Jó volt a lapjárás a váci szakmai napon
Nagy érdeklődés mellett zajlott a “Múzeumok partnerségben” szakmai nap 2025. január 17-én a váci Tragor Ignác Múzeumban. A szervezők, Demeter-Guba Erzsébet (Gödöllői Királyi Kastély) és György Gabriella (Ferenczy Múzeum Centrum), a Múzeumi Oktatási és Képzési Központ Pest vármegyei múzeumi koordinátorai a kollégák igényeihez szabva állították össze a programot.
Az előzetes felmérésből az derült ki, hogy a többséget a múzeumi partnerség, a gyakorlati módszertan és a múzeumi kommunikáció témái érdeklik a legjobban. E három téma köré szerveződtek az előadások és bemutatók. A partnerség tematikáján túl teljesen véletlenül (?) az egész napot átszőtték a különféle kártyajátékok és kártyajáték alapú oktatási segédanyagok.
A vendégeket Fehérváriné Tóth Helga, intézményvezető (Tragor Ignác Múzeum, Vác) köszöntötte. Beszédében kiemelte a múzeum helyi együttműködéseit, partnerségeit.
Németh Ádám, közönségkapcsolati vezető, múzeumpedagógus (Tragor Ignác Múzeum, Vác) “A varázslatos Vác” című, most formálódó projektjét mutatta be, amelynek célközönsége a turisták és az osztálykirándulások résztvevői, akik gyorsan és élményszerűen szeretnének információt kapni a város történetét bemutató kiállításon. Ádám ennek érdekében bűvésztrükköket épít be a vezetésbe. Interaktív előadásában egy mentalista mutatványt mutatott be, amellyel sikerült elvarázsolnia a résztvevőket és a közönséget. A “váratlan” és a “meglepetés” beépítése a tanulási folyamatba jól működött, még egy hét után is emlékszünk az ott tanultakra. A múzeumpedagógiai kínálatról bővebben itt lehet olvasni.
Koncz Kinga, intézményvezető (Váci Egyházművészeti Gyűjtemény, Vác) bemutatta az egyházi gyűjtemény sajátosságait, a kapcsolatrendszer, az együttműködések és a kommunikáció területén. Nemcsak a hívők számára kínálnak tartalmakat, hanem a nem hívőket is szeretnék a múzeumba csábítani. Kezdettől fogva (2022) együttműködésekben gondolkoznak. Interaktív előadásában egy olyan, a szakrális alkotások értelmezését segítő kártyajátékot, SzimbólumTÁRat, mutatott be, ami bármilyen oktatási közegben használható. A jelképek használata, a szimbolikus gondolkodás, a művészeti közlés sajátosságai közé tartozik, éppen ezért kiemelten fontos, hogy ezt a tudást, megértést a következő generáció számára is átadják. A kártyák a műalkotásokon előforduló gyakori motívumokat négy kategóriában, szinkódokkal növény, állat, tárgy, valamint elvont fogalmakra csoportosítva, nyújtanak segítséget a jelentés megértéséhez és értelmezéshez.
György Gabriella, múzeumpedagógus (Ferenczy Múzeum Centrum, Szentendre) beszélgetésindító kártyajátékát mutatta be, amelyet a Láthatatlan jelenlét - Bevezetés a kortárs képzőművészetbe kamaszoknak, de nem csak nekik című kiállításhoz fejlesztett. Az utazó, múzeumpedagógusok együttműködésén alapuló kiállítást több szinten lehet befogadni: a szórakozás szintjén egy mágneses kollázsjátékkal játszhatnak a látogatók, amelynek az elemei híres portrék és a kiállításban szereplő arcok részletei. Az asszociációk szintjén a látogatók kis kártyákon elhelyezhetik a kiállítótérben a művek mellett a gondolataikat. A kártyajáték a kiállításban való elmélyülést szolgálja, megfigyelésre, kritikai gondolkodásra, önreflexióra és közös gondolkodásra ösztönöz. A játék konkrétan a kiállításra és a művekre vonatkozó kérdések mellett a művészet és a kultúra nagy kérdéseit is felteszi.
Demeter-Guba Erzsébet, múzeumpedagógus, (Gödöllői Király Kastély, Gödöllő) prezentációjában az Európai Történelem Házában (House of European History) tett brüsszeli múzeumi koordinátoroknak szóló tanulmányúttapasztalatait osztotta meg. Bemutatta a múzeum koncepcióját és a múzeumpedagógia munka példaértékű, adaptálható jó gyakorlatait. Beszélt a múzeum beágyazottságáról a városban, hatalmas vállalásáról, hogy az európaiságot bemutassa, és a folyamatos önreflexióra és fejlesztésre való törekvését. A hatszintes kiállítás az elmúlt 150 év európai történelmét folyamatként igyekszik bemutatni, koncepció, hogy magában a kiállítótérben nincsenek szövegek. A látogatók tableten juthatnak információhoz, 24 nyelven, köztük magyarul is. Röviden vázolta a “vizuális gondolkodás módszert”, amelyet brüsszeli kollégáink használnak: elsődleges a tárgyak megfigyelése, második szint az ezekhez kapcsolódó asszociációk, majd a kritikai gondolkodás következik.
A rövid kávészünet után dr. Kerekes Dóra múzeumpedagógus, intézményvezető (Révész István Helytörténeti Gyűjtemény, Dunakeszi) következett, aki a dunakeszi helytörténeti brand-építésről tartott egy nagyon inspiráló előadást. Összefoglalta a múzeumpedagógiai programot, amely a helyi közösségek és az önkormányzat aktív részvételével, támogatásával, partnerségben valósul meg. A komplex ismeretátadás része a kiállítás, a városban kihelyezett tartalmak. A dunakeszi brand minden korosztály és többféle célcsoport számára többféle anyagot és programot kínál. Dóra a legtöbb foglalkozást az óvodákban és iskolákban tartja. A diákok számára pályázatokat írnak ki, sétálófüzetek, társasjáték, matricás gyűjtőalbum, három mesekönyv, színező készült; szakkönyvet jelentettek meg, a Dunakeszi Polgár hasábjain ismeretterjesztő, míg a Dunakeszi Helytörténeti Szemlében tudományos cikkeket jelentetnek meg rendszeresen, mobil applikáció (Actionbound) segítségével is sétálhatunk Dunakeszin, amely ingyenesen felhasználható muzeológiai célokra. Különlegessége, hogy csak GPS-szel (offline módban) is működik. Bővebb információ a projekt honlapján.
Szabó Barbara, oktatási csoportvezető, (Múzeumi Oktatási és Módszertani Központ, Szentendre) a MOKK 2025-ben aktuális és várható képzéseiről tartott tájékoztatást. A tavalyi évhez képest öt új képzést akkreditáltak, érdemes böngészni a lehetőségek között a MOKK honlapján.
A partnerség és hálózatosodás műhelymunka keretében a 19 különböző intézményből érkező kolléga 5 csapatban dolgozott közösen. Előzetesen kértük, hogy a jelentkezők hozzák el magukkal a gyűjteményükből a számukra legkedvesebb műtárgyuk fotóját, melyekből a történetkocka segítségével érzékszervi kapcsolódások mentén kellett egy kiállítást megtervezniük és bemutatni.
Az ebédszünet után lehetőség nyílt alaposan megismerni a Tragor Ignác Múzeum kiállítóhelyeit és az elmúlt programok egyik kiemelkedően sikeres, partnerségeben megvalósított Báthory 550! eseményt. A múzeum munkatársa, Németh Ádám bemutatta program a sikeres elemeit, múzeumpedagógiai szempontból megosztotta a kihívásokat is, közös gondolkozásra és ötletelésre is sarkallva. A Memento Mori kiállításban is gyakorlati szempontból mesélt a tapasztalatiról, hogy hogyan tudja a különböző célcsoportok számára kidolgozni az itt zajló programokat.
Tovább folytattuk a sétát a főtéren keresztül, egészen a Váci Egyházművészeti Gyűjteményig, ahol Koncz Kinga és Gajdos-Mórász Veronika fogadott minket. A gyűjtemény bemutatása mellett megismertük a 2024-es Múzeumok Éjszakájára kidolgozott Gólpassz című játékukat, melyben a szentek életét foci kártyához hasonlóan kidolgozott játékkártyák segítségével ismerhették meg a látogatók. A kártyák és a gyűjteményben található műtárgyak a rajta szereplő szentek kalandos élete és kiemelkedő teljesítményeit mutatták be. A programot Kovács Melinda ÉDEN című fotókiállításának megtekintésével zártuk, ahol a kollégákkal egy csésze tea és keksz mellett nyílt lehetőség megbeszélni a nap tapasztalatait. Bővebb információ a múzeum Facebook oldalán.
A visszajelzések alapján mindenki számára nagy élmény volt megismerni ezeket a múzeumokat, és reménykeltő volt megtapasztalni, hogy a kihívások és küzdelmek mellett mennyi kreatív, előrelendítő ötlettel vannak tele a kollégák.
Szerzők, fotók: György Gabriella és Demeter-Guba Erzsébet
