a TEÁOR szám kiválasztása nem kötelező, mégis megjelenhet hiánypótlásként ennek megjelölésére irányuló kérés.
Amennyiben a bejelentésköteles képzési eljáráshoz kapcsolódó határozatot megkapja az intézmény, a képzési tevékenység megkezdhető.
További teendők: minden, 2020. szeptember 01 után induló képzés résztvevői adatait fel kell tölteni a FAR rendszeren keresztül a képzés megkezdése előtt, továbbá a képzés befejezése után a képzés elvégzését is be kell rögzíteni.
Az engedélyköteles képzések esetén:
Az engedélyköteles képzések esetében már több dologra is figyelni kell.
Az első lépés az eljárás szolgáltatási díj befizetése, melynek összege a 30/2020. (VII. 23.) ITM rendelet 1. § (1) bekezdés a) pontjában található. Ezt követően regisztrálni kell a FAR rendszerben a far.nive.hu oldalon, és ott az online adatlapot ki kell tölteni. A díj megfizetését igazoló bizonylatot a kérelemhez csatolni kell.
Az eljárást 60 napon belül bírálják el, és szintén érdemes folyamatosan figyelni a felületet, mert az esetleges hiánypótlásról csak a tárhelyre érkezik üzenet. Fontos megjegyezni, hogy a felületen a TEÁOR szám kiválasztása kötelező.
Az egyik legfontosabb különbség a bejelentésköteles képzési tevékenységnél leírtakhoz képest, hogy ebben az esetben egy képzési minőségirányítási rendszer (MIR) működtetése szükséges, amelynek meglétéről a kérelem benyújtásakor nyilatkozni kell. A MIR tartalmi követelményeiről a 11/2020. (II. 7.) Korm. rendelet 23. § rendelkezik.
A másik jelentős különbség, hogy az engedélyköteles képzések esetében kötelező egy felnőttképzési szakmai vezető alkalmazása is. A szakmai vezetővel szembeni követelményeket a 11/2020. (II.7.) Korm. rendelet 19. § tartalmazza.
A felnőttképzési szakmai vezető feladta az engedélyköteles képzések eljárásszerű lebonyolításának felügyelete.
Az engedélyköteles képzések esetében tehát a kérelem beadását megelőzően kell a felnőttképzési szakmai vezetőt kijelölni és a minőségirányítási rendszer működését kidolgozni.
A felnőttképzési törvény meghatározza azt is, hogy az engedélyköteles képzések esetén írásbeli szerződés (képzési szerződés) megkötése szükséges a képzésben résztvevőkkel. Ezen felül egyéb, a képzést igazoló dokumentumokat is előír a felnőttképzési törvény (pl. haladási napló, jelenléti ív, szükséges végzettségeket igazoló dokumentumok). Az engedélyköteles képzéseknél a tanúsítvány kiadása, valamint a résztvevői elégedettség mérése is a FAR rendszeren keresztül történik.
Az engedélyköteles képzések esetében 4 éven belül legalább egyszer külső szakértői értékelést végeznek az erre kirendelt szakértők.
Hová fordulhatok?
Felnőttképzési tevékenység végzésével kacsolatos ügyintézés: Pest Megyei Kormányhivatal Szakképzési és Felnőttképzési Főosztály (1089 Budapest, Kálvária tér 7. Telefon: (06-1) 210-9721, elektronikus ügyintézés elérhetősége: https://epapir.gov.hu E-mail: felnottkepzes@pest.gov.hu, Web: http://www.kormanyhivatal.hu/hu/pest
A képzések bejelentése, illetve engedélykérés ezen a felületen indítható: https://far.nive.hu/kezdolap
Amennyiben kérdéses, hogy mi minősül képzésnek, az Innovációs és Technológiai Minisztérium Ügyfélszolgálatától írásban lehet segítséget kérni az ugyfelszolgalat@itm.gov.hu e-mail címen.
A nyilvántartási számmal rendelkező felnőttképzők listáját a FAR felületen lehet megnézni.
Hasznos jogszabályok, egyéb oldalak
A 2013. évi LXXVII. törvény a felnőttképzésről itt található
A 11/2020. (II. 7.) Korm. rendelet a felnőttképzésről szóló törvény végrehajtásáról itt olvasható
A 30/2020. (VII. 23.) ITM rendelet a felnőttképzők nyilvántartásával összefüggő eljárásért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjakról és a felnőttképzők ellenőrzése során kiszabott bírság befizetésének rendjéről itt olvasható
Hasznos információk olvashatók a kormany.hu oldalon: https://www.kormany.hu/hu/innovacios-es-technologiai-miniszterium/gazdasagstrategiaert-es-szabalyozasert-felelos-allamtitkar/hirek/tajekoztato-a-felnottkepzok-szamara-a-szeptember-1-jen-indulo-megujult-felnottkepzesi-rendszerrol
Kérjük, figyeljék a mokk.skanzen.hu oldalt is, ahol folyamatosan adunk tájékoztatást a tapasztalatainkról.
Nagy Magdolna igazgató (SZNM MOKK)
Zádor Viktória felnőttképzési szakmai vezető (SZNM MOKK)
