belépés
hírlevél
regisztráció
szakértőnk válaszol

Amit hallok, azt elfelejtem. Amit látok, arra emlékszem. Amit csinálok, azt tudom

Beszámoló a Múzeumok a környezeti fenntarthatóságért című szakmai napról

 

„Napjainkban egyre sürgetőbb kérdés a számos területre kiterjedő fenntarthatóság a múzeumi szférában is. Ha a muzeális intézmények a „zölddé válás útjára” lépnek, belső működésük átgondolásával, ökolábnyomuk csökkentésével, edukatív kiállításaikkal és programjaikkal sokat tehetnek a szemléletformálásért és környezetünkért.”

A fenti sorokkal vezettük fel azt a szakmai napot, mely a Szabadtéri Néprajzi Múzeum – Múzeumi Oktatási és Módszertani Központ (MOKK) és a Pulszky Társaság – Magyar Múzeumi Egyesület Múzeumandragógiai Tagozata közös szervezésében valósult meg 2022. május 23-án Szentendrén a Skanzenben Múzeumok a környezeti fenntarthatóságért címmel.

A szakmai napra a 2022. április 11-én megrendezett Múzeumok a társadalmi fenntarthatóságért című szakmai nap folytatásaként és egyben a 2022. május 23. és 29. között 150 településen 300 programmal jelentkező és a MOKK által immár hatodik alkalommal koordinált Közösségek Hete 2022 nyitóeseményeként került sor.

Amit hallok, az elfelejtem. Amit látok, arra emlékszem. Amit csinálok, azt tudom

A résztvevőket dr. Cseri Miklós, a Szabadtéri Néprajzi Múzeum főigazgatója köszöntötte házigazdaként, és kiemelte, hogy nagyon ráfér az önreflexió a hazai múzeumokra eme téma kapcsán, melyben nem is olyan egyszerű hitelesnek lenni. Mindehhez sokat kell még tanulni, hogy zsigeri részévé váljon múzeumi mindennapjainknak ennek a szemléletnek a hiteles közvetítése. Saját intézményére utalva  büszkeséggel említette meg, hogy a Skanzen mindennapi működésében és jövőre vonatkozó törekvéseiben is szerepet kap már a fenntarthatóság környezeti aspektusa. A Duna-Ipoly Nemzeti Park területén fekvő múzeum valósított már meg ÖkoSkanzen projekt és KEOP beruházást ökohelyszínekkel, 2013 óta működtet közösségi kertet és biokertész tanfolyamnak is rendszeresen otthont ad, rendezvényszervezésére megkapta a környezetszennyezés megelőzését segítő ISO 14001 minősítést. Küldetésnyilatkozata szerint is hozzájárul a mindennapi életben hasznosítható gyakorlati tudás és a múzeumi tudáson alapuló fenntartható életmód közvetítéséhez, kiemelten foglalkozik a fenntarthatóság, illetve a népi természet- és növényismeretre vonatkozó hagyományos tudás fontosságával.

Amit hallok, az elfelejtem. Amit látok, arra emlékszem. Amit csinálok, azt tudom

Dr. Bereczki Ibolya, a szervezők részéről a Pulszky Társaság – Magyar Múzeumi Egyesület elnökeként köszöntötte a vendégeket a szakmai napon, mely maga is a fenntarthatósági szempontokat szem előtt tartva valósult meg. Köszöntőjében kitért rá, hogy sokszor nehéz megtalálni a hiteles forrásokat, amelyek javaslatokat tesznek arra vonatkozóan, hogy mit és hogyan tehetünk környezetünk védelme érdekében. A legjobb szándékok ellenére sem egyszerű kérdés a szemléletváltás, „múzeumiul” is végig kell gondolni mindezt. A Pulszky Társaság ennek érdekében markáns programot fogalmazott meg és indított el, az elmúlt másfél év alatt beépült a szervezet fő tevékenységei közé a fenntarthatóság témájának sok oldalú megközelítése. Köszöntőjében azt is megemlítette, hogy a Közösségek Hete 2022-ben a fiatalokat állította a középpontba, a jövő generációba fektetett tudás és szándék képes hozzájárulni a környezeti fenntarthatóság céljainak teljesüléséhez.

Amit hallok, az elfelejtem. Amit látok, arra emlékszem. Amit csinálok, azt tudom

A múzeumok szerepe a fenntarthatóságra nevelésben címmel tartott nyitóelőadást Dr. Gellér Zita Márta, az Agrárminisztérium Környezetfejlesztési és -stratégiai Főosztályának EEA nemzeti kapcsolattartója, vezető stratégiai koordinátor, aki három évtizede foglalkozik környezeti neveléssel és dolgozik a környezetvédelemmel kapcsolatos területeken. Az egyik résztvevőt idézve: „tömör, áttekinthető és lényeges információkat tartalmazó előadása alapvető keretet adott a napnak.” Jelen beszámoló címét, a Konfuciusztól származó közmondást is a tőle kölcsönöztük.  Dr. Gellér Zita Márta átfogóan mutatta be a fenntarthatóságra nevelés ENSZ előzményeit és főbb jellemzőit, valamint a múzeumok lehetséges kapcsolódási pontjait. A téma a 2015-ben elfogadott és sokat hivatkozott Agenda 2030-on belül a fenntartható fejlődési céloknál az egyik (4.7-es) alcél az oktatáson belül. Az előadót idézve: „A nevelés, a szemléletformálás gyakorlatilag az alapja a fenntartható életmódnak, ott kezdődik minden.” Fontos szerepet játszik a fenntarthatóságra nevelésnél a részvétel alapúés az egész életen át tartó tanulás, valamint az interdiszciplinaritás. Fontos a kulturális dimenzió is, lényeges szerepe van a kulturális intézményeknek, így a múzeumoknak is, melyek a tapasztalati és élményalapú tudásközvetítés helyszínei. A beszámolónk címét adó régi kínai közmondás is azt hangsúlyozza, hogy az aktív cselekedtetés révén lehet a legsikeresebb a személetformálás. Az Agrárminisztérium kiemelt környezeti nevelési programjaira térve a Magyar Mezőgazdasági Múzeummal közösen 2012 óta megvalósított Zöld Óvoda programot, a diákokat célzó, vizes élőhelyre koncentráló BISEL - Gumicsizmás természetvédelem programot, valamint a Vadonleső programot emelte ki, és s BISEL videó- és fotópályázatra is felhívta a figyelmet, melyre július 31-ig lehet nevezni.

Amit hallok, az elfelejtem. Amit látok, arra emlékszem. Amit csinálok, azt tudom

A nyitóelőadást követően Mayer Adél, a Tomory Lajos Múzeum igazgatóhelyettese ismertette, hogy a múzeumok és a fenntarthatóság témakörében 2021-ben milyen workshopok és tematikus programsorozat valósultak meg a Pulszky Társaság – Magyar Múzeumi Egyesület szervezésében. „Nem többet, hanem másként” – ez volt a konklúziója az öt alkalmas workshop-sorozatnak, melynek révén sokakban tudatosult, hogy intézményük vagy saját maguk már mennyi mindent tettek eddig is a fenntartható fejlődési célok érdekébe. A workshop-sorozat előzményeként Mayer Adél a Nagy-Sándor Zsuzsa múzeumi szakemberek körében még a pandémia előtt végzett kutatását említette. A túlnyomó többség válaszai szerint a múzeumoknak nagyon is feladata környezettudatosan viselkedni, de a részletekbe menve kiderült, hogy messze nincs egyetértés abban, hogy ez miként is kellene megvalósuljon. Részben ez indította a Pulszky Társaságot arra, hogy komolyabb figyelmet szenteljen a témának a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával. 2021-ben a Föld napja alkalmából online konferenciát szerveztek az őszi workshop-sorozat felvezetése, a meglévő múzeumi jó gyakorlatok megismerése, az akadályozó tényezők számbavétele és tapasztalatcsere céljából. A négy alkalommal online térben abszolvált, végül a Tomory Lajos Múzeumban záruló workshop-sorozat témaköreit Henry McGhie útmutatója alapján Nagy-Sándor Zsuzsa állította össze a kapcsolódó definíciók, és keretrendszer, valamint a múzeumi kulcstevékenységek figyelembe vételével. A problémák feltárására kilenc intézményi esettanulmány készült, melyekhez cselekvési terveket dolgoztak ki és mutattak be a workshop-sorozat közös mosogatással záruló utolsó alkalmán.

Amit hallok, az elfelejtem. Amit látok, arra emlékszem. Amit csinálok, azt tudom

Dr. Vásárhelyi Tamás a Pulszky Társaság támogatásával lezajlott Beporzók napja ezévi tapasztalatait, hazai jó gyakorlatait foglalta össze, és utalt rá, hogy júniusban a Környezeti Nevelési Egyesület Beporzók munkacsoport újra összeül, hogy újabb témákat dolgozzon ki 2023-ra. Európa legnagyobb „méhes” tárlatára is felhívta a figyelmet, mely a Magyar Természettudományi Múzeumban látható 2022. május 11. és december 31. között, és interaktív módon, rovarperspektívából mutatja be a beporzók munkáját.

Amit hallok, az elfelejtem. Amit látok, arra emlékszem. Amit csinálok, azt tudom

Csatlós Judit, a Petőfi Irodalmi Múzeum Kassák Múzeum muzeológus kurátorával és Fehér Zsuzsannával, a Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum kommunikációs és marketing igazgatóhelyettesével ugyancsak Dr. Vásárhelyi Tamás beszélgetett arról, hogy a workshop hatására mit sikerült elérniük intézményükben. Csatlós Judit Szikra Renátával együtt dolgozta ki a programot, mely a környezeti, gazdasági és társadalmi kapcsolódásokra fókuszált. A generációkat összekötő programjaik alkalmasak a fenntarthatósági célokhoz társításra, de a fenntarthatóság témájához elsőre kevés lehetőséget kínáló Kassák gyűjteményt bizony újra kellett olvasniuk, hogy megfelelő tárgyra leljenek. Így került a átószögükbe Kassák Lajos első feleségének, Simon Jolánnak a gazdasági naplója, mely a szegénység kultúrájának megismerésén túl a fogyasztási szokásaink átalakulásának a szemléltetéséhez is jó kiindulási alapot kínált.

Fehér Zsuzsannáék pedig egész intézményük megváltoztatását célozták meg, kollégáival a múzeum kommunikációján akartak változtatni, a mélyebb bevonódást és megértést lehetővé tenni a mobiltelefon, mint kommunikációs eszköz segítségével. Az egyszer használatos szóróanyagok gyártása helyett a Metropolitan Egyetem dizájner hallgatóinak bevonásával telefonos applikációkat dolgoztak ki a Telecom anyagi és szakmai támogatásával.  A múzeum már a korábbiakban is érzékeny volt a téma iránt, a Közös ügyeink és Lassú élet. Radikális hétköznapok című kiállítások is már szemléletformálónak bizonyultak a múzeumban dolgozók számára is. Arra is rá kellett döbbenniük, hogy a társadalmi problémákból is adódik a környezeti válság.További izgalmas kérdések is felmerültek még a kerekasztal-beszélgetés során, mint például a műtárgymegőrzés és a fenntarthatóság kérdése: restaurálás helyett inkább megelőzés, légkondicionálási sztenderdek helyett a helyi adottságokhoz illeszkedő slow megőrzési technikák bevezetése.

Amit hallok, az elfelejtem. Amit látok, arra emlékszem. Amit csinálok, azt tudom

Henry McGhie Museums and Sustainable Development Goals (A múzeumok és a fenntartható fejlődési célok) című útmutatójának magyar nyelvű változatát Dr. Vásárhelyi Tamás ismertette az emberiség ökológiai lábnyomának drasztikus változásától indulva a grafikai megvalósításig bezárólag arra is kitérve, hogy Action for Climate Empowerment címmel nem rég jelent meg Henry McGhie újabb kötete.

Az online térben kapcsolódtak be a szakma nap programjába a külföldi előadók, Angliából Henry McGhie, illetve Finnországból Katja Ikäläinen. Henry McGhie az Agenda 2030-ban szereplő fenntartható fejlesztési célokat tisztázta és felvillantotta a múzeumok hét legfontosabb tevékenységi körét a fenntarthatóság témája kapcsán. A finn előadó pedig a saját intézményére kidolgozott, majd más múzeumokra is adaptálható Green Handprint workshop módszert mutatta be, melynek magar nyelvű összefoglalója itt olvasható.

 Amit hallok, az elfelejtem. Amit látok, arra emlékszem. Amit csinálok, azt tudom Amit hallok, az elfelejtem. Amit látok, arra emlékszem. Amit csinálok, azt tudom

Hazai intézményi jó gyakorlatot is megismerhettünk a szakmai napon, Madárbarát munkahely címmel Hegyi Alíz, a szentendrei Hamvas Béla Pest Megyei Könyvtár Olvasószolgálati és tájékoztató osztályának osztályvezetője tartott előadást. Benedek Csaba, Damjanich János Múzeum néprajzkutató muzeológusa pedig Újrahasznosítás akkor és most címmel mutatta be szellemes prezentációban a téma kapcsán évtizedek alatt összegyűjtött ismereteit és megfigyeléseit.

Az előadásokat követően az interaktivitás jegyében a közönség is kérdezhetett, majd műhelymunka keretében ötleteltünk a további megoldásokról egyéni, intézményi és lokális szinten. A három asztalnál Tracey Wheatley, az Átalakuló Wekerle Szervezői Kör mentora illetve a hazai jó gyakorlatokat bemutató Hegyi Alíz és Benedek Csaba moderálták a közös eszmecserét.

Amit hallok, az elfelejtem. Amit látok, arra emlékszem. Amit csinálok, azt tudom

Amit hallok, az elfelejtem. Amit látok, arra emlékszem. Amit csinálok, azt tudom

Exkluzív programként a szakmai nap résztvevői az elsők között nyerhettek betekintést a Szabadtéri Néprajzi Múzeum legújabb fejlesztésébe, a 2022. május 22-től látogatható új Erdély épületegyüttes néhány szeletébe (patika és posta), kurátori vezetéssel és az Élő törtélem program szereplőinek közreműködésével.

A szakmai nap plenáris részét online is közvetítettük, az esemény továbbra is visszanézhető az alábbi linken:
https://www.youtube.com/watch?v=eOz53-r0s_A

beszámoló: Kajári Gabi, marketing, kommunikációs és disszeminációs szakértő, MOKK

fotók: Bánáti Balázs, gyűjteménykezelő, Szabadtéri Néprajzi Múzeum

A szakmai nap résztvevői visszajelzéseiket az alábbi linken elérhető elégedettségi kérdőív kitöltésével tehették meg:
https://docs.google.com/forms/d/e/1FAIpQLSd21lIL013JOLNrZRlyZYLwaf7OUPrPZxz-ZSJnt7Y_Ms62tw/viewform

 

Kapcsolódó cikkek
Képes beszámoló: Múzeumok a társadalmi fenntarthatóságért
Fenntarthatóság Felé Egyesület