JUH-HÉJ! A Skanzen 2014-es alkotónapi pályázati felhívása
Nyájas Pályázók!
Kedves Pedagógusok, Gyerekek, Nyugdíjasok!
A Skanzen idei programjainak központi témája a juhtartás és a pásztorkodás, mint a magyarság gazdálkodó életmódjának alappillérei. Öltözködésünket, tárgykultúránkat, táplálkozási szokásainkat, dalainkat, meséinket és dramatikus hagyományainkat is átszövik ezek az elemek.
Így nem csoda, hogy a 16. alkotónapi pályázat a Juh-héj! nevet kapta. Ez a jókedvű felkiáltás egy szóban kiejtve, tipikus kifejezője a magyar virtuskodó kedvnek - az amerikai minta hatására divatossá vált, de idegenül hangzó Waoó! -val szemben (azt majd a kutya évében használjuk fel J ) -. Szó szerint viszont a juh "burkolatát" a gyapjút jelenti. A juh szavunk szinonimái árnyalt jelentéskülönbségeket hordoznak. Milyen találó például, ha az ártatlan gyereknek azt mondjuk, "olyan, mint a ma született bárány"! A felnőttek még emlékeznek a főként lányok által kedvelt Emlékkönyvek vezetésének szokására, ahol a lap sarkát felhajtva titkot rejtett el a bejegyző, pl.: „Írta aki bírta, olvasta egy birka." - mennyire pimaszul viccesen hangzik a birka szavunk ilyen szövegkörnyezetben! Vagy ki ne ismerne családjában, baráti körében olyan embert, aki méltán vagy méltatlanul válik a közösség „fekete bárányává". A szelíd állat emberekre is vonatkoztatható tulajdonságait még hosszan sorolhatnánk, de a népköltészet őszinte megfogalmazásában vagy költőink, íróink műveiben még találóbban olvashatunk ezekről. A juhokat őrző pásztor, a juhász alakja szervesen a falu társadalmához tartozott, ezért természetesen megjelenik a népi közgondolkodásban, és népköltészetünkben is, gondoljunk:
- állatőrző játékainkra (pl. Kinn a bárány, benn a farkas…)
- szólásainkra ( pl. Suba a subához, guba a gubához)
- népdalainkra ( pl. Juhászlegény, szegény juhászlegény…)
- népmeséinkre ( pl. Csillagszemű juhász)
…vagy ki ne ismerné Petőfi Sándor János vitézét, aki juhpásztorként kezdte …… és itt vannak a díszített fa-, csont-, és szarutárgyak, amelyek a juhászok keze munkáját dicsérik….és ki ne hallott volna a magyar dudáról amit főként birkabőrből készítettek, s amibe „belefújja búját” készítője, a pásztor.
"A juhásznak jól van dolga,
egyik dombról a másikra
terelgeti nyáját, fújja furulyáját,
bú nélkül éli világát."
Az Alkotónapok "számadó juhászaként" 2014-ben újra összeterelem a nyájat: a kosokat (fiúkat), és a jerkéket (lányokat) egyaránt. Érdemes elolvasniuk olyan pásztorokról és juhokról szóló népmeséket, állatmeséket, mondókákat vagy a nagyobbaknak mitológiai történeteket, történelmi legendákat, novellákat, verseket, regényeket, ami gondolatindító, és megadja a kéznek is a lendületet a rajzoláshoz. A merészebbek azt is tárgyiasíthatják, mit értenek szó szerint a juh héján, - hiszen a héj szavunkat főként növényekkel kapcsolatban használjuk.
A pásztorok magányba burkolódzó életmódja, a természet erőivel dacoló, erős fizikuma, az önfenntartás és gyógyítás titkos tudománya mindig foglalkoztatta az embereket. Ki ne vágyna manapság a nagyváros zajából újra egy ilyen életbe - még ha csak néhány órára is. Azonban gondolkodjunk el azon, tudnánk-e, érdemes volna-e így élnünk? Ha igen, miért? Vajon tényleg bú nélküli világ ez? Kérdezd meg a Nagyit, és szólj neki az alábbi lehetőségről!
VILLÁMCSŐDÜLETRE is VÁRJUK MINDNYÁJUKAT
2014. május 1-jén, a JUH-HÉJ! Alkotónapon 14 órára a szentendrei Skanzen Kisalföld tájegységébe! Akik énekhangjukon, hangszerükön, dorombjukon, zajkeltőikkel vagy kolompjuk megszólaltatásával szívesen csatlakoznak a Skanzen „nyájához” illetve „pásztoraihoz”, frissítsék fel emlékezetükben a „Szélről legeljetek…” kezdetű rábaközi népdalt!
„Szélről legeljetek,
fának ne menjetek,
mert ha fának nekimentek,
fejeteket beveritek,
Szili kút, szanyi kút,
szentandrási sobri kút.”
Jelentkezésüket az alábbi címre kérjük, hogy a népdal előadását megszólaltatónként ütemezhessük, a hangszerelést felépíthessük, hogy végül maradandó zenei élményt jelenthessen a megmozdulás mindnyájunknak: Kustánné Hegyi Füstös Ilona, khfili@sznm.hu (0630/7488550, 0626/502 554)
A vállalkozó kedvű jelentkezők e napon kedvezményesen léphetnek a Múzeumba.
PÁLYÁZ(Z)ATOK!
Beérkezési határidő: 2014. április 11. (péntek)
NYUGDÍJASOKNAK
"Bojtár volt a nagyapám, bojtár vagyok én is.
Csak a botját hagyta rám, gazdag vagyok még is…." (népdal)
A fenti kérdésre válaszokat kaphatunk, ha a Bojtár volt a nagyapám pályázatra jelentkezik az a korosztály - nyugdíjasok, idősek közösségei-, amelynek még van személyes tapasztalata a pásztorok világáról. Arra buzdítjuk őket - akik „sok húsvéti bárányt megettek”-, hogy megragadva azalkalmat adják át élményeiket, emlékeiket mába átültethető tudásukat a fiataloknak május 1-jén, az Alkotónapon! A programba építve, hiteles környezetben, természetes módon mutathatják be tudásukat. Minden jelentkezőt jutalmazunk.
Az alábbi kategóriákban várjuk jelentkezésüket:
Folklór
- „pásztortűznél”: mesék, énekek, hangszeres játék
- „életképek”: dramatikus játék irodalmi műből, naptári ünnephez kapcsolódva (pl. a nagyothalló Öreg tréfás elhallásai a pásztorjátékban) vagy egyéni összeállítás szerint (anekdoták alapján)
Tárgykészítés
- a pásztorművészet tárgykultúrája (faragványok -fa, csont, szaru-, öltözékek) – a tárgy készítési módjának bemutatása
A pályázati feltételekről a Jelentkezési lap nyugdíjasoknak rovatai kitöltésekor bővebb tájékoztatást kapnak.
GYEREKEKNEK, FIATALOKNAK
Életkor: 4-18 év
„A juhásznak jól van dolga, egyik dombról a másikra…”
- népzene (ének vagy hangszeres)
- néptánc (pásztortáncok)
Mindkét esetben a pásztorművészet alapjain nyugvó, de akár egyedi értelmezést, egyéni önkifejezést is megfogalmazó bemutató játékokat várunk. Az egyéni vagy csoportos jelentkezők újszerű, egyedi hangszerelést vagy mai életből merített eszközöket is választhatnak a maximum 5 perces előadáshoz.
A jelentkezők számától és a kifejezés módjaitól függően a produkciókat beépítjük az Alkotónap programjába május 1-jén. A Nevezési lap - népzene, néptánc minden rovatát kérjük kitölteni, és április 11-ig visszaküldeni.
- képzőművészet (síkbeli és térbeli alkotások, képversek)
A különféle anyagokból és technikákkal elkészített síkbeli alkotásokat legfeljebb
A/3-as méretben paszpartuzva kérjük beküldeni.
A térbeli alkotások mérete ne haladja meg az emberi léptéket!
Az elbírálás óvodás, alsó tagozatos, felső tagozatos, középiskolás, csoportos kategóriában történik.
Kérjük, a nevezési lapon kívül műveitek hátoldalán is tüntessétek fel: a nevet, életkort, iskolát vagy óvodát, annak címét, iskolai beküldő esetén a pedagógus vagy egyéni pályázó esetén a szülő nevét, elérhetőségét: email!, telefon, a mű címét. FONTOS! – minden adatot adjatok meg, hogy értesíthessünk Benneteket!
A beküldött alkotások mennyiségétől függően – a hely szűke miatt- csak a kiválasztott műveket tudjuk kiállítani. Mivel nem áll módunkban visszaküldeni őket kérjük, hogy aki szeretné visszakapni alkotását, az a kiállítás zárását (október 31.) követő egyeztetés után személyesen vigye majd el azt!
A kiállítás-megnyitóról, a díjkiosztóról és az Alkotónap május 1-jei részletes programjáról a beérkezett művek regisztrációja után mindenkit írásban értesítünk. Mindezeket a honlapunkon is közzé tesszük.
Maradandó irodalmi élményeket és termékeny alkotókedvet kívánok!
Kustánné Hegyi Füstös Ilona
Cím: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, Szentendre, Pf. 63. 2001
Telefon: 26/ 502 554; 0630/748 85 50
Telefax: 26/ 502 502
Email: khfili@sznm.hu
