belépés
hírlevél
regisztráció
szakértőnk válaszol

Pénzmúzeum: Tinótól az aranypénzig - királyi gazdálkodás a középkori Magyarországon (I. Istvántól Mátyás királyig), illetve Élet a középkori koronás fők udvarában

Pénzmúzeum: Tinótól az aranypénzig - királyi gazdálkodás a középkori Magyarországon (I. Istvántól Mátyás királyig), illetve Élet a középkori koronás fők udvarában

A pénzügyi tudatosság fejlesztése több iskolai tantárgy tananyagában is helyet kapott. A két, különböző korosztály számára tervezett foglalkozás központi témája azt helyezi a fókuszba, hogy egy háztartás (akár napjaink családjáról, akár egy középkori királyi udvarról van szó) csak akkor tud eredményesen működni, ha a bevételei és a kiadásai egyensúlyban vannak. Mindkét program a bevétel, a kiadás, az adózás, a pénzügyi egyensúly fogalmakat ismerteti meg, az eltérő korosztályoknak természetesen más-más módszerekkel és feladatokkal.

Pénzmúzeum: Tinótól az aranypénzig - királyi gazdálkodás a középkori Magyarországon (I. Istvántól Mátyás királyig), illetve Élet a középkori koronás fők udvarában

 

A fogalmak közös megbeszélése után a kisebbek (3-4. osztályosok) egy mesebeli királyság alattvalóinak szerepébe helyezkedve tapasztalhatják meg, hogy egy uralkodó csak azzal tud gazdálkodni, ami befolyt a királyi kincstárba. A nagyobbak (5-9. osztályosok) már szövegfeldolgozással, szókártyák megadott szempontok alapján történő rendszerezésével, érmeterv elkészítésével idézik fel néhány középkori uralkodónk pénzügyeit. Újszerűség: Az alapfoglalkozásnál párhuzamosan mutatják be a vizsgált időszakok pénzügypolitikáját,  gazdasági kérdéseit, hasonlóságait és különbségeit. Erre történelemórán nincs lehetőség. A résztvevőknek a dramatikus játék több pontján van lehetőségük dönteni arról, hogyan alakuljon a  történet. 

Múzeumpedagógiai Különdíjban részesült!

Laudáció

Írta: Pató Mária,  a Pulszky Társaság Magyar Múzeumi Egyesület alelnöke

 

A Magyar Pénzmúzeum és Látogatóközpont 2022 márciusi megnyitása óta kínált múzeumpedagógiai foglalkozások mindegyikében pénzzel, gazdálkodással kapcsolatos témákat dolgoznak fel. Mindezt azért, hogy a múzeumba látogató csoportok felfedezhessék A pénz útja című állandó kiállítás egészét vagy annak egy részét, és az olykor nehéznek tűnő pénzügyeket játékosan ismerjék meg.

A foglalkozás több ponton is csatlakozik a NAT2020 elveihez és törekvéseihez – a történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek, a vizuális kultúra, a dráma és színház területeken keresztül. A kompetenciák közül az anyanyelvi kommunikáció, az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség, a hatékony, önálló tanulás, a kreatív alkotás fejlesztése valósul meg. Ezeken kívül több tantárgy anyagában is megtalálhatóak azok a tananyagrészek, amelyek a diákok pénzügyi nevelését szolgálják.

Mindkét múzeumpedagógiai óra a szerep- és csoportjátékon keresztül ismerteti meg a diákokkal a legfontosabb pénzügyi fogalmakat (pl. gazdálkodás, bevétel, kiadás, adózás, pénzügyi egyensúly megtartása), a pénzügyi folyamatok működését.

Példaértékű a kezdeményezés és a témafelvetés azért is, hiszen napjainkban egyre fontosabb szerephez jut a helyes gazdálkodás, a pénzügyi tudatosság, és korán, már gyermekkorban ráirányítja a figyelmet a „gazdálkodj okosan”elvre.

A hatékony múzeumi edukáció fontos eleme az adaptálhatósága, a programban értelmezett, következetes, nehezen megközelíthető téma innovatív feldolgozása.

 

Indoklás:

 A Magyar Pénzmúzeum és Látogatóközpont múzeumpedagógiai foglalkozásai fókuszba helyezik a pénzzel, gazdálkodással kapcsolatos témákat, a résztvevők megismerhetik a pénzhasználat alapvető szabályait és a szerepjátékokon keresztül, valamint a játékos feladatok segítségével tudatosítják a látogatókban, hogy a pénz működését mindenki számára érthetővé lehet tenni.

Példaértékű a kezdeményezés és a témafelvetés azért is, hiszen napjainkban egyre fontosabb szerephez jut a helyes gazdálkodás, a pénzügyi tudatosság, és korán, már gyermekkorban ráirányítja a figyelmet a „gazdálkodj okosan”elvre.