Civilekkel szakszerűen – Somogy megyei önkéntes programok
A Marcali Múzeum 2018. június 27-én két somogy megyei múzeumi koordinátor által szervezett szakmai napnak adott otthont. A délelőtt folyamán Vidák Tünde Műtárgyvédelem és önkéntesség című rendezvényét láthattuk, délután pedig Simonné Lechner Judit „A közös jó érdekében…” önkéntesség a múzeumokban című programja következett. Az esemény a Marcali Múzeum, a kaposvári Rippl-Rónai Megyei Hatókörű Városi Múzeum és a Szabadtéri Néprajzi Múzeum Magyarországi Tájházak Központi Igazgatósága együttműködésével a Múzeumi és könyvtári fejlesztések mindenkinek című, EFOP-3.3.3-VEKOP-16-2016-00001 azonosítószámú kiemelt projekt keretében valósult meg.
A szakmai napot szervező két múzeumi koordinátor egyaránt a Somogy megyében működő önkéntes programokat kívánta bemutatni, de más-más perspektívából. A Vidák Tünde a Marcali Múzeum képviseletében a múzeumi szakemberek oldaláról közelítette meg a témát, míg Simonné Lechner Judit a kaposvári Rippl-Rónai MHV Múzeumból inkább az önkormányzatok és egyéb szervezetek példáiból hozott jó gyakorlatokat.
Műtárgyvédelem és önkéntesség
A rendezvényen megjelenteket Dr. Sütő László, Marcali város polgármestere, Dr. Ábrahám Levente, a Rippl-Rónai Megyei Hatókörű Városi Múzeum igazgatója és Vidák Tünde, a Marcali Múzeum igazgatója, a MOKK megyei múzeumi koordinátora köszöntötte.
A nap első felében műtárgyvédelemmel foglalkozó múzeumi dolgozók mutatták be projektjeiket és munkájukat. A délelőtti első előadást Horváth Péter, a Rippl-Rónai Múzeum főrestaurátora tartotta. Prezentációjában kitért rá, hogy munkája során melyek a legfontosabb tényezők, amelyekre a gyűjteményekkel rendelkező intézményeknek az állapotmegőrzés érdekében figyelniük kell. Elmondása szerint a múzeumban jól működő önkéntes hálózat van, a résztvevők változatos munkakörökben találhatják meg a nekik legmegfelelőbb feladatot.
A Rippl-Rónai Múzeumban gerincesek preparálásával foglalkozó Körtési Gábor a természettudományi gyűjtemények különböző fajtáival és állagvégelmével ismertette meg az érdeklődőket. A gyűjtemények tárolásához szükséges feltételeket és berendezéseket is bemutató előadásában arra is kitért, hogy a gyűjteménytípus megőrzése esetében milyen problémák merülhetnek fel, és ezeket hogyan lehet a megfelelő eszközökkel megelőzni. Szó esett a különböző fertőtlenítési módokról is. Jelenleg a múzeumban iskolai közösségi szolgálatot végzők és egyetemi gyakornokok is megfordulnak, az önkéntes programban pedig szabálysértők is részt vesznek. Az önkéntesek az állományvédelmi előkészületeknél, az adatkezelésben, a múzeumpedagógiai foglalkozásokban, ezen felül a kiállításoknál is tudnak segédkezni, de a tényleges állományvédelmi feladatok elvégzésébe a felmerülő veszélyek miatt nem tudnak bekapcsolódni. Egy önkéntesnek 1-2 éves tapasztalatra lenne szüksége ahhoz, hogy a restaurátorok munkáját segíteni tudja.
Vidák Tünde a Marcali Múzeum történetét bemutató előadásában kitért a múzeum sokszínű tevékenységeire, kapcsolódására az önkéntes programhoz. Megismerhettük a múzeum állandó és időszakos kiállításait, valamint azon projektjeit, amiket megyei iskolákkal és egyházi szervezettekkel közösen hoztak létre, mint például a helyi gimnáziumban található kiállítást, a plébániatemplomban elhelyezett tárlatot, vagy a 2007-es balatonmáriafürdői gyűjteményt. A múzeum színfalai mögé Babina Csabáné gyűjtemény- és raktárkezelő előadásán keresztül pillanthattunk be, aki a raktárokról és a gyűjteményekről beszélt. Az érdeklődők a nap végén egy raktárséta keretében személyesen is megtekinthették a diákon látott helyszíneket.
Nagy Csaba műtárgyvédelmi asszisztens saját projektjét mutatta be: egy bajor zenélő feszület 117 napig tartó restaurálását. A műtárgy a szovjet megszállás idején rongálódott meg, amit aztán házi praktikákkal igyekeztek rendbe hozni. A restaurátor ezeknek a módosításoknak a felmérése után a festést és a díszítést tekintve igyekezett a tárgyat eredeti állapotába visszaállítani. A legnagyobb problémát a zeneszerkezet megrongálódása jelentette: mivel a műtárgy ezen részét nem sikerült végül helyreállítani, ezért a dallam egy modern másolat révén hallgatható meg.
Az első blokkot záró előadást a Szabadtéri Néprajzi Múzeum Magyarországi Tájházak Központi Igazgatóságának két munkatársa tartotta. Fancsalszki Noémi és Prikler Szilvia a 2017. április 1-én megalakult igazgatóság szerepéről, a Magyarországi Tájházak Szövetségével való együttműködésükről és jó gyakorlatokról beszéltek. Tevékenységük során több rendezvényt is szerveznek, pályázatokat monitoringoznak, adatbázist és tájház referensi hálózatot hoztak létre, valamint képzéseket is tartanak több napos gyakorlattal egybekötve. A következő képzésük a Képzőművészeti Egyetemmel együttműködve Gyomaendrődön lesz.
„A közös jó érdekében…” önkéntesség a múzeumokban
A délutáni blokk helyi közösségek és jó gyakorlatotok példáin keresztül a Somogy megyei önkéntes programokat mutatta be. Simonné Lechner Judit köszöntötte a résztvevőket, majd prezentációjában magyarországi és külföldi múzeumok önkéntes programjait hasonlította össze. Elemezte az intézmények honlapján szereplő felhívások szövegének stílusát, az általuk betölthető feladatköröket, a résztvevők számát és személyes tapasztalatait. Kiemelte, hogy az önkéntesség hozzáadott értéket jelent a múzeum számára. A múzeumoknak nyitniuk kell, hogy problémáik orvoslásához segítséget kapjanak. Ehhez pedig jó koordinációra, hatékony tudásátadásra, a honlapokon szereplő felhívások megújítására, alkalmanként képzések szervezésére van szükség.
A következő előadás a somogyszobi Vilma-ház közösségi munkáját mutatta be. Pencz Jánosné, a Vilma Háza Alapítvány elnökségi tagja a közösség kialakulását, az általuk szervezett rendezvényeket és a csapat tevékenységért mutatta be.
Ezt követően Battyányi Beáta, Kaposvár civil- és roma referense beszélt a városi civilek mozgósításának lehetőségeiről. Az önkormányzat pozitívan áll a programokhoz, ez nagyban segíti, hogy hosszú távon is fenntarthatóak legyenek. Többféle programjuk is van a nyugdíjastornától a várostakarításig. A hatékony közösségi szervezés abban is megmutatkozik, hogy évente növekszik az önkéntességgel eltöltött havi órák szám. Jelenleg átlagos havonta 1-5 órát tölt el valaki az önkéntes program részeseként, ha az ügyet kedvesnek tekinti és tenni szeretne a jó ügy érdekében.
A rendezvénysorozat utolsó előadójaként Eglyné Katona Andrea, a COMPASS Egyesület elnöke az európai önkéntességről beszélve a szó legpozitívabb értelmében vett áldozathozatalhoz hasonlította az önkéntes munkát, melynek során adok-kapok kapcsolat jön létre a múzeum és önkéntes között. Az önkéntesek a feladatok révén rengeteg élménnyel, ismerettel gazdagodnak, ezáltal fontos mozgatórugói lehetnek a múzeumnak, és a későbbiekben is kamatoztatni tudják a megszerzett tapasztalatokat. Az önkéntesség pozitívumai között említette meg az előadó a közösségfejlesztő hatást, a feladatmegosztásban való segítséget, és azt, hogy a diploma előtt álló illetve az iskolai közösségi szolgálatot teljesítő fiataloknak fontos munkatapasztalatot jelenthet a későbbiekben. Ezekben a feladatokban a civilek kortól függetlenül kipróbálhatják magukat, megtapasztalhatják a velejárókat, ezáltal eldönthetik, hogy alkalmasak-e a feladatra, és hogy szeretnék-e tartósabb ideig folytatni a vállalt munkát. Amennyiben pozitív tapasztalatok érik őket, a mai világban a közösségi hálón keresztül hamar hírt adnak eredményeikről, élményeikről, így egyfajta ingyenes reklámot biztosítanak a múzeumnak.
A rendezvény összegzéseként megállapíthatjuk, hogy aktív és sokszínű önkéntesprogramok működnek Somogy megyében. Mindehhez pedig elengedhetetlen, hogy az intézmények hatékonyan szólítsák meg célcsoportjukat, illetve megteremtsék a sikeres ismeretátadás és az élményszerzés lehetőségét. Ha ezek a feltételek teljesülnek, a civilek hasznosnak és motiváltnak érzik magukat, ezáltal további igényük lesz a közös alkalmak megteremtésére, szívesen járnak majd múzeumokba, egyesületekbe, hogy együtt, közösen tegyenek a jó ügyért.
Szerző: Knob Alexandra
             |
