Work in progress: körúton dél-dunántúli koordinátorainknál
Belföldi tanulmányút keretében Komlóra, Pécsre és Marcaliba látogattunk el a Szabadtéri Néprajzi Múzeum – Múzeumi Oktatási és Módszertani Központ (MOKK) által koordinált Országos Múzeumi Koordinátori Hálózat tagjaival közösen június végén, a Múzeumok Éjszakáját követő napokban.
MI A HELYZET KOMLÓN?
Kétnapos dél-dunántúli körútunk első állomása az egykori mecseki bányászváros legnagyobb kulturális létesítménye, a Komlóverzum Látogatóközpont, Városi Könyvtár és Muzeális Gyűjtemény (korábbi József Attila Városi Könyvtár és Muzeális Gyűjtemény) volt. Baranya megyei múzeumi koordinátorunk, a komlói intézményben dolgozó dr. Henn Tamás gyűjteményvezető muzeológus meghívására érkeztünk ide, hogy a több mint egymilliárd forintos kormányzati támogatással megújított és új látogatóközponttal kibővített, 2024 tavaszán átadott létesítmény kiállításait értékeljük szakmai szempontból.
Henn Tamás. fotó: Bojcsuk Anna Komlói szemle. Fotó: Kajári Gabi
A rendszerváltozás előtt még pártházként működő épületben a tetőtér beépítésével egy közel 2200 négyzetméteres látogatóközpont jött létre, amelyben dinoszauruszkiállítást alakítottak ki annak apropóján, hogy a Magyarország első dinoszaurusz-leleteként ismert, Komlosaurus carbonis névre hallgató dinoszauruszfaj lábnyomfosszíliáit a Mecsek feketekőszénbányáiban és azok meddőhányóin találták meg. Az őslénytani leletek és érdekességek mellett a kiállítás a Mecsek geológiájával, a helyieknek sokáig megélhetést nyújtó bányászattal, és a város fejlődésével is foglalkozik, ám a kiállításoknak otthont adó épület, az egykori pártház amúgy érdekes történetére sajnos nem reflektál. A fejlesztésnek köszönhetően sor került természettudományi gyűjteményi- és kutatószoba kialakítására, a raktárak rendezésére és a kiállítóterek felújítására. A megnyitást előkészítő munkálatokról itt olvasható Henn Tamás koordinátorunk írása.
Komlóverzium és Komlosaurus. fotók: Kajári Gabi
Az Őslények Baranyában, A jégkorszak világa és a Bányászattörténeti bemutatóhely kiállítások megtekintése után a koordinátori csapat szakmai eszmecserére ült össze, és reflektált a látottakra, kritikai észrevételeket tett, és a látogatói élmény minőségét emelő javaslatokat fogalmazott meg a kiállítóterek további szakmai tartalommal történő kiegészítésére, kiállítási feliratok korrigálására vonatkozóan. A 250 millió forintos keretből elkészült, de több esetben „félkész-hatást” keltő kiállítóterek színvonalának egyenetlensége mellett azt is megfogalmazták a koordinátorok, hogy érdemes volna a tetőtérben is megjeleníteni a fogadóterek valóban impozánsra sikerült szín- és formavilágát, amellyel sokkal konzisztensebb hatást lehetne elérni. További javaslat volt, hogy rövid, frappáns, a látogatók számára fogyaszthatóbbá tett szövegekkel, ábrákkal, grafikákkal és infografikákkal, valamint játékos elemekkel és további interaktív feladatokkal lehetne dúsítani a tárlat által közvetített információkat.
A tanulmányút résztvevői a Komlóverzum előcsarnokában. Fotó: Komlóverzum
BARANYA ARANYA GÉNIUSZOKKAL KARÖLTVE
Hétfő délután Pécsen folytatódott tanulmányútunk, ahol Hoffmanné Toldi Ildikó, az ország legnagyobb vidéki múzeumának számító Janus Pannonius Múzeum múzeumpedagógiai osztályvezetője, Baranya vármegyei koordinátorunk és kollégái fogadták szakmai csapatunkat. A központi helyszínen, közvetlenül a Dzsámi mellett található, 1,2 milliárd forintos forrásból megújított Janus Pannonius Múzeum Látogatóközpontban – melynek épülete korábban a Régészeti Múzeumnak adott helyet – Pásztor Andrea történész főmuzeológus, vezető kurátor avatott be minket a szeptember 1-én, Pécs Város Napján megnyíló, A hely szelleme című új állandó kiállítás kulisszatitkaiba. ( Ezen a napon történt ugyanis a pécsi középkori egyetem megalapítása 1367-ben. A magyarországi városok közül Pécs elsőként kapott egyetemi város rangot.)
Pécsen a készülő kiállításban Pásztor Andreával. Fotók: Kajári Gabi
Exkluzív kurátori tárlatvezetés keretében járhattuk be a még javában formálódó, és a helytörténeti csomópontokat egy-egy fókusztárggyal és kiemelkedő alakkal, helyi géniusszal az ókortól egészen a 2010-es EKF-ig (Európa Kulturális Fővárosa) bemutató tizenegy kiállítótermet. Betekinthettünk az 550 m2-en megvalósuló régészeti, néprajzi, történeti kiállítás koncepciójába, mely rövid, személyes hangvételű videók segítségével, nagy hatású, baranyai kötődésű személyiségeket, ún. géniuszokat (mint például Janus Pannonius, Szent Mór, Zsolnay Miklós) hitelesen alakító színészek bevonásával kelti életre a különböző történeti korokat, és egységes installációs rendszerrel segíti a látogatókat az ismeretek befogadásban és a termenként változó tematikákban való elmélyülésben. A kiállítás részben a Magyar Géniusz Program 100 millió forintos támogatásából valósul meg, a város pedig további 40 millió forinttal finanszírozza a tárlat létrehozását.
A szakmai tárlatvezetést követően két izgalmasan újszerű workshopon tehettük próbára a kreativitásunkat. A Jankó Mátyás vezette foglalkozáson Lantos Ferenc kiállítása által inspirálódva alkottunk zenét és kombináltunk színeket formákkal. Mindeközben csapatunk másik fele a Modern Magyar Képtárban Vadvári Katalin és Hoffmanné Toldi Ildikó vezetésével kurátori szerepjátékban vett részt: az 1911-es Nemzeti Szalonra beválogatandó művekről vitáztak.
Alkotómunka a pécsi workshopon. Fotók: Kajári Gabi
Az első nap szakmai programja múzeumi zöld vacsorával zárult, a Pécsi Kosárközösség helyi termelőktől származó vegetariánus finomságait kóstolhattuk meg a Janus Pannonius Múzeumban, és a hálózathoz csatlakozott két új koordinátor, Miskolcról Czárné Kovács Eszter és Zalaegerszegről Novák Fanni is bemutatkoztak.
MESTERI KÉKEK MARCALIBAN
A tanulmányút második napján Somogy vármegye felé vettük az irányt, hogy Bernáth Aurél szülővárosában, Marcaliban megtekintsük a Kossuth-díjas festőről elnevezett Galériában 2023 decemberében megnyílt „Mesteri kékek” című új állandó kiállítást. Vidák Tünde múzeumigazgató, Somogy vármegyei múzeumi koordinátorunk és Samuné Bogyó Hajnalka igazgatóhelyettes, múzeumpedagógus nagy szeretettel és frissítőkkel fogadta csapatunkat.
Marcaliban. Fotó: Kajári Gabi
A család- és épülettörténeti kiállítással teljessé tett képzőművészeti tárlat létrejöttébe Vidák Tünde avatott be minket kitérve arra is, hogy 2019-ben 20 milliós pályázati forintból sikerült megújítani kívülről az addigra már leromlott állapot épületet, majd 2021-ben a Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa (VEB) keretében kerülhetett sor a belső terek felújítására. A Magyar Géniusz Programból pedig 46 millió forintot sikerült elnyerniük a kiállítás megújítására. Beszélt arról is, hogy milyen szempontok mentén dolgoztak együtt a tárlatot kivitelező Narmer Építészeti Stúdióval, és hogy miként vált közösségi programok megvalósítására, akár az önkormányzati választás is alkalmassá a Bernáth Aurél Galéria megújult épülete.
Szintet léptünk a Bernáth Aurél Galériában. Fotók: Kajári Gabi
Samuné Bogyó Hajnalka részletesen bemutatta a Marcali Múzeumnak a Bernáth Aurél kiállításhoz készült, és folyamatosan csiszolgatott múzeumpedagógiai programját, majd lelkesen mesélt a kiállításnak otthont adó, 1935-ben épült Bauhaus-villa és a Bernáth család történetéről is, de szó esett a villát a városnak múzeumi célokra adományozó Schustek családról is.
Vidák Tünde és Samuné Bogyó Hajnalka kalauzoltak bennünket. Fotók: Kajári Gabi
A kiállítótermet végül, a koordinátori tanulmányút záróakkordjaként mi is közösségi térként használtuk az idei Múzeumok Őszi Fesztiválját előkészítő szakmai eszmecserénk idejére.
Koordinátori hálózatunk tagjaival Marcaliban. Fotó: Marcali Múzeum, Androsics Erik
        |
