belépés
hírlevél
regisztráció
szakértőnk válaszol

Szükségből erényt: félig tele vagy félig üres a hazai múzeumok pohara a pandémia után?

Múzeumi online kirakós címmel indított webinárium-sorozatot a fennállásának idén 15. évét ünneplő Szabadtéri Néprajzi Múzeum – Múzeumi Oktatási és Módszertani Központ (MOKK) a koronavírus-járvány hazai múzeumokat érintő tanulságainak és az elmúlt egy év szakmai tapasztalatainak megvitatása céljából.

Szükségből erényt: félig tele vagy félig üres a hazai múzeumok pohara a pandémia után?

A félévente jelentkező online sorozat első kiadására 2021. április 9-én került sor közel negyven érdeklődő részvételével Hogyan javítsuk online múzeumi jelenlétünket a koronavírus-járványt követően is? címmel.

Ezúttal országos múzeumok kollégái számoltak be pergős, informatív prezentációk keretében arról, hogy miként látják saját intézményi, illetve szakmai praxisukban a koronavírus-járványhelyzetnek a virtuális rendezvényszervezésre, az  online múzeumi gyűjtésekre, a digitális kiállításokra, valamint az online múzeumi oktatási tartalmak fejlesztésére gyakorolt hatását.

A rendezvénysorozatot az a szándék hívta életre, hogy a múzeumi szakemberek, illetve a múzeumi tudásbázis kínálta lehetőségek iránt fogékony pedagógusok és pedagógusképzésben résztvevők figyelmét felhívják a témában rejlő számtalan, gyakran ma még kiaknázatlan lehetőségre, ezzel is segítve a felkészülést a pandémiát követő nyitásra.

Elsőként dr. Bereczki Ibolya, a Szabadtéri Néprajzi Múzeum ágazati feladatokért felelős főigazgató-helyettese köszöntötte a résztvevőket, és felvezette az új webinárium-sorozat.

Szükségből erényt: félig tele vagy félig üres a hazai múzeumok pohara a pandémia után?

 

A MOKK képviseletében Szu Annamária fejlesztési osztályvezető és Pacsika Márton kutatási és módszertani szakértő a muzeális intézmények és pedagógusok körében elvégzett, szintén a járványhelyzettel összefüggő 2020. és 2021. évi kutatások eredményeit ismertették. Előadásukban bemutatták, hogy 2020-ban márciusában, a digitális oktatásra történt átállás kezdetén a pedagógusok a múzeumoktól mit vártak: elsősorban az oktatást színesítő ismeretterjesztő anyagokat, élő történelmi videókat, rövid filmeket, köznevelési tartalmakat átadó online játékokat és tananyagokhoz kapcsolódó feladatsorokat. Kiderült az is, hogy főként az általános iskola felső tagozatán, jellemzően humán tárgyak oktatásánál hasznosítják a tanárok a digitális múzeumi tartalmakat. A bezárásokból eredő bevételkieséssel, a látogatószámok visszaesésével és az általános bizonytalansággal szemben pozitívumként értékelhető, hogy a hazai múzeumok képesek voltak gyorsan és rugalmasan reagálni, és a 2021-ben megismételt kutatás szerint a pedagógusok visszajelzései azt tükrözték, hogy érdemben tudtak hozzájárulni a digitális oktatási minőségi megvalósításához, ezzel is elősegítve a tanulók múzeumi szocializációját.

Szükségből erényt: félig tele vagy félig üres a hazai múzeumok pohara a pandémia után?  Szükségből erényt: félig tele vagy félig üres a hazai múzeumok pohara a pandémia után?

A koronavírus-járvány miatt kialakult helyzet és várható hatásai a hazai múzeumokban című online kérdőíves kutatás eredményeit részletekbe menőn összegző jelentés itt tekinthető meg. Az Online múzeumi tartalmak a digitális oktatás támogatására című kvantitatív kutatás összefoglalója pedig itt érhető el.

A webináriumon az országos múzeumokat képviselő előadók jó gyakorlataik bemutatásán túl módszertani és bizonyos kérdések esetében külföldi kitekintésre is sort kerítettek, így megtudhattuk, hogy milyen területeken tudott megtermékenyítően hatni a múzeumok működésére a kialakult helyzet.

Deme Edina, a Szépművészeti Múzeum főosztályvezetője az online rendezvényszervezés témáját kimerítően körbejáró előadását az evolúció és reveláció fogalompár köré építette fel, és a Szépművészeti Múzeum honlapján elérhető online szolgáltatások és programok szemléltetésével mutatta be. Kitért az online események sajátosságaira és kockázati tényezőire, kiemelte a szervezők fokozott felelősségét és éberségének szükségességét, és hogy mindezek kialakításához sok tapasztalat szükséges. Az online múzeumpedagógiai és a virtuális múzeumi rendezvények szoros kölcsönhatását hangsúlyozva bemutatta, hogy milyen fejlődési folyamaton mentek át a különböző digitális múzeumi tartalmak kidolgozása során a Szépművészeti Múzeumban. A statikus, de – lévén szó a Szépművészeti Múzeumról – igényes kivitelű, grafikusok bevonásával elkészített PowerPoint prezentációktól kezdve az Exhibit Online és a 3D Vista felületek alkalmazásán keresztül a komplex módon felépített, egy óra időtartamú, fizetős online tárlatvezetésekig és a hozzájuk kapcsolódó játékokig, kvízekig, feladatokig, sőt a MúzeumShopban a témák kapcsán elérhető termékekig bezárólag kaphattunk képet az evolúcióról. Az előadó megfogalmazása szerint a fejlődés öngerjesztő folyamat, az online programoknak pedig nem az élő programkínálat helyettesítése a célja, hanem ezek kiegészítése.

Szükségből erényt: félig tele vagy félig üres a hazai múzeumok pohara a pandémia után? Szükségből erényt: félig tele vagy félig üres a hazai múzeumok pohara a pandémia után?

A gyors reagálású gyűjtés (Rapid Response Collecting) korábbi offline és online megvalósulásait, emblematikus külföldi és itthoni példáit, majd a „vírusként és a koronavírussal együtt terjedő” múzeumi online gyűjtőkampányok hazai és nemzetközi kontextusát, a pandémia  gyűjteményezésre gyakorolt hatását térképezte fel izgalmas előadásában Berényi Marianna, a Magyar Nemzeti Múzeum főosztályvezetője. A maszkok és hozzájuk fűződő személyes történetek begyűjtésétől a karanténviccekig, covidálmokig és lockdown-legendákig terjedt a paletta. Az előadó hangsúlyozta, hogy a magyar múzeumok azonnal csatlakoztak a mozgalomhoz és kreativitásukkal a világ élvonalába kerültek. Világjelenség lévén egy globálisan összekapcsolható és értelmezhető, online elérhető gyűjtemény jött létre, melyhez olyan intézmények is kapcsolódtak, amelyek eddig nem voltak igazán aktívak a jelenkor dokumentálásában. Szerencsés elmozdulás történt az ötletszerűségtől a tudatosság irányába, ugyanakkor számos megválaszolásra váró kérdés is előkerült. Közösségépítés vagy kommunikáció a célja a gyűjtőkampánnyal az adott intézménynek? Hogyan építi be mindezt a gyűjteményezési stratégiájába, és mit kezd a covid-tárgyak tárolásának, fertőtlenítésének problémájával? Mennyire reprezentatív a beérkező anyag? Ki számít a szövegek szerzőjének, egyáltalán hogyan szabad hozzányúlni ezekhez a szövegekhez? Milyen mentálhigiénés segítséget kaphat az olykor igen fájdalmas és súlyos személyes történetekkel szembesülő kurátor?

Szükségből erényt: félig tele vagy félig üres a hazai múzeumok pohara a pandémia után? Szükségből erényt: félig tele vagy félig üres a hazai múzeumok pohara a pandémia után?

Molnár József, a Szabadtéri Néprajzi Múzeum múzeumpedagógusa Digitális oktatási segédanyagok és múzeumpedagógia a pandémia után címűelőadásában pedagógus szempontokat is felvonultatott a téma kapcsán, kitért rá, hogy a digitális múzeumi tartalmak a digitális kompetencia fejlesztésén túl hozzásegíthetik a pedagógusokat az attitűdváltáshoz is. Az önálló tanulás segítése kerül a fókuszba a távoktatás során, az újszerű platformokon lehetőség nyílik arra, hogy az addig „csendes” diákok is kitűnjenek, új oldalukról mutatkozhassanak meg. A kínálati oldalra rátérve pedig a pandémia lezárulása után az eddig kidolgozott fejlesztések optimalizálása lesz a múzeumok egyik fontos feladata. A múzeumlátogatást megelőzően jól hasznosítható, majd azt követően a múzeumi tudástartalmak elmélyítését segítő segédanyagokra, bizonyos esetekben pedig a múzeumlátogatást helyettesítő online tartalmakra lesz szükség. A felfedezés örömének biztosítása és a digitalizált tartalmak előnyeinek, az így nyújtható plusszok(pl. múzeumi tárgyak belenagyítható fotói, fellapozható dokumentumok) kidomborítása mellett lényeges szempont az is, hogy a múzeumok pontosan, ugyanakkor kreatívan megfogalmazott feladatokkal szolgáljanak. Ahogy eddig is, úgy ezután is a közös, pedagógusokat aktívan bevonó fejlesztőmunka, az ő szempontjaik beépítése illetve a folyamatos, visszacsatolásokon alapuló fejlesztés lehet csak célravezető.

Szükségből erényt: félig tele vagy félig üres a hazai múzeumok pohara a pandémia után? Szükségből erényt: félig tele vagy félig üres a hazai múzeumok pohara a pandémia után?

Hogyan segíthetik az online kiállítások a személyes múzeumlátogatást? Erre a kérdésre adott frappáns, bátorító, egyben szellemes válaszokat a következő előadó, Czékmány Anna, a Petőfi Irodalmi Múzeummúzeumpedagógiai és felnőttképzési főosztályvezetője. Az online kiállítások készítéséhez ingyenesen és különösebb technikai tudás nélkül is használható ThingLink felülettel kapcsolatos kedvező tapasztalataikba avatta be a résztvevőket. Hallhattunk a Márciusi megemlékezés pandémia idején is elmaradhatatlan, éppen ezért virtuális módon, a Magyar Nemzeti Múzeummal kooperációban megvalósított  múzeumpedagógiai foglalkozások pozitívumairól, de a vicces hátulütőkről, így például a TikTok videomegosztón terjedő kihívásnak köszönhetően az online programon kéretlenül feltűnő, de legalább konstruktív kérdésekkel rendbontó trollokról is. A tanárok formálódó lojalitását aranyok Aranya* PIM-barát kártya[1] bevezetésével honorálják, a hat muzeális intézmény együttműködésével megvalósított, az online felületen eddig 6-7000 gyermeket bevonó Kapocs projektnek köszönhetően pedig rádöbbenhettek, hogy a múzeumpedagógia intézményenként eltérő értelmezésen túl olykor azzal is meg kell küzdeni, hogy egy Sydney-ből, azaz lényegesen eltérő időzónából bejelentkező résztvevő is csatlakozhasson az online eseményhez.

Szükségből erényt: félig tele vagy félig üres a hazai múzeumok pohara a pandémia után? Szükségből erényt: félig tele vagy félig üres a hazai múzeumok pohara a pandémia után?

A webinárium utolsó előadásában Nagy Magdolna, a MOKK igazgatója áttekintette a MOKK elmúlt öt évben, a múzeumi szakemberek digitális kompetenciájának fejlesztése érdekében végzett tevékenységét, kiemelve a világjárvány kezdete óta kidolgozott digitális módszertani támogatásokat: továbbképzéseket, szakmai anyagokat. A múzeumi szektor további fejlődéséhez hozzájárulnak a MOKK a kapcsolódó kutatásai, az azokra épülő módszertani fejlesztések és kiadványok – Digitális múzeum. Múzeumi iránytű 12.[2], a Modern múzeumi interpretáció módszertana. Múzeumi iránytű 23.[3] és a Múzeumi iránytű kiadványsorozat 24.[4] számaként közreadott Digitális múzeumi tartalmak a köznevelés szolgálatában. Mindemellett a témának szentelték a 2020. évi 12. Országos Múzeumpedagógiai Konferenciát is, melynek előadásai hamarosan nyomtatásban is megjelennek a Múzeumi iránytű következő, 30. számában. A Digitális tartalmak előállítása a múzeumi ismeretátadáshoz című 30 órás e-learning képzésből idén márciusban lezajlott már egy turnus, és meghirdettek május 10-i indulással egy újabbat is, melyre a webinárium résztvevői 20 %-os árkedvezményt kapnak. A továbbképzésről bővebb információ itt érhető el.

Szükségből erényt: félig tele vagy félig üres a hazai múzeumok pohara a pandémia után? Szükségből erényt: félig tele vagy félig üres a hazai múzeumok pohara a pandémia után?

 

Az online esemény résztvevői amellett, hogy élőben reflektálhattak a prezentációkra, illetve a chatfalon tehették fel kérdéseiket az előadóknak, online elégedettségi kérdőívet is kitölthettek, melyben jelezhették további témajavaslataikat és ötleteiket, azaz beleszólhatnak a webinárium-sorozat további alakulásába. Már a rendezvényt felvezető alább idézett Facebook poszttal is erre invitálta a MOKK az érdeklődőket:

Szükségből erényt: félig tele vagy félig üres a hazai múzeumok pohara a pandémia után?Mit érdemes folytatni és mit elhagyni az online és digitális múzeumi gyakorlatokból a pandémia elmúltával?

Rakjuk a helyére együtt a múzeumi kirakós hiányzó darabjait!

 

 

Az eddigi visszajelzések szerint a szakma pozitívan fogadta a MOKK kezdeményezését, a webinárium-sorozatot, és néhány nap leforgása alatt számos megtárgyalni való, olykor dilemmát jelentő szakmai kérdést javasoltak a folytatáshoz és konstruktív kritikai észrevételeket is tettek:

Vajon okoz-e változásokat a múzeumba járás tekintetében a pandémia? A nyitás után változhat-e a látogatói hozzáállás, elvárás? Milyen új szempontokkal kell szembenéznünk a kiállítás rendezése során?

Akár forgószínpad szerűen, többször vissza lehetne térni 1-1 előadóhoz, egy kicsit más aspektusból szemlélve ugyanazt a témát.

A finanszírozásban, apparátusban és látogatószámban kiemelkedő helyzetben lévő példamutató múzeumok mellett időnként jó lenne látni szerényebb lehetőségekkel rendelkező példákat is. Esetleg nehézségek megoldását, annak folyamatát.

Köszönöm, hogy részt vehettem a webináriumon. Várom a következő alkalmat.

A szervezők első alkalommal ízelítő gyanánt szándékosan csak felvillantották a legkülönfélébb résztematikákat és csapásirányokat, egy-egy területnek a későbbiekben külön alkalmat szentelnek, a további előadók a különféle múzeumtípusokat illetve a közoktatást is képviselni fogják.

A webinárium részletes programja itt érhető el, és rövidesen a MOKK Youtube csatornáján is közzétesszük a rendezvényről készült felvételeket, a MOKK Tudástárából pedig letölthetőek lesznek az előadók prezentációi.

Egy résztvevő ezzel összecsengő visszajelzésével zárjuk a sort, és reméljük, legközelebb még többen bekapcsolódnak a közös „kirakósozásba”:

Nagyon jó, ha visszanézhető! Aki részt vett, annak is hasznos, aki nem tudta meghallgatni, annak meg pláne!

 

Szükségből erényt: félig tele vagy félig üres a hazai múzeumok pohara a pandémia után?szerző és moderátor: 


Kajári Gabi
marketing, kommunikációs és disszeminációs szakértő
Szabadtéri Néprajzi Múzeum – Múzeumi Oktatási és Módszertani Központ



[1] Ha egy évben ugyanabból az iskolából három csoport is érkezik múzeumpedagógiai foglalkozásra / tárlatvezetésre, a negyedik alkalommal a foglalkozás / tárlatvezetés díját elengedjük. S hogy még örömtelibb legyen a visszatérés, egy meglepetést is tartogatunk. forrás: https://pim.hu/hu/aranyok-aranya