belépés
hírlevél
regisztráció
szakértőnk válaszol

Rezümék a 14. Országos Múzeumpedagógiai Konferenciához

A szekció

Helyszín: MÉTA tér

Moderátor: Kajári Gabi, marketing, kommunikációs és disszeminációs szakértő, Szabadtéri Néprajzi Múzeum – Múzeumi Oktatási és Módszertani Központ

 

11:20 – 11:30 Érintési pontok. Kettőségek a múzeumpedagógiában

Juhász Litza, múzeumpedagógus, Szépművészeti Múzeum Vasarely Múzeuma

Juhász Litza a Műtárgyak Éjszakája programsorozat keretében vak és gyengénlátó személyek számára dolgozott ki múzeumpedagógiai foglalkozást. Előadásában bemutatja a foglalkozásra való felkészülés tapasztalatait, valamint hogy ezeket miként tudta beépíteni a látó résztvevőknek szóló foglalkozásokba.Előadásában kitér a próba és az élesben tartott foglalkozások különbségeire, valamint azokra a tényezőkre, amelyek arra ösztönözték, hogy adaptálja a programot a látó látogatók számára is. Felvázolja a tizenhat év feletti látogatók bevonásával történő tesztelés meglepő eredményeit is, és végigvezeti a konferencia-résztvevőket egy Vasarely-mű háromdimenziós makettjének falszöveg kidolgozási fázisain.

 

11:32 – 11:42 A Magyar Mezőgazdasági Múzeum mint autizmusbarát múzeum               

Tábori Tamara, múzeumpedagógus, Magyar Mezőgazdasági Múzeum

Speciális múzeumpedagógiai foglalkozás és az autista látogatók fogadásának kidolgozása IKSZ-es diákok bevonásával a kiállító és közönségforgalmi terekben.

A Magyar Mezőgazdasági Múzeum több területen nyújt lehetőséget évente 50-90 középiskolás fiatalnak a közösségi szolgálat letöltésére. A Múzeumpedagógiai Osztály a rendezvények és táborok kapcsán fogad diákokat segítőnek. A korábbi évekhez hasonlóan 2022. nyarán is meghirdettünk 25 órás múzeumpedagógiai hetet, ahol a különböző tematikák mentén legfőbb szempontunk az együttműködés kialakítása és a fiatalok döntéshelyzetbe hozása volt. Az elmúlt évek tapasztalatait Joó Emese vezetésével egy koordinátori rendezvényen is megvitattuk.

Az idei évben a múzeum magasabb fokú inkluzivitásának elérése volt a kitűzött cél. Az augusztus 15-19. héten az autizmusbarát múzeum témával foglalkoztunk. Múzeumpedagógusunk az Autisták Országos Szövetségével vette fel a kapcsolatot. Közreműködésükkel egy, az autizmus spektrum területén szakértő gyógypedagógus érkezett a múzeumba egy érzékenyítő előadás megtartására. Ezek után kezdtük el a segédanyagok készítését a megfelelő protetikus környezet kialakításához. A diákok egy része infokommunikációs anyagokon dolgozott. Többek között piktogramokat terveztek és rajzoltak a múzeumi szabályok bemutatására. Mások szöveget írtak az érintettek múzeumi tartózkodásának felkészítéséhez, a munkatársak érzékenyítésének érdekében, illetve a nehézséget okozó szociális szituációk megoldási lehetőségeit kínálva. Mindezt a megfelelő kritériumok betartásával. A harmadik csapat egy személyes hangvételű bemutatkozó kisfilmet készített. A 14 diák a hét elteltével alapvetően átlátta azt, hogy milyen kihívásokkal kell az érintetteknek megküzdeni, másrészt azt is, hogyan tud ebben a fogadó intézmény támogatást nyújtani.

A múzeum ingyenes belépést biztosít a Múzeumok Őszi Fesztiváljának idejére 5 alkalommal az Autizmusbarát múzeum program keretein belül kidolgozott két múzeumpedagógiai foglalkozásra. Az elkészült autizmus-specifikus segédanyagokat a honlapján folyamatosan elérhetővé teszi. Az eredeti cél, hogy bevonzzuk a múzeumba az érintett közösséget, megvalósulni látszik. A jelentkezések már folyamatban vannak, melyek lebonyolításába korlátozott létszámban a közösségi szolgálatos diákok is bekapcsolódhatnak. Ezáltal személyesen is kapcsolatba kerülhetnek az érintett közösséggel, illetve tapasztalatot gyűjthetnek a segédanyagok hasznosságáról.

11:44 – 11:54  Múzeumpedagógia sajátos nevelési igényű, tanulásban, illetve értelmileg akadályozott diákok részére

Barnáné Nagy Angéla, gyógypedagógus, történelem szakos középiskolai tanár és etnográfus, Kalocsai Nebuló EGYMI

A múzeumpedagógiai foglalkozásaink legfontosabb jellemzője az élményszerűség. Megfoghatóak a múzeumi tárgyak, történetek, énekek kapcsolódnak hozzájuk. Tanítványaink sajátos nevelési igényű, tanulásban illetve értelmileg akadályozott diákok. A múzeumpedagógiai foglalkozásokon a gyógypedagógia módszereit alkalmazom. A foglalkozásokon elhangzó történetek segítenek eligazodni a diákoknak az időben, a történelemben, fejlődik lateralitásuk, az események időrendbe rakása. A foglalkozások során fejlődik a szem-kéz koordináció, a finommotorika, a kézügyességük. Fejlődhetnek személyiségvonásaik az információkra adott válaszaik alapján. Motiválttá válnak és a motivációk irányítják, befolyásolják, szelektálják a viselkedést bizonyos magatartások, célok felé. A múzeumpedagógiai foglalkozásokon elhangzó népdalok, népballadák segítik a hallási differenciálást, a ritmus érzék fejlődését. A foglalkozásokon pl. a matematikai alapkészségeket is fejleszthetjük. a mennyiségfogalom kialakítását, megerősítését.

 

12:50 – 13:00 Magyarul tanuló külföldiek a Magyar Nemzeti Múzeumban           

Dr. Berta Erika, múzeumandragógus, Magyar Nemzeti Múzeum

A közgyűjtemények és az oktatás kapcsolata nem új keletű dolog, hiszen a közoktatásban és a felsőoktatásban tanulók számára a múzeumlátogatás sok esetben képezi az oktatásuk részét. A hazai felsőoktatási intézményekben tanulók közül különleges helyet foglalnak el a magyarul tanuló külföldiek. Nemzetiségük, motivációjuk és nyelvi szintjük alapján sem tekinthetőek homogén csoportnak, így a számukra tervezett programok esetében kihívásokkal néz szembe a velük foglalkozó múzeumpedagógus. A magyar mint idegen nyelv tanárok részéről azonban az igény tetten érhető, hiszen a kultúraközvetítésben fontos szerepet játszanak a közgyűjtemények tárgyi anyagai, különös tekintettel a nemzeti identitáshoz kapcsolódó műtárgyakra. A tárgyak interpretációs lehetőségei mellett, a múzeumpedagógia eszköztárának segítségével további dimenziók bevonására is lehetőség nyílik a múzeumi térben. A foglalkozások során amellett, hogy a diákok kulturális és praktikus tudásra tesznek szert, az autentikus nyelvhasználatot is tudják alkalmazni a múzeumi térben.

2019-ben a Magyar Nemzeti Múzeum magyar mint idegen nyelv végzettséggel rendelkező múzeumandragógusa erre az igényre reagálva dolgozta ki a speciálisan, a diákok nyelvi szintjéhez alkalmazkodó foglalkozásokat, tárlatvezetéseket, melyeket a csoport tanárával való folyamatos konzultációs és együttműködés mellett, személyre szabott formában, több tematikában tud az intézmény megvalósítani. Emellet a múzeum honlapján számos a múzeumi gyűjteményt felhasználó online tananyag is található, ami azzal a céllal született meg, hogy a magyar mint idegen nyelv tanárok munkáját segítse. Foglalkozásaink jelenleg 4 tematikai formában érhetőek el online és offline formában is. Jó gyakorlatot bemutató előadásomban ennek az együttműködésnek a megvalósulását kívánom bemutatni, a foglalkozások kidolgozásának lehetőségeire és az intézmény további ezzel kapcsolatos terveire is kitérek.

 

13:02 – 13:12 SZÓ/KÉP – nyelvi és művészeti program magyarul tanuló külföldieknek

Király Zsuzsanna, múzeumpedagógus, Magyar Nemzeti Galéria

A SZÓ/KÉP program 2021-ben, kísérleti jelleggel indult a Nemzeti Galéria és a Magyar Diplomáciai Akadémia együttműködésében. Az egyetem hallgatói a világ legkülönbözőbb pontjairól érkeznek Budapestre, ahol a magyar nyelv elsajátítása mellett a kultúrával ismerkednek. A program alapötletét a pandémia idején megvalósult online múzeumi foglalkozás adta, amelynek során egy híres magyar festményt nyelvtanulást támogató feladatok segítségével ismerhettek meg a hallgatók. Az óra sikere hívta életre egy olyan foglalkozássorozat gondolatát, ahol a műalkotásokat kifejezetten nyelvi és kulturális szempontból közelítjük meg. Az online és élő találkozások során a műalkotásokból kiindulva beszélgetünk, olvasunk, írunk és alkotunk, miközben nemcsak a magyar művészettel, hanem egymás kultúrájával is ismerkedünk. A kísérleti év során a cél egy olyan közösség megteremtése volt, ahol a nyitottság, a tolerancia, a kíváncsiság és a közös tanulás ugyanolyan fontos érték, mint a műalkotásokról megszerzett tudás. A foglalkozások kidolgozásához nélkülözhetetlen szakmai iránymutatást és segítséget Ihnátisin Írisz, az egyetem magyar mint idegen nyelv oktatója biztosítja.

 

13:14 – 13:24 A Ludwig Múzeum és a Budapesti Corvinus Egyetem együttműködése

Nagy Barbara, múzeumpedagógus, Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum, Budapesti Corvinus Egyetem – Vizuális Kultúra Kutatóközpont és Somogyi-Rohonczy Zsófia, múzeumpedagógus, Walter Rózsi-villa, Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ

Nagy Barbara, múzeumpedagógus, Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum, Budapesti Corvinus Egyetem – Vizuális Kultúra Kutatóközpont és Somogyi-Rohonczy Zsófia, múzeumpedagógus, Walter Rózsi-villa, Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ

A Ludwig Múzeum 2020-2022 között a Magyarországon a Budapesti Corvinus Egyetem által koordinált AMASS – Acting on the Margins: Arts as social sculpture elnevezésű Európai Uniós művészetpedagógiai kutatásban vett részt. A kutatás témája a marginalizált csoportok, fiatalok láthatóvá tétele és erősítése volt a művészeti alkotás által, a foglalkozások témájában is előtérbe kerültek azok a kérdések, amelyekkel ezek a fiatalok nap, mint nap szembesülnek: hátrányos helyzetük, előítéletek, újrakezdés, konfliktusos helyzetek megoldása, nézőpontváltás.

A program részeként a múzeum munkatársai két iskolai féléven keresztül dolgoztak együtt egy-egy általános és középiskolai csoporttal, akkreditált tanártovábbképzésben osztották meg tapasztalataikat a kortárs művészet közvetítése terén a pedagógus kollégákkal, online előadásokat szerveztek. A foglalkozásokon a verbális képességek fejlesztése, az alkotásban való elmélyülés és töltekezés, a vélemény kifejezéséhez való szabadság, a saját hang megtalálása is jelentős szerepet kapott.

A bemutatásra szánt program a felsőoktatási intézmény és múzeum együttműködése tematikához több szempontból is kapcsolódik: egyrészt a Ludwig Múzeum és a Budapesti Corvinus Egyetem kutatásban történő együttműködésében lehet tanulságos a közönség számára. Másrészt Nagy Barbarának a részvétele miatt is, aki akkor még az ELTE Múzeumpedagógiai szaktanácsadó szakirányú továbbképzésének végzős hallgatója volt, jelenleg már a Ludwig Múzeum munkatársa. Harmadrészt a múzeum és iskolák együttműködése szempontjából is, hiszen az akkreditált továbbképzés résztvevői közül többen művészeti oktatást végeznek felsőoktatási intézményben, az ő tapasztalataik is pozitív megerősítést jelentettek a képzés fejlesztése során.

 

13:26 – 13:36 Férc projekt. A MOME Textiltanszék és a Néprajzi Múzeum együttműködése

Söptei Eszter, múzeumpedagógus, Néprajzi Múzeum

 

 

B szekció 

Helyszín: Méta Alfa vagy Béta

Moderátor: Sziray Zsófia, kutatási és módszertani szakértő, Szabadtéri Néprajzi Múzeum – Múzeumi Oktatási és Módszertani Központ

11:20 – 11:30 „Megjöttek a színészek!” Interaktív vándorszínész-társasjáték

Gerecs Katalin, múzeumpedagógus, OSZMI Bajor Gizi Színészmúzeum 

Az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet kiállítóhelye, a Bajor Gizi Színészmúzeum új múzeumpedagógia foglalkozásán a középiskolások egy interaktív társasjáték keretében ismerhetik meg a vándorszínészek életét. A diákok a játék időtartamára a korabeli színivilág egykor élt művészei bőrébe bújnak. Megalkotják saját színész karakterüket, társulatot alakítanak és vezetőt választanak, aki majd képviseli őket a játék során. A társulatok rövid felkészülés után egy-egy jelenetet adnak elő, ezzel is bizonyítva, hogy elég jó az előadásuk ahhoz, hogy bekerüljenek a kőszínház társulatába. A diákok megismerkednek a korszakban íródott színdarabokkal, a korabeli játékstílussal és gesztusrenddel. Képet kapnak a vándortársulatok működéséről, nehézségekkel teli mindennapjaikról. A foglalkozás célja, hogy az egyéni művészsorsokon keresztül emberközelivé tegyük a témát, és megtaláljuk azokat a pontokat, melyek összekötik a kétszáz évvel ezelőtti történeteket a mai világunkkal.

 

11:32 – 11:42  Élőszereplős pénztörténeti társasjáték

Sajtos Anna, múzeumpedagógus, Déri Múzeum, Debrecen

A múzeumpedagógiai foglalkozás során élőszereplős társasjáték formájában tesztelhetik történelmi tudásukat a résztvevők, miközben megismerkednek a magyar pénztörténettel, a fizetőeszközök fejlődésével. A játék célja, hogy egy-egy csapat a kezdésnél kapott denárjait átmentse a történeti korok határait jelölő pénzváltó mezőkön úgy, hogy a célban minél több gulden álljon rendelkezésére. A legtöbb pénzt gyűjtő, tehát a győztes csapat, jutalomban részesül. A játék a középiskolai korosztálynak készült, leggyakrabban az érettségi előtt álló 12. osztályosok választják, főleg tananyagismétlés céljából. A feladattípusok között van activity, helyfelismerés kép alapján, feleletválasztós történelmi kérdések, illetve párbaj is. Utóbbi esetében a csapatok egymástól is rabolhatnak pénzt: évszámot vagy valamilyen mennyiséget kell megtippelniük. A játék helyszíne a Déri Múzeum képtára, bizonyos kérdések az ott látható történelmi festményekhez kapcsolódnak, ám szükség esetén utaztathatóvá is tehető. A játékot múzeumpedagógusok és intézményünk numizmatikai gyűjteményéért felelős muzeológusa dolgozta ki; a játék levezetése is együttműködésükkel valósul meg.

 

11:44 – 11:54 A „Konstruktivista bolyongás” kooperatív játék bemutatása (online bemutató)

Forgách Péter, múzeumpedagógus, Kassák Lajos Múzeum

Múzeumunk nagy hangsúlyt fektet az un. „ökológiai megközelítésű esztétikai nevelésre”, az „atmoszférikus kompetenciák” affektív és produktív aspektusainak fejlesztésére.

Hogyan dolgozhatjuk fel a diákokkal kritikailag a minket körülvevő (akár virtuális) környezetek, terek sajátosságait, tárhatjuk fel struktúrájukat és mi magunk a terek manipulálásával hogyan alakíthatunk ki sajátos, egyéni atmoszférákat? 

A Konstruktivista bolyongás elnevezésű kooperatív játék kidolgozása is az ebbe a sorba illeszkedő kísérletek egyike. Célunk az volt, hogy a diákok hétköznapjaiban elidegeníthetetlen szerepet betöltő, mindennapi gyakorlatainak helyet adó környezetben, a virtualitás környezetében valósulhasson meg a diákok kritikai készségeit is fejlesztő múzeumpedagógiai foglalkozás, amely ötvözi az alkotáson és a dialóguson alapuló módszertani elemeket.  Programunkat olyan ingyenes (!),intuitívan használható, más pedagógusok és diákok számára is könnyen használható, alakítható platformra dolgoztuk ki, amelyen a múzeumban zajló múzeumpedagógiai tevékenység bizonyos kulcselemeit – mozgás, fizikai tevékenységek, diszkussziónak teret adó közeg, fizikai anyagokkal való munka, multimédiás szemléltetőanyagok, a térre és a benne elhelyezkedő tárgyakra való reflektálás mozzanatai – alkalmazni tudja a virtuális térben is. Célunk volt, hogy a felület minél változatosabb lehetőséget nyújtson az alkotásra, ha úgy tetszik: a művészi önkifejezésre, valamint a diszkusszió megvalósítására. Ahogy általában, itt is megvalósítani kívántuk azt a típusú nyitottságot, amely során a foglalkozáson résztvevők nem pusztán befogadóként, hanem egyenrangú alkotóként vehetnek részt, megbontva a hierarchikus viszonyrendszert pedagógus és diák között. Az interaktív játékkal egyszerre akár többszázan is játszhatnak, kooperálhatnak.

A játék prezentálását interaktív workshop keretében képzeljük el. Jómagam, a Kassák Múzeum múzeumpedagógusa a konferencia idejében éppen külföldön tartózkodom a digitális eszközök múzeumpedagógiai innovációit vizsgáló kutatás apropóján, a játék bemutatóját, vagy a workshop mediálását online formában tudom megvalósítani, ami egyébként a játék szellemével valójában teljesen összhangban van.

12:50 – 13:00  IKSZ program a Semmelweis Orvostörténeti Múzeumban

Vattay Liliána, múzeumpedagógus, MNM Semmelweis Orvostörténeti Múzeum   

2022 áprilisa óta dolgozom múzeumpedagógusként a Semmelweis Orvostörténeti Múzeumban, amely mindig is nagy hangsúlyt fektetett a tehetséggondozásra. Megérkezésemkor egyik első dolgom volt, hogy kidolgozzam a közösségi szolgálat megújítását. A célom az volt, hogy egy olyan programot dolgozzak ki, amely nem csak a múzeumnak, de a gyerekeknek is hasznos, olyan feladatokat adva nekik, amelyek kibontakoztatják a képességeiket, érdekesnek találják azt és valóban hasznos tudást kapnak általa. Ugyancsak célom volt, hogy a projekt által növeljük a nyáron a múzeumba látogató gyermekek számát. Ezért első lépésben felvettem a kapcsolatot az összes budapesti középiskolával, jelezve nekik, hogy intézményünk szívesen várja a közösségi szolgálatos gyerekeket - ugyanakkor pontos feladatokat nem jelöltem meg. A feladatok kidolgozását ugyanis szándékom szerint a gyerekekkel közösen, inkluzívan végeztük el, éppen azért, hogy számukra is érdekes projekteken dolgozhassanak. A hozzánk érkező gyerekeket kisebb csoporttokra osztottuk, megismertetve velük a kiállítást és a gyűjtemény részleteit is, többek között eredeti dokuemtumokat és műtárgyakat is a kezükbe vehettek (természetesen a műtárgyvédemi szabályoknak megfelelően). A gyerekekkel közösen megalkotott keretrendszeren belül 3-5 héten keresztül dolgoztak nálunk a csoportok, gyakorlatilag mindannyian más jellegű projektekkel. Volt köztük, akik kalandjátékot terveztek a kiállításba, mások karakterlapokat készítettek vagy múzeumpedagógiai segédanyagok, grafikák készítésében segítettek. Figyeltünk arra, hogy mindenki a saját korosztályukhoz szóló projekteken dolgozzon, így mi is nagyobb rálátást nyertünk az érdeklődési köreikre és igényeikre. A projektek sikeresen lezárultak, jelenleg már a MÖF keretén megvalósuló bemutatóra készülünk. Az új módszernek hála azt tapasztaljuk, hogy a résztvevő csoportok valódi közösségként működnek, és a nálunk közösségi szolgálatot teljesítő diákok a saját barátaikat is elhozzák a múzeumba.

 

13:02 – 13:12 A Para–fitt Sportegyesület és IKSZ-es diákok a Műcsarnok művészetpedagógiai foglakozásain

Schopp Ildikó, művészetpedagógus, Műcsarnok

Szerencsés vagyok, hogy lehetőségem van a Parafitt Se fiataljait és az IKSZ ( Iskolai Közösségi Szolgálat)  önkénteseit közös művészetpedagógiai foglakozásokon fogadnom a Műcsarnok kiállítótereiben. Az eddig megvalósult alkalmak mindenki számára kölcsönösen hasznos tapasztalatokkal bővítették ismereteinket. Művészetről, alkotásról, figyelemről, segítésről, önismeretről. A foglakozás történetkerete biztonságot ad, miközben az instrukciók szélesre nyitják az egyéni megoldások lehetőségét, így a szabad asszociációk, alkotásban megjelenő megoldások, vélemények/választások egyedi megfogalmazása, annak, többiekkel való megosztása mind segíti a fiatalokat a felszabadult, szorongásmentes alkotásban, együttműködésben és kommunikációban.

 

13:14 – 13:24 „MIKSZ faktor” a Skanzen táboraiban

Kustánné Hegyi Füstös Ilona, múzeumpedagógus, Szabadtéri Néprajzi Múzeum

Fenntarthatóságunk egyik sarokkövét a Skanzenben otthonosan mozgó diákok, fiatalok jelentik. A Heted7 nyári napközis tábor 15 éve alatt a velük kiépített jó kapcsolat nem csupán a tábor népszerűségében nyilvánult meg, hanem a táborból „kiöregedő” fiatalok ragaszkodásában is. Több kis diák jött vissza később IKSZ-szes diákként, immár segítőként a nyári táborokba, mert megszerették a skanzenes terepasztalt. Fenntarthatónak bizonyul az érdeklődés a 2015-ben Nívó-díjjal is méltányolt Integrált tábor ifjúsági közösségi szolgálatot teljesítő diákjai körében is. Jó néhányan vannak, akik az 50 óra letöltésén túl önkéntesként is visszajárnak a fogyatékkal élő fiatalokkal közös táborba sőt, olyanok is akadnak, akik ebből merítettek indíttatást gyógypedagógusi pályájuk megválasztásához.

 

13:26 – 13:36 Adótudatosság fejlesztése a fiatalok körében

Dvorszky Anikó, szakértő, Pénzügyőr- és Adózástörténeti Múzeum

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal fenntartásában működő Pénzügyőr- és Adózástörténeti Múzeum évek óta aktív résztvevője az állam adótudatossági stratégiájának megvalósításában. Középiskolás diákok részére előadások megtartásával járul hozzá az adózás, mint nemzetgazdasági érdek tudatos teljesítésének javításához. A projektnapok keretében lezajló népszerű esemény tematikái változatos módon közelítik meg az adózás és a közkiadások közötti összefüggés társadalmi fontosságának felismerését és elfogadását. Adózástörténet, adózási alapismeretek, adóhivatallal történő kapcsolattartás, vám és jövedéki szakterületek bemutatása, szellemi tulajdonvédelmi információk és intézkedéstaktikai interaktív játékok, ügyfélkapu-nyitás szerepel egy-egy rendezvény programkínálatában. A jó gyakorlat bemutatja, hogyan működnek együtt egy fontos állami intézmény szakterületei az életkori sajátosságokat és múzeumpedagógiai elveket egyaránt szem előtt tartva, a társadalmi fenntarthatóság egyik alappillérének megerősítésében.