belépés
hírlevél
regisztráció
szakértőnk válaszol

A képzéssel kapcsolatos információk és a regisztrációs felület ITT érhető el.

 

Képzők képzése: a szükséges motivációért a felnőttképzésben oktatóknak

A kulturális szférában dolgozókat oktatók számára szervez 15 órás, ingyenesen elvégezhető, gyakorlatorientált szakmai továbbképzést Képzők képzése címmel Szentendrén 2019. május 13-14-én a Szabadtéri Néprajzi Múzeum Múzeumi Oktatási és Módszertani Központ (MOKK) a "Múzeumi és könyvtári fejlesztések mindenkinek” című EFOP-3.3.3-VEKOP-16-2016-00001 azonosítószámú projekt keretében.

A Képzők képzése eredetileg a múzeumi és könyvtári terület fejlesztését megvalósító nagyszabású projekt keretében szervezett továbbképzések oktatóit kívánta felkészíteni a képzések résztvevőinek, első sorban múzeumi szakembereknek és pedagógusoknak minél sikeresebb továbbképzésére.

A MOKK az igényekre reagálva a képzést szélesebb célcsoport számára továbbfejlesztette annak érdekében, hogy speciálisan a felnőttek oktatására fókuszálva minél többen ismerjék meg és próbálják ki a gyakorlatban a különféle korszerű oktatási módszereket, sajátítsák el a figyelmet ébren tartó előadások, a valóban hatásos tudásátadás alapjait.

A másfél napos tantermi képzés kitér a felnőttkori tanulás korszerű motivációs technikáira, a felnőtt tanulás nehézségeire és sajátosságaira, a konstruktív visszacsatolás fontosságára, a sikeres prezentációs technikákra és a kooperatív tanulás módszereire is.

*

Andrikó Katalinnal, a MOKK oktatásszervezőjével, egyben a képzés tematikájának egyik kidolgozójával beszélgettünk a felnőttképzés főbb jellemzőiről, jelenkori tendenciáiról, a felnőttek tanulási motivációjáról.

Mi indokolja ezt a képzést?

Egyszerűen szükség van rá. 2011 óta kísérem figyelemmel a MOKK-nál folyó képzéseket, előtte 25 évig oktattam felnőtteket, van némi rálátásom arra, hogy a felnőttek hogyan tudnak eredményesen tanulni. A múzeumi területen oktatók sokszor gyakorlati szakemberek, hihetetlen nagy szakmai tudással rendelkeznek, de oktatói, tanári képzettséggel, módszerekkel nem feltétlenül. Így nem biztos, hogy a birtokukban van az a tudás, hogy hogyan kell eredményesen, motiválóan felnőtteket oktatni.

Miért érdemes elvégezni a Képzők képzését?

A kulturális területen dolgozók várakozásokkal, elvárásokkal érkeznek egy nekik szóló képzésre. Akár belső, akár külső késztetés hatására mozdultak ki megszokott környezetükből, motiváltnak mondhatóak. Igazából nem is a motiváció felkeltése a nehéz az esetükben, hanem a motiváció fenntartása a tanulási időszak végéig. Nagyon nagy az oktató felelőssége abban, hogy ezt a meglévő motivációt ne rontsa le, ne okozzon csalódást. Tartalmilag és formailag is érdekesnek kell maradnia az oktatónak, és folyamatosan be kell vonnia a képzés résztvevőit. Ha a felnőtt tanulás nagyon pozitív légkörben zajlik és figyelembe veszik a képzés résztvevőinek az igényeit, akkor elindulhat egyfajta pozitív spirál, az új hasznos ismeretek megszerzésével járó öröm további tudás megszerzésére, tanulásra inspirálhat. Persze vannak kivételes érzékkel megáldott oktatók, de sok esetben tanulni és gyakorolni kell a megfelelő módszerek használatát. A Képzők képzése ehhez kíván segítséget nyújtani.

Milyen további tényezőkre kell figyelemmel legyenek azok, akik manapság felnőtteket oktatnak?

A résztvevők eltérő igényekkel érkeznek egy nekik szervezett képzésre, vannak, akik teljes személyiségükkel akarnak részt venni a képzésen, nehezen viselik, ha frontálisan „megmondják nekik a tutit”, „kioktatják” őket, azt várják, hogy valóban partnernek tekintse őket az oktató. A résztvevők másik része „jól szocializált”, nem zavarja annyira, ha háttérbe szorul, de szerencsére ez egyre ritkább! A felnőttképzés egyre lényegesebb vonása a személyre szabottság. Ezt a MOKK-nál is mindig próbáljuk elérni, a képzéseinken oktatóknak elküldjük a résztvevők motivációs leveleit, amelyből kiderül, hogy mit várnak az adott képzéstől.

A felnőtt tanulóknál azt is mindig figyelembe kell venni, hogy más az időbeosztásuk, munka mellett tanulnak, az oktatónak ezt a helyzetet empatikusan kell kezelnie. Fontos még az is, hogy a megfelelő módon történjen az oktató részéről a visszajelzés. A pozitív visszajelzésnek is lehet hátulütője, nem szabad például túldicsérni, valakivel szemben dicsérni. Reálisan kell látni, hogy ki milyen tudásháttérrel érkezett, és honnan, hova jut el a képzés során, hiszen valójában nincsenek abszolút mércék. Másrészt a képzés résztvevőjének is módja van visszajelezni az oktató felé.

Mi jellemzi még a mai tanulási helyezeteket a felnőttek körében?

A mai világban az oktatásról a tanulásra helyeződött át a hangsúly, sok esetben a képzés során összeszedhető hasznos tudás fontosabb, mint az intézményi keretek, a képzés révén megszerezhető „papír”. Oktatóként sokszor nem is oktatok már, hanem a tanulást vagyok képes segíteni bizonyos tanulási helyzetek előállításával vagy módszerekkel. A résztvevőnek magának kell megszereznie a tudást, bár ez egy időigényesebb a folyamat, de a konstruktivista tanulás a kutatások szerint sokkal hosszabban tartó, mélyebben beágyazott tudást képes adni. Ez azzal is jár, hogy végül nem biztos, hogy minden résztvevőnek ugyanaz a tudás lesz a fejében, hiszen a képzésre eltérő háttértudással és eltérő célokkal érkeznek.

A prezentációtechnikák terén mire fókuszál a Képzők képzése?

Szeretnénk tudatosítani például, hogy a ma gyakorta idejétmúltnak gondolt Power Point-os előadásnak megvan a létjogosultsága, nagyon sok haszna lehet, könnyen adaptálható vázlatot tud adni, jól elkülöníthetők általa a tények és a vélemények. Szeretnénk eloszlatni azt a tévhitet, amely szerint egy prezentáció bemutatása oktatásnak számít. Prezentációt tartani nem kevesebb, vagy több az oktatáshoz képest, hanem más. Attól válik oktatássá, hogy az egyirányú kommunikációt csoportmunkával, miniprojekt feladatokkal, véleménycserékkel színesítjük, elgondolkodtató kérdéseket teszünk fel, provokáljuk a résztvevőket, majd folytatjuk az előadást, később ismét megszakítjuk a monotonitást. Alkalmat adunk ezáltal minden résztvevőnek rá, hogy átszűrje magán, és saját magára szabja a hallottakat. Ez pedig csak úgy lehetséges, ha alkalma van megbeszélni, ütköztetni a nézeteit. Szeretnénk megértetni azt is az oktatókkal, hogy nem szabad mereven ragaszkodni egy előre eltervezett forgatókönyvhöz, mondván, hogy „de ezt gyorsan még elmondom”. Képesnek kell lenni a helyzettől függően változtatni, szelektálni.

Erre milyen gyakorlatok léteznek például? Hogyan jelenik meg mindez a 15 órás képzés során?

Az elméleti bevezetés után abszolút a gyakorlatra kerül át a hangsúly, egy tapasztalt tréner és kommunikációs szakember, Pogány Judit segítségével a résztvevők kiegészíthetik a saját prezentációjukat figyelemfelkeltő, érdeklődést fenntartó elemekkel, kipróbálhatják a különféle csoportmunka módszereket, majd a képzés végén bemutatják a vizsgaprezentációjukat egymásnak az általuk választott témában.

 

*

Az ingyenesen elvégezhető képzés tartalmazza a képzés sikeres elvégzését igazoló tanúsítványt is, az étkezést (büfé, meleg ebéd és vacsora) a képzés időtartamára, illetve igény esetén a szállást a résztvevők részére.

A következő képzésre 2019. 04.14-ig lehet jelentkezni az alábbi linken elérhető online felületen:

http://moma.mokk.skanzen.hu/public/iframe?id=b58efa6a8030b99674ceb98624ae962010edb41a

A képzésről a MOKK honlapján is olvashat az alábbi linken:

http://mokk.skanzen.hu/kepzok-kepzese-efop-3-3-3-projekt-kepzesein-oktatok-modszertani-tovabbkepzese-kk15t.html

További információ Németh Barbara oktatásszervezőtől kérhető a +36 30 272 0890-es telefonszámon vagy e-mailben a nemeth.barbara@skanzen.hu címen.

A jelentkezéseket a MOKK belső elbírási folyamat során rangsorolja, majd minden jelentkezőt írásban értesít.

A képzés a „Múzeumi és könyvtári fejlesztések mindenkinek” című kiemelt projekt keretében került kidolgozásra. A projekt kétmilliárd forint európai uniós forrásból valósul meg 2017. február 1. és 2020. január 31. között a Széchenyi 2020 program keretében a Szabadtéri Néprajzi Múzeum Múzeumi Oktatási és Módszertani Központ és a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár konzorciumi együttműködésében. A projekt megvalósítói elkötelezettek az esélyegyenlőség szerepének növelése, a hátrányos helyzetűek felzárkóztatása és a kulturális javakhoz való egyenlő hozzáférés lehetőségének megteremtése mellett.

 

szerző: Kajári Gabi