A kiadvány ide kattintva tölthető le. |
Esélyt a múzeummal – módszertani kiadvány a hátrányos helyzetűek felzárkóztatásáért
Jelentős segítséget kapnak a munkájukhoz azok a múzeumpedagógusok, akik hátrányos helyzetű látogatókkal foglalkoznak. 2018 novemberében megjelenik ugyanis az „Esélyt a múzeummal – Hátrányos helyzetű csoportok felzárkóztatása a múzeumpedagógia eszközeivel” című módszertani kézikönyv, amelyben rengeteg gyakorlati példával szolgálnak a téma feketeöves szakértői.
A módszertani kiadvány kifejezetten olyan múzeumpedagógusoknak és ismeretátadással foglalkozó közművelődési szakembereknek készült, akik hátrányos helyzetű csoportokkal dolgoznak vagy kívánnak a jövőben foglalkozni. A kötet specifikusan, de a teljesség igénye nélkül dolgozza fel a különböző hátrányos helyzetű csoportok, így a látássérültek, mozgássérültek, hajléktalanok, romák vagy éppen a mélyszegénységben élők sajátos igényeit a múzeumpedagógia foglakozások során. Az ingyenes kézikönyv rendkívüli tára a gyakorlatias példáknak, már kipróbált megoldásoknak, bevált és jól működő módszereknek, de a szerzők nem féltek megmutatni a problematikus vagy kerülendő helyzeteket sem.
A Múzeumi iránytű című kiadványsorozat 16. részeként, a Szabadtéri Néprajzi Múzeum Múzeumi Oktatási és Módszertani Központ (MOKK) gondozásában jelenik meg. A kötet szakmai tartalma egy elismert szakértőkből álló csapat módszertani fejlesztésének eredménye, amelyet az elmúlt bő egy év alatt több körben, segítő foglalkozású szakemberekkel is részletesen megtárgyaltak, egyeztettek.
A kötet szerkesztője és egy részének szerzője Dabi-Farkas Rita (Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum), további szerzői pedig Czékmány Anna (Petőfi Irodalmi Múzeum), Jakusch Gabriella (HM – Hadtörténeti Intézet és Múzeum), Mlakár Zsófia (Dobó István Vármúzeum) és Molnár József (Szabadtéri Néprajzi Múzeum).
A kiadvány szerzői ahhoz adnak praktikus tanácsokat és útmutatást, hogy miként lehet a fogyatékkal élőket és a társadalmi hátrányt szenvedő csoportokat kellő tapintattal, pozitív, segítő hatást kifejtve fogadni a múzeumokban. Mindezt azzal a céllal teszik, hogy a hátrányos helyzetűekkel múzeumi keretek között történő foglalkozás ne csak egy-egy lelkes kollégán múljon, hanem rendszerszerű legyen minden érdekelt intézményben. Ugyanakkor azt is hangsúlyozzák, hogy ez a kötet egy folyamat része, a szakma közös fejlődésének egy állomása. A következő lépés a kipróbált, bevált módszerek egyedi, adott múzeumra szabott adaptálása, megvalósítása lesz.
,,A Ludwig Múzeum Integrált Családi Délelőttjének 8 éves tapasztalata alapján elmondható, hogy van erre igény, még ha különböző formákban, különböző családi, szülői attitűdökkel is, és megvalósítható, hogy ne csak intézmények által szervezett csoportokban jelenjenek meg a megértési nehézséggel élő személyek, hanem családtagjaikkal, egyénként is.
Persze ez több munkát igényel a múzeumi szervezőtől, mint egy épek számára szervezett program kialakítása, mert a társadalom e csoportjának nem evidens, hogy szívesen látják őket a múzeumok, és ezért még ha a családban lenne is igény a programra, nagy valószínűséggel önmaguktól nem fogják keresni a múzeum honlapján a lehetőséget, hanem speciális csatornákon kell elérni, megtalálni őket.
Talán ez a legnehezebb feladat, mert ha már elértük őket, és nyitottak a lehetőségre, akkor a legtöbb esetben már rendszeres visszajárói lesznek a programnak, és a baráti körükben népszerűsíteni is fogják.”
– vallja Dabi-Farkas Rita, a Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum múzeumpedagógusa, a kötet szerkesztője a megértési nehézséggel élő személyeknek is szánt Integrált Családi Délelőttök módszertani tanulságairól, esetleges kihívásairól.
*
A kiadvány a „Múzeumi és könyvtári fejlesztések mindenkinek” című kiemelt projekthez kapcsolódva jelenik meg. A projekt kétmilliárd forint európai uniós forrásból valósul meg 2017. február 1. és 2020. január 31. között a Széchenyi 2020 program keretében a Szabadtéri Néprajzi Múzeum Múzeumi Oktatási és Módszertani Központ és a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár konzorciumi együttműködésében. A projekt megvalósítói elkötelezettek az esélyegyenlőség szerepének növelése, a hátrányos helyzetűek felzárkóztatása és a kulturális javakhoz való egyenlő hozzáférés lehetőségének megteremtése mellett.
