Szu Annamária: A múzeumok társadalmi és közösségi szemlélete

Szu Annamária, fejlesztési osztályvezető Szabadtéri Néprajzi Múzeum – Múzeumi Oktatási és Módszertani Központ

A múzeumok társadalmi és közösségi szemlélete

Bevezető

Mint a MúzeumokMa 2020 kutatás fókuszterületeinek egyike, a múzeumok aktuális társadalmi feladata témával részletesen foglalkoztunk a kvantitatív, azaz online kérdőívekben a társadalmi feladatok múzeumi megítélése mellett a helyi beágyazottság, az együttműködések, valamint az esélyegyenlőség témáit érintve. A mélyinterjúkban a szolgáltató múzeumi szemlélettel látott összefüggéseket vizsgáltuk, míg a fókuszcsoportos beszélgetéseken elsősorban a nagyobb múzeumok és különböző közösségeik együttműködéseinek formáját tekintettük át.

Múzeumok és társadalmi feladataik

A társadalmi feladatok ellátása forró témának számít a hazai múzeumi világban, és az országos kutatás eredményei azt mutatják, hogy az intézmények pozitív változásokat indítottak el és jelentős eredményeket értek el az elmúlt években ezen a téren. A szolgáltató szemlélethez hasonlóan az igények kielégítése szerepel a társadalmi feladatok fókuszában is – ahogy a kutatás mélyinterjúiból is kiderül[2]. Azonban míg a szolgáltató szemléletnél a konkrét, meglévő és leendő múzeumlátogatók igényeire történő reagálásról beszélhetünk, addig a társadalmi feladatok múzeumi módszerekkel és eszközökkel történő ellátásával gyakran egy jóval szélesebb „közönség” igényein van a hangsúly[3], akikből azonban könnyen válhat potenciális látogató. A mélyinterjúkban például az alábbiak hangzottak el ennek kapcsán:

„…egy Múzeumnak pontosan az a szolgáltatása, hogy társadalmi szerepet vállal. Semmi értelme semminek, ha nem fontos a társadalomnak ... múzeumi szempontból ez közpénz, amit használunk és úgy kell és igyekszünk is úgy forgatni, hogy örömet okozzon vagy tartalmas legyen.”

„… ez a küldetésünk, feladatunk, szakmailag felkészültek vagyunk. … ha tudja, hogy mije van egy múzeumnak, akkor tudja, hogy mire tud reagálni.”

Időbe telik, amíg ez a munka beérik és a múzeumok társadalmi megítélése erősödik. Az online kérdőívekben a felső- és középvezetőknek tettük fel azt a kérdést, hogy 2013-2019 között vajon változott-e intézményük társadalmi megítélése? A legtöbb válaszadó (79%) pozitívnak látja ezt a folyamatot. Jóval kevesebben vannak (12%), akik változatlannak tartják, míg csökkenést néhány nagyobb intézmény (fő)igazgatója és a középvezetők egy része észlelt (9%).Hasonló pozitív irányt mutat a megyei hatókörű városi múzeumok igazgatói, és a kisebb intézmények vezetőinek válasza a kérdőívben arra a kérdésre, intézményük helyi beágyazottságában történt-e változás 2013-2019 között. A válaszadók közel kétharmada (63%) erősödésről számolt be, alig egyharmaduk (29%) nem észlelt változást, míg csupán elenyészően (8%) tapasztaltak gyengülést intézményük helyi beágyazottságában.

A publikáció teljes szövege itt tölthető le.