Amit hallok, azt elfelejtem. Amit látok, arra emlékszem. Amit csinálok, azt tudom
Beszámoló a Múzeumok a környezeti fenntarthatóságért című szakmai napról
„Napjainkban egyre sürgetőbb kérdés a számos területre kiterjedő fenntarthatóság a múzeumi szférában is. Ha a muzeális intézmények a „zölddé válás útjára” lépnek, belső működésük átgondolásával, ökolábnyomuk csökkentésével, edukatív kiállításaikkal és programjaikkal sokat tehetnek a szemléletformálásért és környezetünkért.”
A fenti sorokkal vezettük fel azt a szakmai napot, mely a Szabadtéri Néprajzi Múzeum – Múzeumi Oktatási és Módszertani Központ (MOKK) és a Pulszky Társaság – Magyar Múzeumi Egyesület Múzeumandragógiai Tagozata közös szervezésében valósult meg 2022. május 23-án Szentendrén a Skanzenben Múzeumok a környezeti fenntarthatóságért címmel.
A szakmai napra a 2022. április 11-én megrendezett Múzeumok a társadalmi fenntarthatóságért című szakmai nap folytatásaként és egyben a 2022. május 23. és 29. között 150 településen 300 programmal jelentkező és a MOKK által immár hatodik alkalommal koordinált Közösségek Hete 2022 nyitóeseményeként került sor.
A résztvevőket dr. Cseri Miklós, a Szabadtéri Néprajzi Múzeum főigazgatója köszöntötte házigazdaként, és kiemelte, hogy nagyon ráfér az önreflexió a hazai múzeumokra eme téma kapcsán, melyben nem is olyan egyszerű hitelesnek lenni. Mindehhez sokat kell még tanulni, hogy zsigeri részévé váljon múzeumi mindennapjainknak ennek a szemléletnek a hiteles közvetítése. Saját intézményére utalva büszkeséggel említette meg, hogy a Skanzen mindennapi működésében és jövőre vonatkozó törekvéseiben is szerepet kap már a fenntarthatóság környezeti aspektusa. A Duna-Ipoly Nemzeti Park területén fekvő múzeum valósított már meg ÖkoSkanzen projekt és KEOP beruházást ökohelyszínekkel, 2013 óta működtet közösségi kertet és biokertész tanfolyamnak is rendszeresen otthont ad, rendezvényszervezésére megkapta a környezetszennyezés megelőzését segítő ISO 14001 minősítést. Küldetésnyilatkozata szerint is hozzájárul a mindennapi életben hasznosítható gyakorlati tudás és a múzeumi tudáson alapuló fenntartható életmód közvetítéséhez, kiemelten foglalkozik a fenntarthatóság, illetve a népi természet- és növényismeretre vonatkozó hagyományos tudás fontosságával.
Dr. Bereczki Ibolya, a szervezők részéről a Pulszky Társaság – Magyar Múzeumi Egyesület elnökeként köszöntötte a vendégeket a szakmai napon, mely maga is a fenntarthatósági szempontokat szem előtt tartva valósult meg. Köszöntőjében kitért rá, hogy sokszor nehéz megtalálni a hiteles forrásokat, amelyek javaslatokat tesznek arra vonatkozóan, hogy mit és hogyan tehetünk környezetünk védelme érdekében. A legjobb szándékok ellenére sem egyszerű kérdés a szemléletváltás, „múzeumiul” is végig kell gondolni mindezt. A Pulszky Társaság ennek érdekében markáns programot fogalmazott meg és indított el, az elmúlt másfél év alatt beépült a szervezet fő tevékenységei közé a fenntarthatóság témájának sok oldalú megközelítése. Köszöntőjében azt is megemlítette, hogy a Közösségek Hete 2022-ben a fiatalokat állította a középpontba, a jövő generációba fektetett tudás és szándék képes hozzájárulni a környezeti fenntarthatóság céljainak teljesüléséhez.
A múzeumok szerepe a fenntarthatóságra nevelésben címmel tartott nyitóelőadást Dr. Gellér Zita Márta, az Agrárminisztérium Környezetfejlesztési és -stratégiai Főosztályának EEA nemzeti kapcsolattartója, vezető stratégiai koordinátor, aki három évtizede foglalkozik környezeti neveléssel és dolgozik a környezetvédelemmel kapcsolatos területeken. Az egyik résztvevőt idézve: „tömör, áttekinthető és lényeges információkat tartalmazó előadása alapvető keretet adott a napnak.” Jelen beszámoló címét, a Konfuciusztól származó közmondást is a tőle kölcsönöztük. Dr. Gellér Zita Márta átfogóan mutatta be a fenntarthatóságra nevelés ENSZ előzményeit és főbb jellemzőit, valamint a múzeumok lehetséges kapcsolódási pontjait. A téma a 2015-ben elfogadott és sokat hivatkozott Agenda 2030-on belül a fenntartható fejlődési céloknál az egyik (4.7-es) alcél az oktatáson belül. Az előadót idézve: „A nevelés, a szemléletformálás gyakorlatilag az alapja a fenntartható életmódnak, ott kezdődik minden.” Fontos szerepet játszik a fenntarthatóságra nevelésnél a részvétel alapúés az egész életen át tartó tanulás, valamint az interdiszciplinaritás. Fontos a kulturális dimenzió is, lényeges szerepe van a kulturális intézményeknek, így a múzeumoknak is, melyek a tapasztalati és élményalapú tudásközvetítés helyszínei. A beszámolónk címét adó régi kínai közmondás is azt hangsúlyozza, hogy az aktív cselekedtetés révén lehet a legsikeresebb a személetformálás. Az Agrárminisztérium kiemelt környezeti nevelési programjaira térve a Magyar Mezőgazdasági Múzeummal közösen 2012 óta megvalósított Zöld Óvoda programot, a diákokat célzó, vizes élőhelyre koncentráló BISEL - Gumicsizmás természetvédelem programot, valamint a Vadonleső programot emelte ki, és s BISEL videó- és fotópályázatra is felhívta a figyelmet, melyre július 31-ig lehet nevezni.
A nyitóelőadást követően Mayer Adél, a Tomory Lajos Múzeum igazgatóhelyettese ismertette, hogy a múzeumok és a fenntarthatóság témakörében 2021-ben milyen workshopok és tematikus programsorozat valósultak meg a Pulszky Társaság – Magyar Múzeumi Egyesület szervezésében. „Nem többet, hanem másként” – ez volt a konklúziója az öt alkalmas workshop-sorozatnak, melynek révén sokakban tudatosult, hogy intézményük vagy saját maguk már mennyi mindent tettek eddig is a fenntartható fejlődési célok érdekébe. A workshop-sorozat előzményeként Mayer Adél a Nagy-Sándor Zsuzsa múzeumi szakemberek körében még a pandémia előtt végzett kutatását említette. A túlnyomó többség válaszai szerint a múzeumoknak nagyon is feladata környezettudatosan viselkedni, de a részletekbe menve kiderült, hogy messze nincs egyetértés abban, hogy ez miként is kellene megvalósuljon. Részben ez indította a Pulszky Társaságot arra, hogy komolyabb figyelmet szenteljen a témának a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával. 2021-ben a Föld napja alkalmából online konferenciát szerveztek az őszi workshop-sorozat felvezetése, a meglévő múzeumi jó gyakorlatok megismerése, az akadályozó tényezők számbavétele és tapasztalatcsere céljából. A négy alkalommal online térben abszolvált, végül a Tomory Lajos Múzeumban záruló workshop-sorozat témaköreit Henry McGhie útmutatója alapján Nagy-Sándor Zsuzsa állította össze a kapcsolódó definíciók, és keretrendszer, valamint a múzeumi kulcstevékenységek figyelembe vételével. A problémák feltárására kilenc intézményi esettanulmány készült, melyekhez cselekvési terveket dolgoztak ki és mutattak be a workshop-sorozat közös mosogatással záruló utolsó alkalmán.
Dr. Vásárhelyi Tamás a Pulszky Társaság támogatásával lezajlott Beporzók napja ezévi tapasztalatait, hazai jó gyakorlatait foglalta össze, és utalt rá, hogy júniusban a Környezeti Nevelési Egyesület Beporzók munkacsoport újra összeül, hogy újabb témákat dolgozzon ki 2023-ra. Európa legnagyobb „méhes” tárlatára is felhívta a figyelmet, mely a Magyar Természettudományi Múzeumban látható 2022. május 11. és december 31. között, és interaktív módon, rovarperspektívából mutatja be a beporzók munkáját.
Csatlós Judit, a Petőfi Irodalmi Múzeum Kassák Múzeum muzeológus kurátorával és Fehér Zsuzsannával, a Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum kommunikációs és marketing igazgatóhelyettesével ugyancsak Dr. Vásárhelyi Tamás beszélgetett arról, hogy a workshop hatására mit sikerült elérniük intézményükben. Csatlós Judit Szikra Renátával együtt dolgozta ki a programot, mely a környezeti, gazdasági és társadalmi kapcsolódásokra fókuszált. A generációkat összekötő programjaik alkalmasak a fenntarthatósági célokhoz társításra, de a fenntarthatóság témájához elsőre kevés lehetőséget kínáló Kassák gyűjteményt bizony újra kellett olvasniuk, hogy megfelelő tárgyra leljenek. Így került a átószögükbe Kassák Lajos első feleségének, Simon Jolánnak a gazdasági naplója, mely a szegénység kultúrájának megismerésén túl a fogyasztási szokásaink átalakulásának a szemléltetéséhez is jó kiindulási alapot kínált.
Fehér Zsuzsannáék pedig egész intézményük megváltoztatását célozták meg, kollégáival a múzeum kommunikációján akartak változtatni, a mélyebb bevonódást és megértést lehetővé tenni a mobiltelefon, mint kommunikációs eszköz segítségével. Az egyszer használatos szóróanyagok gyártása helyett a Metropolitan Egyetem dizájner hallgatóinak bevonásával telefonos applikációkat dolgoztak ki a Telecom anyagi és szakmai támogatásával. A múzeum már a korábbiakban is érzékeny volt a téma iránt, a Közös ügyeink és Lassú élet. Radikális hétköznapok című kiállítások is már szemléletformálónak bizonyultak a múzeumban dolgozók számára is. Arra is rá kellett döbbenniük, hogy a társadalmi problémákból is adódik a környezeti válság.További izgalmas kérdések is felmerültek még a kerekasztal-beszélgetés során, mint például a műtárgymegőrzés és a fenntarthatóság kérdése: restaurálás helyett inkább megelőzés, légkondicionálási sztenderdek helyett a helyi adottságokhoz illeszkedő slow megőrzési technikák bevezetése.
Henry McGhie Museums and Sustainable Development Goals (A múzeumok és a fenntartható fejlődési célok) című útmutatójának magyar nyelvű változatát Dr. Vásárhelyi Tamás ismertette az emberiség ökológiai lábnyomának drasztikus változásától indulva a grafikai megvalósításig bezárólag arra is kitérve, hogy Action for Climate Empowerment címmel nem rég jelent meg Henry McGhie újabb kötete.
Az online térben kapcsolódtak be a szakma nap programjába a külföldi előadók, Angliából Henry McGhie, illetve Finnországból Katja Ikäläinen. Henry McGhie az Agenda 2030-ban szereplő fenntartható fejlesztési célokat tisztázta és felvillantotta a múzeumok hét legfontosabb tevékenységi körét a fenntarthatóság témája kapcsán. A finn előadó pedig a saját intézményére kidolgozott, majd más múzeumokra is adaptálható Green Handprint workshop módszert mutatta be, melynek magar nyelvű összefoglalója itt olvasható.
Hazai intézményi jó gyakorlatot is megismerhettünk a szakmai napon, Madárbarát munkahely címmel Hegyi Alíz, a szentendrei Hamvas Béla Pest Megyei Könyvtár Olvasószolgálati és tájékoztató osztályának osztályvezetője tartott előadást. Benedek Csaba, Damjanich János Múzeum néprajzkutató muzeológusa pedig Újrahasznosítás akkor és most címmel mutatta be szellemes prezentációban a téma kapcsán évtizedek alatt összegyűjtött ismereteit és megfigyeléseit.
Az előadásokat követően az interaktivitás jegyében a közönség is kérdezhetett, majd műhelymunka keretében ötleteltünk a további megoldásokról egyéni, intézményi és lokális szinten. A három asztalnál Tracey Wheatley, az Átalakuló Wekerle Szervezői Kör mentora illetve a hazai jó gyakorlatokat bemutató Hegyi Alíz és Benedek Csaba moderálták a közös eszmecserét.
Exkluzív programként a szakmai nap résztvevői az elsők között nyerhettek betekintést a Szabadtéri Néprajzi Múzeum legújabb fejlesztésébe, a 2022. május 22-től látogatható új Erdély épületegyüttes néhány szeletébe (patika és posta), kurátori vezetéssel és az Élő törtélem program szereplőinek közreműködésével.
A szakmai nap plenáris részét online is közvetítettük, az esemény továbbra is visszanézhető az alábbi linken:
https://www.youtube.com/watch?v=eOz53-r0s_A
beszámoló: Kajári Gabi, marketing, kommunikációs és disszeminációs szakértő, MOKK
fotók: Bánáti Balázs, gyűjteménykezelő, Szabadtéri Néprajzi Múzeum
A szakmai nap résztvevői visszajelzéseiket az alábbi linken elérhető elégedettségi kérdőív kitöltésével tehették meg:
https://docs.google.com/forms/d/e/1FAIpQLSd21lIL013JOLNrZRlyZYLwaf7OUPrPZxz-ZSJnt7Y_Ms62tw/viewform
Kapcsolódó cikkek | |||
Képes beszámoló: Múzeumok a társadalmi fenntarthatóságért | |||
Fenntarthatóság Felé Egyesület |
|