belépés
hírlevél
regisztráció
szakértőnk válaszol

A webinárium itt nézhető vissza.

Beszámoló a Látogatók a 21. század múzeumában – Digitális lehetőségek és kihívások című online workshopról

A világjárvány után kiemelt fontosságúvá vált annak tisztázása, hogy milyen módon válhatnak a muzeális intézmények a társadalom számára igazán relevánssá hasonló krízishelyzetben. A 2022. október 20-án megtartott online workshop előadói a fenti kérdésre adtak a gyakorlatban is hasznosítható példákkal illusztrált válaszokat. 

Dr. Bereczki Ibolya, a Szabadtéri Néprajzi Múzeum ágazati feladatokért felelős főigazgató-helyettese köszöntőjében kiemelte, hogy a Múzeumi Oktatási és Módszertani Központ (MOKK) példaértékű működése révén a múzeumi szféra képes lesz hatékony válaszokat adni az aktuális kihívásokra.

Vedovatti Anildo, az EPALE projekt koordinátora Kultúra és kreativitás az EPALE 2022. évi európai Közösségi Konferencián c. előadásában három nemzetközi projektet ismertetett, amelyek mindegyike adaptálható példaként szolgálhat a kulturális intézmények számára. A kulturális és természeti örökség – Európai erősség és kincs kezdeményezés keretében a szereplők mini hírlevelekből felépülő kiadványsorozattal, illetve szabadtéri programok megtartásával reagáltak a világjárvány miatti korlátozásokra. A kreativitás és innováció – A NOVA projekt kidolgozói a kulturális és kreatív ágazatok erősítése érdekében többek között nano nyílt online kurzusokat hoztak létre. A Polgári örökségünk – A civil cselekvő szerepvállalás és elköteleződés projekt az értékek megőrzésére irányuló aktív közösségi részvételi gyakorlatokra hívta fel a figyelmet videó felvételek segítségével. 


Bővebben erről itt érhető el információ: Nemzetközi kezdeményezésekről a Látogatók a 21. század múzeumában – Digitális lehetőségek és kihívások című online workshopon

Beszámoló a Látogatók a 21. század múzeumában – Digitális lehetőségek és kihívások című online workshopról

Nagy Magdolna, a Szabadtéri Néprajzi Múzeum – MOKK igazgatója Múzeumi jelenlét minden körülmények között c. előadása számos, a világjárvány hatására életre hívott jó gyakorlat és módszertan bemutatására fókuszált. A Museums after the pandemic webinárium 2020-as kutatása szerint a muzeális intézmények közösségi szerepvállalása a jövőben még hangsúlyosabbá válik, továbbá az intézményeknek a járványhelyzet után is kiemelt figyelmet kell fordítaniuk az intenzív online jelenlétre. Az előadó az idei ICOM konferencia új múzeumi definíciójának két kulcsfogalmára alapozva a múzeumok társadalmi és környezeti fenntarthatóságot támogató tevékenységét elemezte. Nagy Magdolna felhívta a figyelmet arra, hogy a 2022-es Múzeumok Őszi Fesztiválja központi témája szintén a fenntarthatsóság, a zöld és a közösségi múzeum volt. A fesztivált nyitó 20. Országos Múzeumpedagógiai Évnyitó a zöld múzeumra fókuszált, a Néprajzi Múzeumban november 7-8-án tartott zárórendezvény, a 14. Országos Múzeumpedagógiai Konferencia pedig a fiatalokat bevonó és társadalmi fenntarthatóságot támogató múzeumi jó gyakorlatokat járta körül. A MOKK igazgatója a digitális kompetenciafejlesztés iránt érdeklődők figyelmébe ajánlotta a pandémia alatt született digitális múzeumi megoldásokat bemutató 12. Országos Múzeumpedagógiai Konferencia előadásainak anyagát is tartalmazó Múzeumi iránytű 30. kötetét, valamint a Múzeumi iránytű Digitális Múzeum című 12., Modern múzeumi interpretáció módszertana című 23. és Digitális múzeumi tartalmak a köznevelés szolgálatában című 24. köteteit. Felhívta továbbá a figyelmet a Staféta füzetek online kiadványsorozatnak a Zempléni Múzeum, a Ferenczy Múzeumi Centrum, a Szabadtéri Néprajzi Múzeum és a Petőfi Irodalmi Múzeum adaptáható mintaprojeit bemutató egyes számaira, illetve a MOKK által 2023-ban is megrendezésre kerülő Digitális tartalmak előállítása a múzeumi ismeretátadáshoz című e-learning képzésre.

Beszámoló a Látogatók a 21. század múzeumában – Digitális lehetőségek és kihívások című online workshopról

Heilauf Zsuzsa, a Tomory Lajos Múzeum igazgatója Online + szabadtér – Digitális helytörténeti tanösvény a település bármely pontján c. prezentációjában kihangsúlyozta, hogy a járvány miatti zárva tartás eredményeként még inkább fokozódott az intézmény online jelenlétének és hibrid programjainak (pl.: Eötvös vetélkedőnek, helytörténeti témájú kétperces videóknak) a jelentősége.

Beszámoló a Látogatók a 21. század múzeumában – Digitális lehetőségek és kihívások című online workshopról

Havasi Bálint, a Göcseji Múzeum igazgatóhelyettese Ahol egy ajtó bezárul, ott kinyílik egy másik című előadásában beszámolt az intézmény Covid alatti és utáni online közösségépítő tapasztalatairól. Az előadó ismertette az edX és a KU Leuven által kínált Creating a Digital Cultural Heritage Community online kurzust, majd a tanfolyam által inspirált múzeumi kezdeményezéseket. A Zala megye régi képeken és képeslapokon Facebook csoport kérdések és válaszok, viták és történetek generálásával, a szakértők és a közösség partneri együttműködésével, egymástól való tanulással erősítette az intézmény és a helyi közösség közötti kapcsolatot. A múzeum YouTube csatorna létrehozásával Múzeumi találkozások online és Múzeumi esték néven előadásokat tett elérhetővé az érdeklődők számára, ezáltal is fokozva az intézmény iránti elköteleződést.

Beszámoló a Látogatók a 21. század múzeumában – Digitális lehetőségek és kihívások című online workshopról

Kulik Melinda, a szegedi Napsugaras Tájház vezetője Tematikus napok és programok online formában c. prezentációja az egyszemélyes intézmény webes jelenlétének erősödését mutatta be. A kezdeti YouTube kézműves videókat az oktatási intézmények igényeit előtérbe helyező tartalmak követték. Az első online program egy interaktív kép volt, amely a Gergely-járáshoz kapcsolódott. A kezdeményezés sikeressége vált a tudatos internetes jelenlét alapjává. A történész-néprajzkutató véleménye alapján a személyes hangvétel áttörést jelentett az intézmény online kommunikációjában. A Szent György-nap internetes térbe helyezését a tájház 10. születésnapjának webes lebonyolítása követte, amely során a lehetőség nyílt egy saját fejlesztésű szabadulószoba játék bevezetésére. Jelenleg az Instagram applikáció a leginkább népszerű, de az intézményvezető szerint kiemelt jelentőséggel bír az, hogy a tájház más típusú online programok kidolgozásával tudjon válaszolni az ismételt bezárás jelentette kihívásokra.

Beszámoló a Látogatók a 21. század múzeumában – Digitális lehetőségek és kihívások című online workshopról

Andrási Réka, az Országgyűlési Múzeum pedagógiai csoportvezetője Online vitajátékok, online segédanyagok című prezentációja az idén Múzeumpedagógiai nívódíjjal kitüntetett programot részletezte. A Letölthető vitajátékok a pedagógusok számára teljesen kidolgozott formában hatféle, a múlt, a jelen és a jövő kérdéseit vizsgáló téma köré lettek csoportosítva. A témakörök az eltérő korosztályok és a rendelkezésre álló időkeretnek megfelelő változatokban érhetők el. A világjárvány hatására készültek el az oktatófilmekhez kapcsolódó segédanyagok is.

Beszámoló a Látogatók a 21. század múzeumában – Digitális lehetőségek és kihívások című online workshopról

Söptei Eszter, a Néprajzi Múzeum múzeumpedagógusa az intézmény Keep Calm – Türelemüvegek c. programját ismertette. Az idén Múzeumpedagógiai nívódíjjal jutalmazott jó gyakorlat a múzeum türelemüveg gyűjteményére épül, a játék célja az egység és egészség fenntartása. A három nehézségi fokozatban elérhető és jelenleg is fejlesztés alatt álló játék online formában, iskolákban és a Néprajzi Múzeum Méta Tér elnevezésű közösségi helyszínén egyaránt kipróbálható.

Beszámoló a Látogatók a 21. század múzeumában – Digitális lehetőségek és kihívások című online workshopról

A jó gyakorlatokat bemutató szekciót követően lehetőség nyílt kérdések megfogalmazására is az elhangzottakkal kapcsolatban, majd Magdó Emil, a Grafcom Media Kft. ügyvezetője a Mit tanulhatnak a múzeumok a válságról az üzleti világtól? – Online marketing praktikák és online eszközök a hatékony online múzeumi jelenlétért című előadásában hét, az üzleti világban jól működő sajátosságot mutatott be. Először is: az online kommunikáció esetében nagyon fontos az ismétlés. Másodsorban: a potenciális látogatókat hírlevelező szoftverekkel be kell vonzani. Harmadszor: az online térben kiemelt jelentőségű az állandó, figyelemfelkeltő kommunikáció. Negyedszer: a kommunikációs stratégia kialakításakor elsőrendű a közönség igényeinek feltérképezése, hogy a kulturális intézmények kínálata tartalmi és formai szempontból egyaránt megfelelő legyen. Ötödször: alapvető, hogy a kommunikáció egyszerre legyen izgalmas és érthető is. Hatodszor: a látogatókat játékos formában kell rávezetni az intézményi tartalmak felfedezésére. Végül: az online kommunikáció során nélkülözhetetlen a gyorsaság.

Beszámoló a Látogatók a 21. század múzeumában – Digitális lehetőségek és kihívások című online workshopról 

A prezentálókhoz intézett kérdések után Vedovatti Anildo zárta a webes rendezvényt. Az előadó beszélt a gamifikáció, a folyamatos tanulás és a közönség aktivizálásának jelentőségéről, majd kihangsúlyozta. hogy intenzívebb és tudatosabb kommunikációval kell a társadalom figyelmét felhívni a kultúra jelentőségére.