A varsói Polin Múzeum jó gyakorlatai
Beszámoló ERASMUS+ Program keretében megvalósuló szakértő fogadásáról (2022-1-HU01-KA121-ADU-000064859)
A mobilitás keretében fogadott szakértő neve, titulusa, intézménye, országa:
Magdalena Dopieralska, a Felnőttképzési Osztály munkatársa, POLIN – Museum of the History of Polish Jews, Varsó, Lengyelország
A szakértői látogatás időtartama: 2025. június 26-27-ig
A szakértői látogatás helyszíne: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, Szentendre
Az összefoglalót készítette: Bokonics – Kramlik Márta múzeumpedagógus, Szabadtéri Néprajzi Múzeum
Bevezető
Magdalena Dopieralska a zsidó történelem és kultúra elismert szakértője, aki a varsói POLIN Múzeum állandó kiállításának társkurátora, valamint az ottani Felnőttképzési Osztály munkatársa. Meghívásával célunk a múzeumi szakemberek tudásának bővítése, inspiráció nyújtása a sokszínű örökség bemutatására, valamint a nemzetközi legjobb gyakorlatok megismertetése volt. Magdalena személyében egy olyan szakembert hívtunk meg, aki nemcsak elmélyült tudással rendelkezik a zsidó örökségről, hanem gyakorlati tapasztalattal bír annak múzeumi kontextusban való bemutatásáról és a szakemberek továbbképzéséről is, ami rendkívül értékes lehet a Szabadtéri Néprajzi Múzeum munkatársai számára.

Magdalena Dopieralska előadást tart a POLIN Múzeumról, a szerző felvétele
A szakértő fogadásának bemutatása
A mobilitás első délelőttjén Magdalena Dopieralska találkozott a Szabadtéri Néprajzi Múzeum vezetőségével. Ezt követően részletes előadást tartott a POLIN Múzeum történetéről, küldetéséről és víziójáról, valamint átfogóan ismertette fő tevékenységi területeit. Részletesen beszélt a kiállításokról, az oktatási programokról, a gyűjteményekről, a kutatásokról, a digitalizálásról és a közönségfejlesztésről is. Az előadás során külön figyelmet szentelt a multiplikátoroknak szóló programoknak, az antidiszkriminációs kezdeményezéseknek, a kisebbségekkel foglalkozó programoknak és a pedagógusoknak szánt képzéseknek. Bemutatta a „Nárciszok” nevű társadalmi-oktatási kampányukat is.
A délelőtti program fénypontja az identitás témájú workshop volt. Az interaktív program nagyban épített a résztvevő szakalkalmazottak reakcióira. A résztvevők először kérdéseket gyűjtöttek össze („Mit kérdeznél egy zsidó embertől?”), majd megtekintették a „Proof of Identity” című filmet, amely 12 zsidó személlyel készült interjút tartalmazott. A film megtekintése után a résztvevők megbeszélték és értékelték a filmben szereplő karaktereket, összehasonlították saját kérdéseiket az interjúkészítő kérdéseivel, majd elemezték az interjúalanyok válaszait. Ez a módszer rendkívül hatékonyan segítette az empátia fejlesztését és a különböző személyes narratívák mélyebb megértést.
Az első nap délutánja a Skanzen kiállításainak látogatásával telt. Ezen a napon az Erdély épületegyüttest és a Zsidó kereskedőházat mutattuk be szakmai vezetés keretében, amely Magdalena számára lehetőséget biztosított a múzeum specifikus bemutatási formáinak megismerésére.
A második nap a múzeum különböző részlegeivel való személyes konzultációkra és a múzeumpedagógiai tevékenységre összpontosult. A délelőtt további részében Dopieralska megtekintette a Szabadtéri Néprajzi Múzeum azon kiállításait, amelyek társadalmi és történeti traumák témájával foglalkoznak, ezzel más nézőpontból is megismerhette a nemzetközi történelmi eseményeket. Emellett részt vett egy iskolai csoportoknak szóló tanulási programban is, ami közvetlen betekintést engedett a gyakorlati múzeumpedagógiai munkába.

Workshop a látogatás első napján, a szerző felvétele
Összefoglaló
Magdalena Dopieralska kétnapos látogatása rendkívül tanulságos volt. A mobilitás egyik legfontosabb hozadéka a POLIN Múzeum sokrétű működésének és innovatív megközelítéseinek megismerése volt. Rávilágított arra, hogy egy látszólag specifikus múzeumi tematika (zsidó történelem és kultúra) miként tud rendkívül széleskörű és releváns társadalmi üzeneteket közvetíteni a kiállításokon, oktatási programokon és digitális platformokon keresztül. Különösen inspiráló volt a múzeum azon képessége, hogy nem csupán a múltat mutatja be, hanem aktívan részt vesz a jelenkori társadalmi párbeszédben. Az antidiszkriminációs és inkluzív programok adaptálása szintén fontos, hiszen a Skanzen természetszerűleg foglalkozik a különböző közösségekkel és azok kulturális örökségével.












