Közösségi Múzeum díjazott intézmények 2024-ben: Magyar Földrajzi Múzeum
Magyar Földrajzi Múzeum
2030 Érd, Budai út 4.
Országos gyűjtőkörű szakmúzeum
Rövid intézményi bemutatás:
A Magyar Földrajzi Múzeum Érd egyetlen közgyűjteménye, országos gyűjtőkörű szakmúzeum. Küldetésnyilatkozatából kiderül, hogy „Az intézmény fő küldetése felkutatni, megszerezni, megőrizni tudományosan feldolgozni és bemutatni a magyar geográfia tudománytörténeti emlékeit, a magyar utazók, földrajzi felfedezők relikviáit, a Kárpát-medence magyar feltáróinak muzeális értékeit és a földrajz oktatástörténeti tárgyait, dokumentumait.”
A Magyar Földrajzi Múzeum közép-európai szinten egyedülálló közgyűjtemény, a térségben hasonló, az utazók, földrajzi felfedezők munkásságával foglalkozó gyűjtemény nem létezik. Az intézmény helyzete azonban kettős, hiszen amellett, hogy közép-európai szinten egyedülálló múzeum, városi intézmény is egyben. A múzeumot Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata tartja fent és a település nagyon fontos kulturális intézménye.
A múzeum az egykor fogadóként, polgári fiúiskolaként, majd tanácsként funkcionáló műemléki védelem alatt álló Wimpffen-kúria épületét kapta meg. A Magyar Földrajzi Múzeum külső felújítására a 2000 évek elején került sor, majd 2011-ben az Európai Uniós „Érd MJV városközponti akcióterülete attraktivitásának, valamint funkcionális működésének fejlesztése” pályázat keretében a múzeumi tetőtér is beépült, ezáltal új közösségi terek (múzeumpedagógiai terem, előadó terem, kiállítótér) és egy restaurátor műhely kialakítására nyílt lehetőség.
Ma már a teljes épület az intézmény közgyűjteményi feladatainak ellátására szolgál. Az épület ad otthont a múzeum 230 000 darabos gyűjteményének. Ezek közül a legfontosabb hagyatékok: Cholnoky Jenő, Germanus Gyula, Balázs Dénes, Sáska László, Láng Sándor, Bulla Béla, Kutasi Kovács Lajos, Farkas Edit, Kádár László, Pinczés Zoltán, Dénes György, Tulogdi János hagyatéka. Némely utazótól 1−2 dokumentumot, míg másoktól több doboznyi anyagot őriz az intézmény. E mellett egy 16 000 darabból álló szakkönyvtár is várja előre egyeztetett időpontban a kutatókat.
A múzeum 1983-ban nyitotta meg első állandó kiállítását Magyar utazók, földrajzi felfedezők címmel, mely közel 70 magyar utazó, földrajzi felfedező munkásságát mutatja be. Majd 1988-ban nyitotta meg A Kárpát-medence tudományos feltárói című kiállítást, mellyel megkapta a múzeumi rangot. További 3 állandó kiállítás várja a múzeum látogatóit, melyek a megnyitás sorrendjében az alábbiak: 2008 – Hely- és Sporttörténeti Kiállítás, 2014 – 3276 expedíciós nap, Balázs Dénes a múzeumalapító geográfus újraolvasva, 2016 − Érd elszórt természeti kincsei. E mellett a múzeum közparkja ad helyet 12 magyar utazó szobrának, meghitt hangulatú természeti környezetben. A múzeumi kert és kocsiszín számos városi eseménynek és civil szervezet programjának ad teret, mint a városközpont egyetlen közparkja.
Az intézmény az állandó kiállítások működtetése mellett nagy hangsúlyt fektet a közművelődési tevékenységre. Már a múzeum alapítójának Balázs Dénes geográfusnak fontos célja volt, hogy „élő múzeumot” hozzon létre, mely nem csak kiállítási tevékenységet végez, hanem oktató, szórakoztató funkciókat is ellátó kulturális közösségi tér. Az intézmény évente 2-3 időszaki kiállítást szervez saját gyűjteményi anyagaiból, valamint befogadót kiállítási anyagokból. A kezdetektől szervez az intézmény tudományos előadásokat, konferenciákat, könyvbemutatókat, versenyeket, nyári táborokat. Rendszeresek a múzeumi órák (21 téma állandó és időszaki kiállításokhoz), hétvégi családi rendezvények. Az intézmény aktív résztvevője a legjelentősebb országos múzeumi rendezvényeknek, így a Múzeumok Éjszakájának, valamint a Múzeumok Őszi Fesztiváljának. Saját rendezvényei mellett a civil szféra, a település egyéb kulturális intézményeinek programjaihoz is helyszínt biztosít, vagy közreműködő partner.
A Magyar Földrajzi Múzeum, mely közép-európai szinten egyedülálló közgyűjtemény, Érd egyetlen múzeuma. Az intézmény által őrzött 230 000 darabos gyűjtemény legmeghatározóbb anyagai a magyar utazók, földrajzi felfedezők hagyatékai. Ezek képezik az intézmény állandó, és időszaki kiállításának alapját. A rendszeres múzeumpedagógiai foglalkozások, előadások, könyvbemutatók, családi hétvégék és egyéb események által igyekszik elérni az intézmény az alapító által meghatározott „élő múzeum” szerepkört, mely az elmúlt 40 évben közel 260 000 látogatónak nyújtott élményt.
A közösségi működés útján:
A Magyar Földrajzi Múzeum alapítójának Balázs Dénesnek is fontos célja volt, hogy élő múzeumot hozzon létre. Ez azonban nem megy támogatói közeg nélkül. Egyre jobban érezzük ennek fontosságát. Az elmúlt időszakban egyre több olyan helyi, civil megkeresést kapunk, mely azt igazolja, hogy a minket körülvevő közeg is megváltozott, az alvóvárosként ismert Érd is kezd felébredni csipkerózsika álmából. A helyi közösségekre támaszkodva nem csak látogatószám növekedést tudunk generálni, hanem gyakran olyan ötleteket, témafelvetéseket kapunk, mely egy új megközelítéssel néz a múzeum gyűjteményére, anyagára, illetve olyan szaktudásra, ismeretanyagra tehetünk ezáltal szert mely a múzeum kollégái számára is szakmai segítséget nyújt. A közösségi működés pedig pozitív visszacsatolásként újabb közösségeket szólít meg, látogatói elégedettséget növel, és biztos alapot ad a múzeum működésének.
Közösségi alapú működés:
A Magyar Földrajzi Múzeum programjai szervezése során nem csak egy-egy önálló esemény megrendezését tartja fontosnak, hanem közösségek, klubok szervezésével olyan megtartó közösségeket kíván létrehozni, melyek számára nem csak helyszín a múzeum épület, hanem egy emberileg is fontos közösségi tér lesz. Ennek keretében működtetjük az Érdi Csillagászati Klubot, az Asszonyműhely elnevezésű alkotói közösséget, és az Olvasókört. A programokat szervezők saját ötleteik, terveik alapján működtetik ezeket a közösségeket, a múzeummal egyeztetve. A működéshez a múzeum biztosítja a technikai háttért, illetve a külső kommunikációból is kiveszi részét.
A helyi közösségek támogatása is fontos célunk. Olyan szervezeteket, melyek helyi hátrányos helyzetű gyerekekkel (Szikra Tehetséggondozó Egyesület, Érdi Tanoda), felnőttekkel foglalkoznak, igyekszünk saját lehetőségeinkhez mérten támogatni ingyenes rendezvényhelyszín biztosításával, vagy havi rendszerességű ingyenes programok szervezésével.
A Zöld múzeum projekt elindítása (lsd: https://foldrajzimuzeum.hu/zold-muzeum/) is reflektálás a helyi közösségek kezdeményezésére. Az ÉrdKöve Érdi Környezetvédő és Városszépítő Egyesület megalakulása, a Közösségi gyűlés – Utak és kiutak – hogyan tegyük Érdet alvóvárosból zöld elővárossá? program megvalósítása jelzi, hogy a helyi közösség számára fontos a környezetvédelmi problémákkal való aktív foglalkozás. Ennek jegyében a múzeum is fontos célnak tartja a Zöld múzeum kihívásainak való megfelelést. A program keretében zöld programokat szerveztünk (Zöld kör szakkör, csatlakozás a Te szedd! programhoz), kezdeti lépéseket tettünk a fentarthatóbb intézmény felé (neon csövek cseréje LEDre, elem- és olajgyűjtő pont kialakítása, Madárbarát kert kialakítása, rovarszállók kihelyezése stb.), illetve saját kollégák számára hangsúlyoztuk ennek a projektnek a fontosságát és megvalósíthatóságát a mindennapokban.
Megújult múzeumpedagógiai foglalkozásainkat is megelőzte több személyes találkozó helyi iskolák vezetőivel, pedagógusaival. A foglalkozások kialakítása során ezeken a személyes találkozón szerzett benyomásokat, tanácsokat is figyelembe vettük. Ennek fényében már hétfőnként is tartunk múzeumi foglalkozásokat, és közeli iskolás csoportok múzeumba kísérését is vállaljuk. Kilépünk a múzeum falai közül, és már iskolai helyszíneken is tartunk múzeumi órákat, foglalkozásokat. Az iskolai közösségekkel még szorosabbra fonta az együttműködést a tudatosabb IKSZ tevékenység. Ennek jegyében már konkrét feladatra várunk diákokat. Cél, hogy egy diák minél több órát töltsön intézményünkben, és hogy minél inkább belelásson a múzeum működésébe. Erről megjelent cikk: https://erdmost.hu/2024/03/19/x-aktakat-nyitott-a-diakoknak-a-foldrajzi-muzeum/.
Fontos visszajelzés a múzeum programjairól, új szolgáltatásairól a rendszeres kérdőíves felmérés. Ennek eredményeit felhasználjuk a múzeumi kommunikációban, a programok szervezésénél, múzeumi stratégiák kialakításánál. Ennek eredményeit a múzeum éves beszámolóiban kommunikáljuk.
Tervek és álmok:
A Magyar Földrajzi Múzeumért Alapítvány megalapítása egy újabb lépés a közösségi múzeum felé. Ennek célja között szerepel a múzeum helytörténeti vonatkozású gyűjteményezési, közművelődési tevékenységének támogatása a helyi közösségek bevonásával. Ennek bejegyzése folyamatban van, az elnök, tagok már megválasztásra kerültek.
Mivel nagyon sok közösséggel az együttműködésünk szokásjog alapján történik, ezért ezek formába öntése együttműködési szerződések keretében is fontos cél, ezzel elősegítve − az esetleges személyi változások esetén is − az együttműködések folytatását.
Rendszeres látogatói kérdőíves felmérés még csak az elmúlt hónapokban folyt intézményünkben, ezért ezek hosszútávú eredményeinek beépítése a múzeum működésébe, döntéshozatali struktúrájába, program és kiállítástervezésébe a jövő feladata. A felmérést egyéb látogatói körökre (állandó és időszakos kiállítás látogatói) is szeretnénk kiterjeszteni, illetve egy-egy nagyobb horderejű esemény (pl.: Régészeti történetek Érdről – a 280 éve elsüllyedt „kincses” hajó nyomában című időszaki kiállítás, Múzeumok Éjszakája) esetén közösségépítésben jártas kommunikációs cégeket szeretnénk ezzel a feladattal megbízni.
Jövőbeni cél a múzeumban a közösségi kezdeményezésre született projektek hatékonyabb külső kommunikációja, illetve a közösségekkel, civil szervezetekkel, oktatási intézményekkel, helyi lakossággal folytatott együttműködések elmélyítése, hogy még hatékonyabban bevonjuk őket az intézmény működésébe és ezek az együttműködések a jövőben megjelenjenek a múzeumi dokumentumokban is.
Fotók: Magyar Földrajzi Múzeum
