belépés
hírlevél
regisztráció
szakértőnk válaszol

A mintaprojekthez sajtómegjelenés ITT és ITT érhető el. A televíziós riportért IDE kattinson.

Hetedhét Játékmúzeum: Kulturális játszóterek - Óvodások fejlesztése játékmúzeumi módszerekkel

Mintaprojekt alapadatok

Mintaprojekt címe: Kulturális játszóterek

Alcíme: Óvodások fejlesztése játékmúzeumi módszerekkel

Mintaprojekt megvalósító intézmény, település: Hetedhét Játékmúzeum, Székesfehérvár

Régió: Közép-Dunántúl

Megvalósulás helyszíne (ha eltér a megvalósító intézménytől):

Együttműködő köznevelési intézmények: Gyöngyvirág Óvoda (Székesfehérvár), Brunszvik Teréz Óvoda (Martonvásár)

Együttműködő felsőoktatási intézmény: Eötvös Loránd Tudományegyetem Tanító- és Óvóképző Kar

Mentorált múzeum, település: Martonvásár

Választott módszertani téma1: A modern múzeumi interpretáció módszertana – gyűjtemények pedagógiai hasznosíthatósága

Választott módszertani téma2: Digitalizált gyűjtemények oktatási haszna

Bevont diákok száma (megvalósító és mentorált intézményből összesen): 47 fő óvodás, 32 fő óvodapedagógus hallgató

Hetedhét Játékmúzeum: Kulturális játszóterek  - Óvodások fejlesztése játékmúzeumi módszerekkel

fotó: Deák Balázs

Társadalmi, gazdasági, pedagógiai körülmények, amelyek a mintaprojekt kiindulási helyzetét jellemzik

A Hetedhét Játékmúzeum Székesfehérvár történelmi belvárosában helyezkedik el, a Szent István Király Múzeum kiemelt szervezeti egységeként. Gyűjteményének kvalitása és unikális jellege miatt országos viszonylatban is jelentős turisztikai erővel bír. A múzeum Moskovszky Éva játékgyűjteményét és Réber László grafikai hagyatékát őrzi és mutatja be. A közművelődési és múzeumpedagógiai tervek kidolgozásakor elsődleges szempont a látogatók minél szélesebb rétegének elérése, és a gyűjtemény oktatási-nevelési célú hasznosíthatóságának érvényesítése. Mintaprojektünk kiindulópontja az a felismerés, hogy a játékmúzeumok kulcsfontosságú szerepet tölthetnek be abban a folyamatban, hogy a gyermekekből felnőtt korukra múzeumot értő és szerető felnőttek váljanak, hiszen az óvodás korú kisgyermeknek természetes közege a játék, más szóval elemi létfeltétele, amelyen keresztül szemléli és megtanulja a világot. A játék formálja a személyiségét, fejleszti a pszichikumát, ellátja a tapasztalatokkal, és élményekkel gazdagítja. Ezt teheti a kisgyermekkel a játékkiállítás is, azzal a többletfunkcióval, hogy a gyermeket múzeumra szocializálja.

A mintaprojekt konkrét céljai, a célok kapcsolódása a két választott módszertani témához

A mintaprojekt célja szakértők bevonásával olyan múzeumpedagógiai program és termék kidolgozása, amely a játék, mint kiállítási téma felhasználásával alkalmas az óvodás korosztály sajátos igényeinek kielégítésére, és a múzeumlátogatói attitűd megalapozására. A múzeumpedagógiai foglalkozás és a családok fogadására szolgáló interaktív foglalkoztató csomag kidolgozása szakértők bevonásával történt. A gyűjtemény pedagógiai hasznosítása így lehet magas színvonalú és szakmailag megalapozott. Az ELTE TÓK oktatóinak közreműködésével kidolgozott foglalkozással célunk, hogy az a felsőoktatási intézmények pedagógiai programjába is beépüljön, és felhasználásával hosszú távon is megvalósuljon az óvodapedagógus hallgatók közvetlen múzeumi érzékenyítése. A múzeumi gyűjtemény pedagógiai hasznosítását szolgálja a Múzeum? Gyerekjáték! című módszertani kiadvány is, mely elméleti és főként gyakorlati segítséget nyújt képzett óvodapedagógusok és tanítók számára a múzeumlátogatás megtervezéséhez, előkészítéséhez.

A digitalizált gyűjtemények oktatási haszna módszertani témához a mintaprojekt egy on-line játékgyűjteményi adatbázis létrehozásával kapcsolódott, melynek célja a hazai játékkiállítások, játékgyűjtemények feltérképezése. Az adatbázis azon túl, hogy elősegítheti a múzeumban zajló játéktörténeti kutatásokat, gyakorló vagy jövőbeni pedagógusoknak segítséget adhat ahhoz, hogy munkahelyükhöz közeli játékgyűjteménnyel vegyék fel a kapcsolatot.

Hetedhét Játékmúzeum: Kulturális játszóterek  - Óvodások fejlesztése játékmúzeumi módszerekkel

fotó: Deák Balázs

A mintaprojekt megvalósítása során alkalmazott módszerek bemutatása és indoklása

A múzeumpedagógiai foglalkozás és a családi foglalkoztató csomag kidolgozásában hatékony módszernek bizonyult az ELTE-TÓK oktatóival és a köznevelési intézmény vezetőjével folytatott közös gondolkodás. A komplex, mesére épülő, és minden érzékszervet megmozgató élményszerű foglalkozás módszertani kidolgozását komoly szakmai konzultáció előzte meg. Az ELTE oktatói öt tudományterület oldaláról közelítve adtak értékes javaslatokat, melyeket a múzeumpedagógusok beépítettek a foglalkozás módszertanába. Ezzel olyan produktum jött létre, amely adaptálható volt a mentorált martonvásári óvodamúzeum gyűjteményére is, és a jövőben is alkalmas lesz különböző tematikájú foglalkozások kidolgozására. A foglalkozás egy mesére épült, amely egyetlen tárgycsoport köré szerveződött. A gyakorlat azt mutatta, hogy érdemes ezt az irányt követni, a mesének helye van a múzeumban (történeti gyűjteményben pedig különösképpen). A mese maximálisan kielégítette az óvodás korosztály igényeit, érdeklődően, aktívan vettek részt a mese közös alakításában. A szemléltető eszközök hozzásegítettek a figyelem és a motiváció fenntartásához. A gyermekcsoport számára nem volt idegen a csoportos munka sem, könnyen dolgoztak együtt, figyeltek egymásra. Minden gyermek végig aktívan vett részt a kiállítás megtekintésében, s ezzel egy időben a feladat megoldásában, s tették mindezt szabadon és önállóan. A foglalkozás végén a szabad játék rendkívül fontos elem volt, lehetővé tette a különböző felületek tapintását (textilek, porcelán, fém, fa, stb.), a szabad tapasztalatszerzést, erősítette a foglalkozás élményjellegét, oldotta az esetleges feszültségeket és a kiállított tárgyak meg nem érinthetősége okozta frusztrációt. A családi foglalkoztató csomag 4 féle tematikával valósult meg, módszertanilag előtérbe helyezve a különböző korosztályok eltérő igényeit, és a generációk összekötésére alkalmas közös témákat.

Milyen tapasztalatokkal szolgált a megvalósított mintaprojekt?

A mintaprojekt megvalósítása megerősítést nyújtott arra nézve, hogy egy játékmúzeum kulcsfontosságú szerepet tölthet be a múzeumszocializáció folyamatában. Mindez azonban a pedagógusok – és főként a leendő pedagógusok – érzékenyítése nélkül elképzelhetetlen. Az óvodapedagógus hallgatók rácsodálkozása a múzeumpedagógia lehetőségeire, az egyik legfontosabb tapasztalat volt. A foglalkozás megtekintése után, a közös értékelés alkalmával szinte tapinthatóvá vált a hallgatók szemléletváltása. Ez a tapasztalat egyértelműen jelzi, hogy nagy szükség van a felsőoktatási intézmény és a múzeum folyamatos és tartalmas együttműködésére, és a projekt keretében megvalósult, pedagógusok számára készült módszertani kiadványra is. Az ELTE-vel való együttműködés a múzeumpedagógusokat különösen inspirálta. A családi foglalkoztató csomag négy féle tematikával készült el, és számos új ötlet született a később foglalkoztató csomagok megvalósítására is.

A megvalósult mintaprojekt adaptálhatósága más muzeális intézményekben

Az óvodásoknak készült foglalkozás módszertani váza bármilyen játékkiállításban jól alkalmazható, de más (főként történeti) gyűjteményekben is működőképes lehet, hiszen a tárgyak meséjének megírása minden gyűjteményben kézenfekvő lehetőség. A mese, mint módszer óvodás gyermekek esetén kulcsfontosságú, az erre épített módszer bármelyik múzeumban megvalósítható. Klasszikus- vagy kortárs, de akár a kiállítási tárgyakról szóló speciális mesék is alkothatják a foglalkozás keretét. A családi foglalkoztató csomag szintén működőképes minden játékmúzeumban, vagy egyéb történeti gyűjteményben, és itt is meghatározó szerepet játszik a tárgyakról szóló történet.