belépés
hírlevél
regisztráció
szakértőnk válaszol
Események

SZOMBAT

12

JÚNIUS

VASÁRNAP

13

JÚNIUS

HÉTFŐ

14

JÚNIUS

KEDD

15

JÚNIUS

SZERDA

16

JÚNIUS

CSÜTÖRTÖK

17

JÚNIUS

PÉNTEK

18

JÚNIUS

SZOMBAT

19

JÚNIUS

VASÁRNAP

20

JÚNIUS

HÉTFŐ

21

JÚNIUS

KEDD

22

JÚNIUS

Múzeumi távlatok: webinárium-sorozat indul a Pulszky Társaság 30. évfordulója alkalmából
Múzeumi távlatok: webinárium-sorozat indul a Pulszky Társaság 30. évfordulója alkalmából

Helyszín: online térben

Regisztráció:a regisztrációs időszak végetért!

DÁTUM
FEBRUÁR
CSÜTÖRTÖK
11

A kerekasztal-beszélgetésbe regisztrációt követően online platformon lehet bekapcsolódni.

Az egyes alkalmakra az azokat megelőző napig lehet regisztrálni vagy akár mind a tíz alkalomra egyszerre. A regisztrációs ív ezen a linken érhető el. 

Az első alkalomra 2021. február 10. 20 óráig jelezze részvételi szándékát!

ESEMÉNY RÉSZLETES LEÍRÁSA

A Pulszky Társaság alapításának 30. évfordulója nemcsak a visszatekintésre, hanem a múzeumok jelenéről és jövőjéről való párbeszédre is alkalmat teremt.

A Múzeumi távlatok című webináriumsorozat célja, hogy a szakma aktuális kérdései, a múzeumi paradigma változásai, az intézmények átalakuló működési lehetőségei és a társadalmi kihívásokra adott múzeumi válaszok kapcsán nyitott kerekasztal-beszélgetésekben vitassuk meg tapasztalatainkat.

A webináriumok az online térben zajlanak, minden második héten, ugyanazon a napon (csütörtökön) délután 14 és 15.30 között, kivéve május 6-át, amikor délelőtt 10 és 11.30 között kerül rá sor.

A beszélgetéseket a Pulszky Társaság elnökségének, illetve választmányának tagjai vezetik, moderálják. A meghívott résztvevők köre alkalmanként 4-5 fő. A kerekasztal-beszélgetésbe regisztrációt követően online platformon lehet bekapcsolódni. A múzeumok várható újranyitása esetén a sorozatot a valós térbe kerül át, és személyes részvétellel zajló, online közvetített kerekasztalok lesznek.

A teljes program ITT olvasható.

Az egyes alkalmakra az azokat megelőző napig lehet regisztrálni vagy akár mind a tíz alkalomra egyszerre. A regisztrációs ív ezen a linken érhető el. Az első alkalomra 2021. február 10. 20 óráig jelezze részvételi szándékát!

A webináriumok tervezett maximális létszáma 100 fő.

Múzeumi távlatok: webinárium-sorozat indul a Pulszky Társaság 30. évfordulója alkalmából

 

1. alkalom: 2021. február 11., csütörtök     14:00 - 15:30 

Változások a muzeális intézmények és a bennük dolgozók jogállásában, helyzetében és ennek hatásai – 1989–2020

A hazai múzeumok működésének alapját az 1997. évi CXL törvény és a hozzájuk kapcsolódó jogszabályok biztosítják. A fenntartói körben ugyanakkor számos, nagy jelentőségű változás történt a rendszerváltás utáni évtizedekben.

Miként hat a növekvő számú muzeális intézmények nagysága, földrajzi elhelyezkedése, és fenntartói köre a szakmaiságra? Hogyan képes feladatainak megfelelni az intézményrendszer napjainkban, milyen kihívások elé néz a jövőben?
Van-e, és ha van, milyen ma az intézményi hálózat?
Milyen esélyek nyílnak a nagyszabású vagy helyi léptékű intézményfejlesztésekre?
A beszélgetés során megvitatjuk a múzeumi munkatársak jelenkori tudományos, szakmai közéleti szerepét, a helyi közösségekben betöltött funkcióját, de lehetséges jövőbeli perspektíváit is.

A beszélgetést vezeti: Bereczki Ibolya

Résztvevők: Cseri Miklós (Szabadtéri Néprajzi Múzeum), Péterváry-Szanyi Brigitta (Laczkó Dezső Múzeum), Nagy-L. István (Gróf Esterházy Károly Múzeum), Népessy Noémi (Budapesti Történeti Múzeum)

 

További alkalmak és témák:

 
2. Múzeum és közösség – Mit ad/hat a múzeum a közösségnek? (febr. 25.)
A közgyűjtemények és az őket létrehozó, fenntartó közösségek kapcsolata a 19. századi kezdetek óta változó intenzitással formálja a múzeumok világát. A különböző társadalmi elvárások, hiedelmek és jelentések szimbolikus hálójában a múzeumok időről időre újrafogalmazzák a közösségekhez való viszonyukat. Legyen szó akár lokális identitásról, akár szellemi kulturális örökségről, a mindenkori múzeumok világítótoronyként segíthetik a kisebb-nagyobb közösségek térben és időben való tájékozódását.
Mi kell ahhoz, hogy a közösségek hasznos helyként tekintsenek a múzeumokra?
Mi az, amit csak a múzeum tud nyújtani számukra?
Milyen szerepe lehet a múzeumoknak a közösségek megerősítésében?
 
A beszélgetést vezeti: Tóth Arnold
Résztvevők: Csonka-Takács Eszter (Szabadtéri Néprajzi Múzeum – SZKÖ Igazgatóság),
Toronyi Zsuzsanna (Magyar Zsidó Múzeum), Ringer István (PIM – Kazinczy Múzeum), Várkonyi Gábor (ELTE)
 
 
 
3. alkalom, március 11. Múzeum és közösség – mit ad/hat a közösség a múzeumnak?
 
A társadalmi részvételen alapuló közösségi muzeológia kétirányú folyamatában a közösségek tevékeny részesei a múzeum életének: alakítják, formálják a múzeum küldetését, gyűjteményét, közzétételi munkáját és külső-belső tereit. Az eltérő érdeklődésű és különböző generációkhoz tartozó közösségek más-más igényekkel és elképzelésekkel fordulnak a múzeumok felé, miközben saját tevékenységük révén egyedi értékekkel gazdagítják gyűjteményekbe rejtett ismereteinket. Közösségi szolgálat, önkéntesség, tudásmegosztás, közös akciók és kölcsönösség – e fogalmak mentén keressük
a múzeum és közösség kapcsolatának új útjait.
 
A beszélgetést vezeti: Pató Mária
Résztvevők: Rózsa Zoltán (Várkapitányság nZrt.), Jáki Réka (Árpád Vezér Múzeum), Sóki Dia (Petőfi Irodalmi Múzeum), Sonkoly Gábor (ELTE)
 
 
4. alkalom, március 25. Kiállítás és közönség – műfajok, szerepek, lehetőségek a múzeumban
 
A résztvevők a tárlatok változatos lehetőségeit, formáit, műfajait járják körül a tervezéstől a megvalósításig. Szólnak az elmúlt három évtizedben és főleg a világjárvány miatt és idején történttörténő változásokról, fejlesztésekről, a szakmai kihívásokról és az azokra adott válaszokról. Megvitatják a kiállítások létrehozásának nehézségeit, körülményeit és különbözőségeit, a kiállítás és a közönség viszonyát, kapcsolatát, szólnak a legújabb formák (pl. online tárlatok, tartalmi megosztások) előnyeiről és veszélyeiről, a hogyan továbbról. 3
 
A beszélgetést vezeti: Török Róbert
Résztvevők: Csapláros Andrea (Savaria Múzeum), Hegedűs Krisztián (Kunszentmártoni Helytörténeti Múzeum), Frazon Zsófia (Néprajzi Múzeum),Vasáros Zsolt (Narmer Építészeti Stúdió)
 
 
5. alkalom, április 8. Gyűjtemények – védelem és menedzsment
 
A múzeumi tevékenység elengedhetetlen feltétele a változatos módon és történeti háttérrel létrejött, gyarapodó vagy éppen lezárt gyűjtemény.
Az 1990-es években a magyar-holland múzeumi együttműködés nagy mértékben hozzájárult a hazai múzeumi szakma megújulásához, különösen erős hatást kifejtve a gyűjteményértékelés, a gyűjteménymenedzsment kérdéseiben és a megelőző műtárgyvédelem szempontjainak érvényesítésében. Miként haladtunk tovább a megkezdett szakmai úton, melyek azok a trendek, amelyek ma a gyűjteményi stratégiák megszületésében, a restaurátorok és muzeológusok tevékenységében nemcsak korszerűek, de irányt is szabnak a jövőre vonatkozóan? Ezekre a kérdésekre is keressük a választ a beszélgetés során.
 
A beszélgetést vezeti: Bereczki Ibolya
Résztvevők: Orosz Katalin (Magyar Nemzeti Múzeum), Kónya Béla (Szépművészeti Múzeum), Hugyecsek Balázs (Szabadtéri Néprajzi Múzeum), Szörényi Gábor (Herman Ottó Múzeum), Balázs György (etnográfus)
 
 
6. alkalom, április 22. Tudomány és múzeum – kutatás, gyűjteményezés, publikálás ma és holnap
 
A múzeumok tudományos szerepét és pozícióját billentette ki leginkább korábbi állapotából a kroonavírus-világjárvány.
Megváltozott a múzeumok, a kutatóintézetek és az egyetemek működési kerete, a szakemberek státusza, jogállása, feladatköre, és mindez még nem jutott nyugvópontra. Egy merőben új és a korábbinál még kiszámíthatatlanabb közegben kell(ene) a kutatómuzeológusoknak elhelyezni magukat, hosszabb távú kutatási célokat kijelölni, a saját intézmény és a hazai-nemzetközi pályázatok forrásainak optimális felhasználásáról terveket szőni. Noha az átalakulás és a járványhelyzet az ismeretterjesztés felé tolta el a tudományos munka fókuszát, a múzeum egyértelműen az alapkutatások terepe, amelyek eredményeit elsősorban a tudományos közeg hasznosíthatja. Egy alapos tárgykatalógus, egy jól metaadatolt adatbázis, egy régészeti feltárás vagy tárgyrestaurálás és az ennek nyomán tudományos bizonyítékot kapott hipotézis, egy digitális textológiai eszközökkel online publikált mű ennek a munkának az igazi műfaja és eredménye. 
 
A beszélgetést vezeti: Kalla Zsuzsa
Résztvevők: Szolyák Péter (Herman Ottó Múzeum), Szabó Attila (PIM – Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet), Vidák Tünde (Marcali Múzeum), Mélyi József (Magyar Képzőművészeti Egyetem), Laszlovszky József (Közép-Európai Egyetem)
 
 
7. alkalom, május 6. (Figyelem! Délelőtt 10 és 11.30 között!) Múzeum és hozzáférés
 
A múzeum kiállításaihoz és gyűjteményeihez való hozzáférést a helyi és tágabb közösség, az érdeklődők és látogatók számára egyaránt biztosítani kell. Milyen utak-módok, eszközök, módszerek vannak erre? Hogyan lehet ezt megoldani a szellemi, fizikai vagy társadalmi értelembenhátrányos helyzetű csoportok esetében? Milyen eredményekről lehet szólni?
 
A beszélgetést vezeti: Zsigmond Gábor
Résztvevők: Dabi-Farkas Rita (Ludwig Múzeum), Henn Tamás (Komlói Helytörténeti és Természettudományi Gyűjtemény),
Mlakár Zsófia (Dobó István Vármúzeum), German Kinga (Moholy-Nagy Művészeti Egyetem), Koltai Zsuzsa (Pécsi Tudományegyetem)
 
 
8. alkalom, május 20. Múzeum és kommunikáció (on- és offline)
 
A kommunikáció szerepe radikálisan változott meg a múzeumokban az ezredforduló óta. Az intézmények nemzetközi szinten ismerték fel, hogy a múzeumi folyamatok jelentős része kommunikációelméleti szempontból is értelmezhető, és ez alapvetően alakítja át, tágítja ki a szakterület lehetőségeit. Milyen üzenetet hordoz egy tárgy? Mi volt az üzenete annak, amikor a tárgyat a múzeum befogadta? Mi az üzenete, amikor a jelen muzeológus kiállítja? Miért pont ezt a kiállítási témát választja? Mit üzen egy múzeum a programkínálatával? A kérdések túlmutatnak azon, milyenek az online és offline sajtókapcsolataink, az arculatunk, az információhálózatunk, és még nem is beszéltünk a közösségi média vagy a látogatói igények gyors változásáról. Hogyan reflektálnak minderre az ország különböző pontjain a múzeumi szakemberek?
Hogyan érzékeli mindezt a média?
 
A beszélgetést vezeti: Berényi Marianna
Résztvevők: Szényi Krisztina (Göcseji Múzeum), Fábián Tamás (Erkel Ferenc Kulturális Központ és Múzeum nKft.), Medgyesi Konstantin (Móra Ferenc Múzeum), Zsuppán András (újságíró)
 
 
9. alkalom, június 3. Zöld múzeum – múzeum és fenntarthatóság
 
A fenntartható fejlődéshez szükséges alapvető szemléletformálás céljait néhány, a kulturális örökségvédelemhez és a természettudományos muzeológiához kapcsolódó, elkötelezett ismeretterjesztő szakember immár negyed százada a „környezeti nevelés” intézményrendszerének bővítésével igyekszik elérni. Az ökológiai szemléletformálás mellett a műtárgyvédelem, a kiállításépítés és az épületrekonstrukció területén dolgozók eszmecseréi nyújtottak fogódzót a téma gazdasági és társadalmi relevanciája iránt. A korszerű intézmény-működtetés és a fejlesztések stratégiai elvárásai időszakában időszerű számba venni a fenntarthatóság elodázhatatlan kérdéskörének csomópontjait.
 
A beszélgetést vezeti: Kriston Vízi József
Résztvevők: Szu Annamária (Szabadtéri Néprajzi Múzeum – MOKK), Víg Károly (Savaria Múzeum), Vásárhelyi Tamás (muzeológus), Béres Attila (Miskolci Nemzeti Színház)
 
 
10. alkalom, június 17. Tanulságok, tapasztalatok, jövőkép
 
A webinárium-sorozat első szakaszát lezáró beszélgetés lehetőséget nyújt rá, hogy az egyes témákban megfogalmazott, az értékelésen túl a jövő perspektíváira figyelmet fordító tapasztalatainkat összegezzük. Látni és láttatni kívánjuk, hogy a rendszerváltást követő, a múzeumokat és munkatársaikat érintő folyamatokban milyen szerepet játszott, játszhatott a Pulszky Társaság. Célunk, hogy a múzeumi szakemberek, de a szakmánkra figyelő tagságunk számára is felvethessünk olyan irányokat, melyek a hazai múzeumi világ értéket őrző és teremtő, a társadalom számára fontos, sokféle szempontot figyelembe vevő, megújuló szemléletmódját erősíthetik.
 
A beszélgetést vezeti: Tóth Arnold
Résztvevők: Bereczki Ibolya (Szabadtéri Néprajzi Múzeum), Deme Péter (Pulszky Társaság), Török Róbert (Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum), Kassai Hajnal (Emberi Erőforrások Minisztériuma), Makranczi Zsolt (Örökség Kultúrpolitikai Intézet)