belépés
hírlevél
regisztráció
szakértőnk válaszol

JUH-HÉJ! A Skanzen 2014-es alkotónapi pályázati felhívása

Nyájas Pályázók!

Kedves Pedagógusok, Gyerekek, Nyugdíjasok!

A Skanzen idei programjainak központi témája a juhtartás és a pásztorkodás, mint a magyarság gazdálkodó életmódjának alappillérei. Öltözködésünket, tárgykultúránkat, táplálkozási szokásainkat, dalainkat, meséinket és dramatikus hagyományainkat is átszövik ezek az elemek.

Így nem csoda, hogy a 16. alkotónapi pályázat a Juh-héj! nevet kapta. Ez a jókedvű felkiáltás egy szóban kiejtve, tipikus kifejezője a magyar virtuskodó kedvnek - az amerikai minta hatására divatossá vált, de idegenül hangzó Waoó! -val szemben (azt majd a kutya évében használjuk fel J ) -. Szó szerint viszont a juh "burkolatát" a gyapjút jelenti. A juh szavunk szinonimái árnyalt jelentéskülönbségeket hordoznak. Milyen találó például, ha az ártatlan gyereknek azt mondjuk, "olyan, mint a ma született bárány"! A felnőttek még emlékeznek a főként lányok által kedvelt Emlékkönyvek vezetésének szokására, ahol a lap sarkát felhajtva titkot rejtett el a bejegyző, pl.: „Írta aki bírta, olvasta egy birka." - mennyire pimaszul viccesen hangzik a birka szavunk ilyen szövegkörnyezetben! Vagy ki ne ismerne családjában, baráti körében olyan embert, aki méltán vagy méltatlanul válik a közösség „fekete bárányává". A szelíd állat emberekre is vonatkoztatható tulajdonságait még hosszan sorolhatnánk, de a népköltészet őszinte megfogalmazásában vagy költőink, íróink műveiben még találóbban olvashatunk ezekről. A juhokat őrző pásztor, a juhász alakja szervesen a falu társadalmához tartozott, ezért természetesen megjelenik a népi közgondolkodásban, és népköltészetünkben is, gondoljunk:

- állatőrző játékainkra (pl. Kinn a bárány, benn a farkas…)

- szólásainkra ( pl. Suba a subához, guba a gubához)

- népdalainkra ( pl. Juhászlegény, szegény juhászlegény…)

- népmeséinkre ( pl. Csillagszemű juhász)

…vagy ki ne ismerné Petőfi Sándor János vitézét, aki juhpásztorként kezdte …… és itt vannak a díszített fa-, csont-, és szarutárgyak, amelyek a juhászok keze munkáját dicsérik….és ki ne hallott volna a magyar dudáról amit főként birkabőrből készítettek, s amibe „belefújja búját” készítője, a pásztor.

"A juhásznak jól van dolga,

egyik dombról a másikra

terelgeti nyáját, fújja furulyáját,

bú nélkül éli világát."

Az Alkotónapok "számadó juhászaként" 2014-ben újra összeterelem a nyájat: a kosokat (fiúkat), és a jerkéket (lányokat) egyaránt. Érdemes elolvasniuk olyan pásztorokról és juhokról szóló népmeséket, állatmeséket, mondókákat vagy a nagyobbaknak mitológiai történeteket, történelmi legendákat, novellákat, verseket, regényeket, ami gondolatindító, és megadja a kéznek is a lendületet a rajzoláshoz. A merészebbek azt is tárgyiasíthatják, mit értenek szó szerint a juh héján, - hiszen a héj szavunkat főként növényekkel kapcsolatban használjuk.

A pásztorok magányba burkolódzó életmódja, a természet erőivel dacoló, erős fizikuma, az önfenntartás és gyógyítás titkos tudománya mindig foglalkoztatta az embereket. Ki ne vágyna manapság a nagyváros zajából újra egy ilyen életbe - még ha csak néhány órára is. Azonban gondolkodjunk el azon, tudnánk-e, érdemes volna-e így élnünk? Ha igen, miért? Vajon tényleg bú nélküli világ ez? Kérdezd meg a Nagyit, és szólj neki az alábbi lehetőségről!

VILLÁMCSŐDÜLETRE is VÁRJUK MINDNYÁJUKAT

2014. május 1-jén, a JUH-HÉJ! Alkotónapon 14 órára a szentendrei Skanzen Kisalföld tájegységébe! Akik énekhangjukon, hangszerükön, dorombjukon, zajkeltőikkel vagy kolompjuk megszólaltatásával szívesen csatlakoznak a Skanzen „nyájához” illetve „pásztoraihoz”, frissítsék fel emlékezetükben a „Szélről legeljetek…” kezdetű rábaközi népdalt!

„Szélről legeljetek,

fának ne menjetek,

mert ha fának nekimentek,

fejeteket beveritek,

Szili kút, szanyi kút,

szentandrási sobri kút.”

Jelentkezésüket az alábbi címre kérjük, hogy a népdal előadását megszólaltatónként ütemezhessük, a hangszerelést felépíthessük, hogy végül maradandó zenei élményt jelenthessen a megmozdulás mindnyájunknak: Kustánné Hegyi Füstös Ilona, khfili@sznm.hu (0630/7488550, 0626/502 554)

A vállalkozó kedvű jelentkezők e napon kedvezményesen léphetnek a Múzeumba.

PÁLYÁZ(Z)ATOK!

Beérkezési határidő: 2014. április 11. (péntek)

NYUGDÍJASOKNAK

"Bojtár volt a nagyapám, bojtár vagyok én is.

Csak a botját hagyta rám, gazdag vagyok még is…." (népdal)

A fenti kérdésre válaszokat kaphatunk, ha a Bojtár volt a nagyapám pályázatra jelentkezik az a korosztály - nyugdíjasok, idősek közösségei-, amelynek még van személyes tapasztalata a pásztorok világáról. Arra buzdítjuk őket - akik „sok húsvéti bárányt megettek”-, hogy megragadva azalkalmat adják át élményeiket, emlékeiket mába átültethető tudásukat a fiataloknak május 1-jén, az Alkotónapon! A programba építve, hiteles környezetben, természetes módon mutathatják be tudásukat. Minden jelentkezőt jutalmazunk.

Az alábbi kategóriákban várjuk jelentkezésüket:

Folklór

  • „pásztortűznél”: mesék, énekek, hangszeres játék
  • „életképek”: dramatikus játék irodalmi műből, naptári ünnephez kapcsolódva (pl. a nagyothalló Öreg tréfás elhallásai a pásztorjátékban) vagy egyéni összeállítás szerint (anekdoták alapján)

Tárgykészítés

  • a pásztorművészet tárgykultúrája (faragványok -fa, csont, szaru-, öltözékek) – a tárgy készítési módjának bemutatása

A pályázati feltételekről a Jelentkezési lap nyugdíjasoknak rovatai kitöltésekor bővebb tájékoztatást kapnak.

GYEREKEKNEK, FIATALOKNAK

Életkor: 4-18 év

„A juhásznak jól van dolga, egyik dombról a másikra…”

  • népzene (ének vagy hangszeres)
  • néptánc (pásztortáncok)

Mindkét esetben a pásztorművészet alapjain nyugvó, de akár egyedi értelmezést, egyéni önkifejezést is megfogalmazó bemutató játékokat várunk. Az egyéni vagy csoportos jelentkezők újszerű, egyedi hangszerelést vagy mai életből merített eszközöket is választhatnak a maximum 5 perces előadáshoz.

A jelentkezők számától és a kifejezés módjaitól függően a produkciókat beépítjük az Alkotónap programjába május 1-jén. A Nevezési lap - népzene, néptánc minden rovatát kérjük kitölteni, és április 11-ig visszaküldeni.

  • képzőművészet (síkbeli és térbeli alkotások, képversek)

A különféle anyagokból és technikákkal elkészített síkbeli alkotásokat legfeljebb

A/3-as méretben paszpartuzva kérjük beküldeni.

A térbeli alkotások mérete ne haladja meg az emberi léptéket!

Az elbírálás óvodás, alsó tagozatos, felső tagozatos, középiskolás, csoportos kategóriában történik.

Kérjük, a nevezési lapon kívül műveitek hátoldalán is tüntessétek fel: a nevet, életkort, iskolát vagy óvodát, annak címét, iskolai beküldő esetén a pedagógus vagy egyéni pályázó esetén a szülő nevét, elérhetőségét: email!, telefon, a mű címét. FONTOS! – minden adatot adjatok meg, hogy értesíthessünk Benneteket!

Nevezési lap – képzőművészet

A beküldött alkotások mennyiségétől függően – a hely szűke miatt- csak a kiválasztott műveket tudjuk kiállítani. Mivel nem áll módunkban visszaküldeni őket kérjük, hogy aki szeretné visszakapni alkotását, az a kiállítás zárását (október 31.) követő egyeztetés után személyesen vigye majd el azt!

A kiállítás-megnyitóról, a díjkiosztóról és az Alkotónap május 1-jei részletes programjáról a beérkezett művek regisztrációja után mindenkit írásban értesítünk. Mindezeket a honlapunkon is közzé tesszük.

Maradandó irodalmi élményeket és termékeny alkotókedvet kívánok!


Kustánné Hegyi Füstös Ilona

Cím: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, Szentendre, Pf. 63. 2001

Telefon: 26/ 502 554; 0630/748 85 50

Telefax: 26/ 502 502

Email: khfili@sznm.hu

Nyitólap

 

 

HKSZCSPSZV
123
45678910
11121314151617
18192021222324
252627282930

SZEPTEMBER

27

SZERDA

eseménynaptár


  SZEP 28
  csütörtök
 
KULTÚRPALETTA Múzeumi Börze Sopronban
  SZEP 29
  péntek
 
Konferencia Marosvásárhelyen: MÚZEUMI ÖRÖKSÉG ÉS MÚZEUMI KOMMUNIKÁCIÓ
  OKT 02
  hétfő
 
ÚJ MÚZEUMI IRÁNYOK 7.0 Veszprémben
  OKT 12
  csütörtök
 
Megyei szakmai nap Dunaújvároson
legfrissebb híreink


2023. 09. 08.
Arany Süni Vándordíj
2023. 09. 05.
Kurta Mihály: Múzeumandragógia reziliencia – Szakandragógia-történeti visszatekintés
2023. 08. 17.
Most mutasd meg!
Skanzen hírek


2023. 09. 11.
Hagyományaink vendégségben
2023. 08. 23.
Szentendrei Nyitott Templomok Hétvégéje a Skanzenben