belépés
hírlevél
regisztráció
szakértőnk válaszol

Könyvtári terület

Balázs László Róbert: Az országos elektronikus könyvtári szolgáltatások továbbfejlesztése Az Országos Dokumentum és Információ Szolgáltató Rendszer (ODIR) felépítése, működése, a rendszer működtetéséhez szükséges szaktudás fejlesztése, képzés

Az országos elektronikus könyvtári szolgáltatások továbbfejlesztése kapcsán azt a megállapítást teszi a tanulmány, hogy majdnem minden fontos szolgáltatásra létezik már többé-kevésbé jól működő, országos rendszerünk, de ezek a rendszerek egymással és a könyvtárak alrendszereivel nem, vagy nem a kívánatos mértékben működnek együtt. Ezért a továbblépés alapja a rendszerek közötti együttműködés kialakítása és megerősítése kell, hogy legyen. Az ebből fakadó szinergikus hatás jelentős felhasználói elégedettség növekedést involvál. A tanulmány részletesen ismerteti a könyvtárosi munkát könnyítő szolgáltatások (MOKKA, ELDORADO, ODR), illetve a közvetlen olvasói szolgáltatások (ODR, ELDORADO, e-Learning szolgáltatás), valamint a háttérszolgáltatások (borító szolgáltatás, tartalomjegyzék szolgáltatás, könyvismertető szolgáltatás, auditált statisztikakészítő, központi azonosítási rendszer/központi olvasójegy) fejlesztése terén elvégzendő feladatokat.

tovább
 → 


Bartos Éva - Gulyás Enikő: Tanulást támogató, kulturális és lelki segítséget nyújtó módszerek a könyvtárban. Biblioterápia.

A nemzetközileg ismert és alkalmazott módszer, a fejlesztő-megelőző célú biblioterápia könyvtári környezetben történő alkalmazásának bemutatására és integrációjának szükségességére irányul a tanulmány. Az eljárás alapvető célja a szépirodalmi művek - speciális célok érdekében alkalmazott - befogadásának támogatása. Az esztétikai érzékenyítés elősegítése mellett a személyiség érzelmi, intellektuális és szociális szintjének kedvező befolyásolására is alkalmat nyújt, valamint alternatívát kínál az értelmes, színvonalas és szórakoztató szabadidő eltöltéséhez. A tanulmány célja tehát a biblioterápiának, mint komplex mentális egészségmegőrző, személyiségfejlesztő, ön- és közösségépítő eljárásnak a bemutatása, általános és speciális célrendszerének, alkalmazási területeinek és feltételrendszerének megismertetése - különös tekintettel a veszélyeztetettségnek kitett korosztályok, társadalmi rétegek és személyek mentálhigiénés támogatása, társadalmi beilleszkedési esélyeinek javítása vonatkozásában. Kitér a tevékenység módszertani, szervezési és egyéb gyakorlati feltételeinek ismertetésére. Eligazítást kíván adni a tevékenységbe bevonható könyvtárosok és egyéb szakemberek szakmai felkészítésére, kompetenciafejlesztésük folyamatos és koordinált támogatásának megvalósítására is.

tovább
 → 


Bognár Noémi Erika - Jávorka Brigitta: Olvasásfejlesztés: Példák az olvasásfejlesztés nemzetközi gyakorlataiból

A tanulmány olyan külföldi olvasásfejlesztő programok, kampányok összegyűjtésére tesz kísérletet, amelyek a hazai szakmai közösség számára még kevéssé ismertek, ám mintaként használhatóak a későbbi Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program során benyújtani kívánt pályázati anyagok kialakításához. A nemzetközi gyakorlatban már bizonyított eljárások a hazai környezethez igazítva jól adaptálhatók, azok tapasztalataiból a magyar könyvtárak is profitálhatnak.

tovább
 → 


Deák Judit - Ládi László: Útmutatás a könyvtári terek infrastruktúrájának fejlesztésre: 5 éves infokommunikációs fejlesztési modell

Az egyre magasabb szintű felhasználói igények (kereslet) és a folyamatos technológiai fejlődés (kínálat) eredményeként Magyarországon is kialakult az a digitális ökoszisztéma, amely már jelenleg is felhasználók millióit és eszközök tízmillióit köti össze egyre nagyobb kapacitású hálózatokkal és egyre összetettebb elektronikus szolgáltatásokkal. Ebben az ökoszisztémában elmosódnak a határok az informatika, az elektronikus hírközlés és a média között. A digitális szolgáltatások a gazdaság, a társadalom és a magánélet legtöbb színterén és mozzanatánál jelen vannak. Ennek az ökoszisztémának már ma is részét képezik a nagyobb vállalkozások, az állami intézmények szinte teljes körben, a KKV-k mintegy kétharmada, és a társadalom valamivel több, mint a fele. A digitális szolgáltatások köre az analóg földfelszíni televíziós műsorszórás lekapcsolásával hamarosan teljessé válik, így a legtöbb magyar háztartás valamilyen módon (digitális televízió szolgáltatás, vezetékes vagy mobil Internet, okos telefon stb.) kapcsolódni fog a digitális világhoz. A tanulmány az infokommunikációs terület átgondolt, stratégiailag megalapozott, a meglévő erősségekre építő és a hiányosságokat tudatosan felszámoló fejlesztési koncepcióját tárja elénk.

tovább
 → 


Dömsödy Andrea: A könyvtár támogató lehetőségei a tanoda típusú szolgáltatások működéséhez. Sztenderdek, eredményességmérés, mutatók

A tanulmány tisztázza a tanoda fogalmát, a könyvtárak lehetőségeit - éppen a tanoda módszertannak adaptálásával - a korai iskolaelhagyási program támogatásában. Számba veszi az ehhez szükséges kapcsolatrendszert, a tanoda működési alapelveket, majd a különböző könyvtártípusoknak (iskolai, települési, felsőoktatási, szak) módszertani ötleteket nyújt. Tisztázza a működés személyi feltételeit, a tanoda indítás paramétereit, és részletesen foglalkozik a működtetéssel, valamint a működés eredményességének mérését lehetővé tevő módszerekkel.

tovább
 → 


Golden Dániel: A Nemzeti Elektronikus Könyvtár projekt keretében a digitális dokumentumok számának növelése, a hozzáférés bővítése

A nemzeti elektronikus könyvtár célja a kulturális szempontból kiemelkedő jelentőségű magyar nyelvű vagy vonatkozású digitális adatállomány megőrzése és hosszútávú hozzáférhetővé tétele. E gyűjtemény létrehozása nem egy lezárt, véges sok elemből álló korpusz egyszeri archiválását jelenti, hanem egy olyan keret felállítását, amelyben lehetővé válik a kulturális jellegű digitális dokumentumok folyamatosan bővülő körének megőrzése és hozzáférhetővé tétele. Ez magában foglalja a digitális dokumentumok életútjának nyomon követésére vonatkozó követelményt is a gyűjteménybe kerüléstől a szükségessé vált konverziókon át a selejtezésig. Az elmúlt évtizedekben a digitális gyűjtemények létrehozói elsősorban a digitalizálást vélték feladatuknak. A jövő könyvtára természetesen továbbra is ellátja ezt a feladatot, de a hagyományos funkciók továbbéléseként ismét hangsúlyt kap a szerzeményezés. A tanulmány ismerteti a tömeges és egyedi digitalizálás, valamint a szerzeményezés (elektronikus kötelespéldányok, egyedi szerzeményezés, webaratás) kapcsán elvégzendő feladatokat is.

tovább
 → 


Gombos Péter: Hogy állunk az értő olvasással? - II. Szövegértést mérő kérdőívek kiértékelése, korábbi tapasztalatok

A tanulmány szorosan kapcsolódik a Hogy állunk az értő olvasással? Szövegértés mérése iskolán kívül, kérdőívek különböző korosztályok számára című dolgozathoz, hiszen az abban közölt szövegértési gyakorlatok kiértékeléséhez nyújt mással nem pótolható segítséget. Rögzíti az értékelési szempontokat és bemutatja azokat a korábbi tapsztalatokat, melyeket a szerző az eddig végzett felmérések során szerzett, majd rátér az egyes feladattípusok értékelésére. Cél, hogy segítsük a könyvtárakat és a velük együttműködő iskolákat abban, hogy hatékonyabbak legyenek a szövegértés-fejlesztésben. Általános tapasztalat az, hogy a gyerekek könnyebben, motiváltabban dolgoznak ugyanabban a témában az iskola falain kívül. Ha egy könyvtár, egy művelődési ház vagy éppen egy civil szervezet szövegértési mérés(ek) lehetőségét ajánlja fel, alighanem nem részesül visszautasításban. A próbatételeket a gyerekek és a felnőttek is szeretik, s mert kisebb a tét (nincs a végén jegy vagy szöveges értékelés), talán sokan vállalkoznak a tesztek kitöltésére.

tovább
 → 


Gombos Péter: Hogy állunk az értő olvasással? Szövegértés mérése iskolán kívül, kérdőívek különböző korosztályok számára

Az olvasásról alkotott képünk részben a társadalmi változásoknak, részben a kutatási eredményeknek köszönhetően jelentősen átalakult. Az olvasás fogalmát részben másképp, de mindenképpen bővebb értelemben használjuk. Ma már nem nagyon kell magyarázni, hogy az 'olvasás' nem kizárólag a szépirodalom befogadását jelenti. Emiatt komolyabb hangsúlyt kapott mostanra a szövegértés, az értő olvasás is. A tanulmány az "értő olvasás" elméleti megalapozását követően különböző korosztályok számára kínál fel kidolgozott szövegértési gyakorlatokat, melyekkel könyvtárak, könyvtárosok, természetesen előzetes felkészülést követően vizsgálatokat végezhetnek. A tesztlapokon hétféle feladattípussal találkozhatunk. Az első három kérdés egyszerűen visszakereshető információra kérdez rá. Ezt követően állításokról kell eldönteni, hogy igazak vagy hamisak. A következő két kérdés megoldásához absztrakció szükséges. Az utolsó feladat eltérő a kisebbek és a nagyobbak esetében. A kilencéveseknek feleletválasztás van, de komplexebb összefüggésekkel, ok-okozati viszony felismerésével. A nagyobbak párosító feladatot kaptak.

tovább
 → 


Horváth Zoltánné: Korszerű könyvtári szolgáltatási trendek

A könyvtáraknak a változó digitális és hálózati szolgáltatási kultúra környezetében nem megújulniuk, hanem folyamatosan változniuk kell ahhoz, hogy lépést tarthassanak az emberek által szinte naponta frissülő kommunikációs platformokkal, információsszerzési és megosztási szokásokkal. A tanulmány segít abban, hogyan pozícionálhatjuk és tehetjük láthatóbbá intézményünket az új technológiai környezetben, hogyan vehetünk részt közösségteremtő folyamatokban, miként lehetünk adatgazdálkodók és az új technológia terjesztésében mentorok. Szól a fejlesztések megalapozása érdekében elvégzendő teendőkről és azokról a szerepmódosulásokról, melyek révén elérhető a dinamikusabb jelenlét, a személyes rendelkezésre állás, a tanulási technológiák innovatív támogatása. A tanulmány az egyes fejlesztési területekhez szolgáltatás fejlesztési példákat említ és kitér etek megvalósításának lehetőségeire is.

tovább
 → 


Jávorka Brigitta: Élethosszig tartó tanulás könyvtárral, könyvtárban, tanulást támogató új típusú könyvtári szolgáltatások

A technológia ugrásszerű fejlődése egyszerre kínál új lehetőségeket az oktatásban, illetve támaszt új követelményeket a tanulók felé, ezekhez a változásokhoz pedig nem csak az iskolának kell alkalmazkodnia, hanem a könyvtárnak is. A tanulmány az e-learning módszer könyvtári alkalmazásával foglalkozik, illetve annak használatával az információs műveltség fejlesztése során.

tovább
 → 


Karácsony Gyöngyi: Élethosszig tartó tanulás könyvtárral, könyvtárban Tudományos adatbázisok építése, tudományt támogató adatbázisok Repozitórium létrehozása, működtetése, szabványos eljárásai

A tudományos könyvtár alapvető szerepet tölt be a tudományos kommunikáció folyamatában. Ennek részeként a cikk keletkezésétől a megjelent kiadványok szolgáltatásán, közvetítésén át a cikkek hatásának vizsgálatáig tart a szerepe. Az információs technológiák folyamatos fejlődése átalakítja a tudományos kommunikáció közegét és menedzsmentjét is. A felsőoktatási intézmények feladata, hogy a kezelje az intézmény kutatói által létrehozott elektronikus formátumú tudományos eredményeket, ideértve a folyóirat cikkeket, konferencia anyagokat, jelentéseket, szakdolgozatokat, disszertációkat, képzőművészeti alkotásokat, kutatási adatokat, hogy a szabad hozzáférés ne csak a kutató saját számítógépére korlátozódjék.Az intézményi repozitóriumok ezt a szerepet töltik be. A dolgozat bemutatja a repozitórium létrehozásával, működtetésével kapcsolatos ismereteket, eljárásokat, szabványokat, alkalmazható műszaki megoldásokat, szervezeti, fejlesztési és népszerűsítési kérdéseket, melyek egyben a fenntarthatóság biztosítékai is.

tovább
 → 


Kardos Ferenc: Speciális ismeretszerzési, tanulási lehetőségek roma fiatalok számára a könyvtárban

A tanulmány elsősorban a közkönyvtári lehetőségekről szól, mely a roma fiatalok számára az eddigi jó gyakorlatok és kísérleti jellegű, elsősorban pályázati projektek során kirajzolódnak. A roma fiatalok, mint célcsoport s mint az előadás során is használatos elhatárolás a magyarországi roma közösség, illetve a 6-18 (20) éves, általános és középiskolás korú fiatalok halmazának metszete. Esetükben két aspektusból merülhet fel a speciális tanulási lehetőségek igénye, illetve szükségszerűsége. Egyfelől roma etnikai-kulturális másságuk okán, másfelől a roma közösségeket a magyar társadalomban tapasztaltnál nagyobb mértékben jellemző szegénység okozta kultúra-hozzáférési specifíkumok (elsősorban gátak) okán. A roma fiatalok számára a könyvtár elsősorban dokumentumállományának és információ­bázisainak hozzáférését alakíthatja kedvezően. A hozzáférés fizikai területei során biztosíthat felszerelt könyvtári tanulóteret, sajátos roma kulturális dokumentumokat (esetenként roma vagy beás nyelvűeket), némileg ellensúlyozva ezzel a tanulás otthoni, családi terepének, eszközeinek hiánya okozta hátrányokat. Könnyebbé teheti egyes dokumentumcsoportok kölcsönzését, és segíthet a dokumentumok biztonságos használatában is. Mindennek következménye pedig egy kialakuló, folyamatos, gyarapodó, bizalmi alapú könyvtárhasználat és egy speciális könyvtári segítő háló kialakulása.A könyvtárhasználati, művelődési, információszerzési és tanulási szokások (azaz a hozzáférés szociokulturális viszonyainak) terén a könyvtár felvállalhat nevelő feladatot, vagy részt vehet ilyenben iskolával, roma gyermekeket oktató tanodával együttműködésben.A szervezett roma tanuló-segítő csoportok (tanodák, szombati és vasárnapi iskolák, multikulturális táborok stb.) közelítik a fiatalokat a könyvtárhasználati mintákhoz, de a könyvtár maga is vállalhatja ezt a kulturális zsilip szerepet. Fontos eleme e folyamatnak egy speciális kommunikáció, melyben a könyvtáros abból az alaphelyzetből indul, hogy a könyvtár szolgáltatásainak tanulásban, sikerességben betöltött szerepét olyan társadalmi csoporthoz tartozóval osztja meg, ahol nincsenek ezzel kapcsolatos hagyományos evidenciák, szokásrendszerek. A tanulmány utolsó fejezeteiben a konkrét együttműködési formákat sorolom, melyeken keresztül megvalósítható a roma fiatalok tanulásának segítése, olvasó felnőtté alakítása, tanulási és önálló ismeretszerzési képességeik fejlesztése

tovább
 → 


Kovács Marianna: Meseterápia. Tanulást támogató, kulturális és lelki segítséget nyújtó módszerek a könyvtárban

A népmese felolvasása terápiás céllal éppen úgy irodalmi szövegként történik, mint bármely más szerző művének előadása. Ennek az irodalmi szövegnek a használatára is érvényesek tehát a biblioterápia esetében megismert alapmódszerek. A tanulmány persze a továbbiakban részletesen szól a "különbségről" is. A mondott, "fejből-szívből" mesélés alatt a gyerek és a felnőtt egyaránt ráérez a mese-szó, az együttlét, az alkotás, a kollektív tudás hatalmas örömére. Saját magunknak is el kell hinnünk és be kell bizonyítanunk a szóbeli mesemondás értékét és terápiás hasznát. Az ezzel kapcsolatos múltbéli tapasztalatok csak megerősítenek abban, hogy a meseterápia semmit sem vesztett varázslatos gyógyító erejéből. A mai rohanó világban a könyvtárak egyik legnagyobb feladata, hogy visszaadja az emberi társadalomnak azt, ami kezdetektől az övé, az emberi mese-szót.

tovább
 → 


Maróthy Szilvia: A nyilvántartástól a szövegig I. Hálózati könyvtár

A tanulmány a hálózati könyvtár szerepéről és funkciójáról szól a digitális tartalmak előállítása kapcsán. A digitalizálás hatékony módszerét az együttműködés, a feladat ellátáshoz szükséges szervezettség és a tervszerűen végrehajtott munka együttese jelenti. Ha a központi digitalizálásért felelős szerv létrehozásanak szükségessége megkérdőjelezhető is, a digitalizált tartalmak közös nyilvántartó rendszerére mindenképpen szükség van. Ez biztosítja azt az átláthatóságot, melynek révén a digitalizálásba bármely gyűjtemény bekapcsolódhat úgy, hogy ezzel érdekei nem sérülnek. A széles körű hozzáférés és a hosszú távú megőrzés szempontjából mind a létrehozónak, mind a könyvtárnak érdeke az együttműködés. A digitálisan létrehozott dokumentumok tartalmi és formai feldolgozása akkor lehet teljességre törekvő, ha mind létrehozó (szépirodalmi szövegek esetében a szerző, tudományos szövegek esetében jellemzően a kutatóhely), mind a megőrzés felelősségét vállaló könyvtár részt vesz a munkafolyamatban. Intézményes keretek között létrehozott szöveg esetében minden esetben nyilatkozni kell arról, a megőrzésért ki vállal felelősséget. Ez optimális esetben a könyvtár feladata.

tovább
 → 


Maróthy Szilvia: A nyilvántartástól a szövegig II. Szövegkorpuszok sok szempontú feltárása, kreatív újrahasznosítása

A tanulmány rávilágít, hogy mind a digitalizálás, mind a digitálisan létrehozott dokumentumok kezelése során szakszerű szöveggondozásra van szükség. A szöveggondozás, mint létrehozói tevékenység, nem tartozik a könyvtári alapfunkciók körébe. Ez a megállapítás előrevetíti azt a következményt, hogy a szöveggondozást hatékonyan intézmények közötti együttműködéssel, erre szakosodott kutatóhelyeken kell megoldani, a szövegfeldolgozással kapcsolatos feladatok ellátása viszont továbbra is könyvtári feladat. Szakértői rendszernek nevezzük azon másodlagos szolgáltató rendszereket, melyek egy adott tudományterülethez köthető dokumentumgyűjteményen, s az azt feldolgozó általános és szakadatbázisokon alapulnak, s céljuk a dokumentumok tartalmi alapú és szövegszerű (elbeszélő jellegű, vagyis narratív) szolgáltatása hipertext megoldásokkal. A szakértői rendszer mind a szakértők (tudósok,tanárok, egyetemi hallgatók), mind a laikusok számára létrehozandó segédeszköz, mely alapul szolgálhat a kutatáshoz, a tanításhoz vagy akár a tanuláshoz. A tanulmány példát mutat a szövegtestek sok szempontú feltárására, ezáltal az újrahasznosítás lehetőségének a biztosítására.

tovább
 → 


Maróthy Szilvia: A nyilvántartástól a szövegig III. Nemzeti névterek kialakítása, narratívák alkalmazása a szolgáltatói rendszerekben

A nemzeti névtér kialakítás elméletével, fogalmával és gyakorlati lépéseivel ismeretet meg a tanulmány. A nemzeti névtér legfontosabb funkciója, hogy megteremtse az átjárhatóságot a gyűjtemények, az archívumok és a dokumentumok között. Ha a névterek alkalmazását a dokumentumon belülre is kiterjesztjük, tovább finomíthatjuk a tartalomszolgáltató alkalmazásokat. Az intézményi együttműködés során a lokális névtereket osztjuk meg és segítjük elő azok nemzeti névtérbe való integrálását. A hozzáférés növelésének további eszköze -mely szintén a kapcsolatok mentén épül ki- a rendezés. A narratíva olyan elrendezést jelöl, melynek legfontosabb jellemzője az elbeszélhetőség. A szakértő rendszerben a felhasználó a narratívák teremtette szöveges térben talál rá a keresett szövegre vagy témára. Adottá válik számára egy tematikus, időbeli, térbeli kontextus, könnyen rátalál a kapcsolódó szövegek halmazára. Az így középpontba kerülő narratívák szándékosan többes számban szerepelnek a tanulmányban, hangsúlyozva, hogy egy szakértői rendszer nem csupán egy narratíva szerint rendezi el a kapcsolódó szövegeket, a pluralitásra is alapvető szükség van.

tovább
 → 


Márkus István: Útmutatás speciális könyvtári terek infrastruktúrájának fejlesztésére. Útmutató a kisméretű könyvtárbuszok szakmai és műszaki paramétereinek kialakításához

Nem csupán dokumentumellátásra van szükség a vidék falvaiban, hanem arra a rendszerre is, aminek segítségévek bárki bárhonnan részese lehet a hazai könyvtári szolgáltatásoknak. A vidéki lakosságnak otthonukhoz közeli könyvtárakra, ennek hiányában könyvtárbuszokra van szüksége. A tanulmány bemutatja a könyvtárbuszok típusait, azon belül részletesen taglalja a kisméretű buszok műszaki és szakmai paramétereit. Szól a szolgáltatás bevezetéséről, a működtetés kérdéseiről, köztük arról a költségszámításról, mely az üzelmeltetés során várható kiadásokat veszi számba. A tanulmány az árajánlat-kérést segítve minta dokumentációt tartalmaz és a szolgáltatás elemeit teljes körűen körbe járja, szól a személyi feltételekről, a háttéreszközökről, a buszon forgalmazott dokumentumállományról, a gépjárműről, a felépítményről, a települési könyvtárbuszmegállók kialakításáról. Ezek együttesen valósítják meg a hosszú távú, magas színvonalú, folyamatosan megújuló és fejleszthető könyvtári szolgáltatást, amit a könyvtárbusz az aprófalvas településeken nyújtani tud.

tovább
 → 


Sághi Ilona: Korszerű térszervezési és berendezési megoldások könyvtári környezetben a közösségi funkciók hatékony támogatásához Nemzetközi kitekintés

„Reality is that which, when you stop believing in it, does not go away”

„A valóság az, ami, ha már nem hiszel benne, akkor sem tűnik el.” (P. K.Dick)

Összeállításunk közreadásával szándékunk, hogy a Könyvtári Intézet Könyvtárak építésének, felújításának útmutatója című[1] , a pályázók számára alapvető online kiadványhoz kapcsolódóan – szem előtt tartva a könyvtárépítés „tízparancsolatát”– betekintsünk a nagyvilágban megvalósult, illetve megvalósuló könyvtári infrastruktúra fejlesztésekbe. Az IFLA által kiadott irányelveket (kiemelten: IFLA Library Building Guidelines: Developement & Reflections), és a Könyvtári Figyelő vonatkozó referátumait kiindulási alapnak véve tallóztunk a világhálón, felkutatva a korszerű terekkel rendelkező könyvtárakat, példákat keresve kreatív, innovatív, interaktív megoldásokra. Tisztában vagyunk ugyanakkor azzal, hogy az erőforrások szűkössége okán a bemutatott példák komplexen valószínűleg általában nem megvalósíthatók, azonban inspirációként szolgálhatnak, különösen a terek szervezése, illetve a berendezések kialakítása során.

Bepillantunk az USA-ban született „great third place” koncepcióhoz kapcsolódó könyvtári térszervezés és design törekvésekbe, fotókkal illusztrált példákat mutatunk a különböző korosztályok és tevékenységek igényei alapján kialakított könyvtári terekre és berendezéseikre.

  • Vázlatosan ismertetünk nagyszabású fejlesztéseket, pl. az Idea Store elnevezésű könyvtári projekt megvalósítását London egyik városrészében, a kanadai Calgary, a dániai Aarhus városának könyvtári projektjét, illetve a Naestved Városi Könyvtárat,
  • felvillantjuk a skandináv könyvtáraknak a demokrácia fejlesztésében vállalt szerepét,
  • konkrétan a könyvtári terek tíz minőségi jellemzőjének illusztrálása céljából válogatva az American Library Design Showcase évenként meghirdetett pályázatának díjazottjai közül a legizgalmasabbakat,
  • külön figyelmet fordítunk a gyerekek/tinédzserek számára létrehozott terekre,
  • személyes tapasztalatunk alapján esettanulmányokat adunk közre Seattle Városi Könyvtár Központi Könyvtáráról és egy kisvárosi közkönyvtárról Kaliforniában,
  • valamint részleteket közlünk az IFLA vonatkozó ajánlásaiból.

Milyen legyen a jelen Z és Y generációjának, illetve az ő gyermekeiknek a könyvtára ? A „harmadik hely” könyvtárak nem csorbítják-e az eredeti könyvtári funkciók érvényesülését?Vagy egyáltalán nincs szükség már a valós könyvtári terekre ? Csak a virtuális térben építsünk, rendezzünk be- és át könyvtárat? Mi valljuk, szükség van mindkettőre.

Összeállításunkban nem tudunk, és nem kívánunk válaszokat adni a stratégiai irányokat meghatározó kérdésekre, de meg tudjuk mutatni, mi történik a nemzetközi színtéren ezen a területen. Saját látogatásaink alkalmával is bepillantottunk a nagyvilág számos könyvtárába. Mindenhol azt kerestük, mitől vonzó, barátságos, különös, attraktív, maradásra bíró, új élményeket, dimenziókat nyitogató, inspiráló a könyvtár, a könyvtár térszerkezete, berendezése. Vagyis : mitől érezzük olyan jól magunkat, hogy ott akarunk maradni hosszasan – mivel nagyszerű hely.

tovább
 → 


Sághi Ilona: Útmutató az élethosszig tartó tanulást (Lifelong Learning – LLL) támogató kommunikációs stratégia tervezéséhez és megvalósításához

A tanulmány tisztázza az élethosszig tartó tanulás (LLL) fogalmát, kifejti, hogy a könyvtár számára azért van szükség LLL kommunikációs stratégiára, hogy az intézmény az élethosszig tartó tanulásra irányuló tevékenységeit, az azzal kapcsolatos kapacitását és infrastruktúráját, valamint eredményeit hitelesen bemutathassa, hatékonyan hirdethesse, propagálhassa. A könyvtár ezáltal segíti az LLL helyi és országos szintű megvalósítását, az LLL eszméjének társadalmi beágyazódását. Mindehhez lépésről-lépésre, áttekinthetően bemutatja a kommunikációs stratégiai terv készítésének folyamatát, kitérve a különböző generációs jellemzőkre és élethelyzetekre is. Számos gyakorlati példát mutat be, értékel, elemez. Az útmutató felhívja a figyelmet a pályázati kiíráshoz kapcsolódó azon formai és tartalmi elemekre, melyek következetes betartása, figyelembe vétele a pályázat sikerességének a feltétele.

tovább
 → 


Szabolcsiné Orosz Hajnalka - Pajor Zsófia: Országos olvasáskultúra-fejlesztő kampányterv

Az olvasáskultúra-fejlesztő kampány elsődleges célja a többgenerációs család mint célközönség ösztönzése az olvasásra. Az országos olvasásfejlesztési kampány békés eszközöket alkalmazó "hadjárat" e cél érdekében, melynek minden könyvtárhasználó számára van üzenete. Fontos, hogy a könyvtárak - mint kulturális közintézmények és komplex közösségi terek a kampány révén nagyobb népszerűségre tegyenek szert. A kampány kiemelet célcsoportja maga a többgenerációs család, ahol a gyermek, a felnőtt és az idősödő nagyszülő egyszerre van jelen. Ebben a környezetben érzékelhető leginkább az a támogató légkör, mely előmozdítja közösen megélt élmények meghatározó ismeretekké válását. A szülőkön keresztül bevonható a kisgyermek és az ifjúsági korosztály, illetve a nagyszülők is. A kampányterv végigvezet az előkészületek, a lebonyolítás és a visszacsatolás lépésein. Figyelmeztet a megvalósítás esetleges buktatóira, segíti az eredményes végrehajtást.

tovább
 → 


Szakmári Klára: Kooperatív tanulás könyvtári támogatással, a korai iskola elhagyás mértékét csökkentő könyvtári lehetőségek

A korai iskolaelhagyás jelensége komoly társadalmi probléma, ugyanakkor tünetként is kell értelmeznünk. Mire a fiatal életszakaszának erre a lépésére kényszerül, számtalan negatív egyéni és társadalmi hatás éri. A kormány az Európai Unió Oktatási Tanácsa Ajánlását elfogadva dolgozta ki a Végzettség nélküli korai iskolaelhagyás elleni középtávú stratégiai tervét. A dolgozat ehhez a stratégiai tervhez illeszkedve veszi számba mindazokat a lehetséges eljárásokat, módszereket, utakat, kapcsolatokat, melyek révén a könyvtárak eredményesen vehetnek részt a korai iskolaelhagyás tünetegyüttesének kezelésében, a fiatalok tanulási környezetben történő megtartásában. A kooperatív tanulás ennek lehetséges eszköze. A dolgozat részletesen taglalja e módszer jellemzőit, alapelveit, kulcsfogalmait és hatását.

tovább
 → 


Tóth Máté: Élethosszig tartó tanulás könyvtárral, könyvtárban, tanulást támogató új típusú könyvtári szolgáltatások

A könyvtár szerepeit hagyományosan négy fő irány - információszolgáltatás, kultúraközvetítés, tanulás támogatása és rekreáció - mentén szokták megfogalmazni. Mind a négy terület szorosan kapcsolódik az élethosszig tartó tanulás folyamatához. Az informális tanulás életünk részévé vált. A könyvtárak kitűnő lehetőségeket és feltételeket biztosítanak ahhoz, hogy ki-ki saját érdeklődése, "tempója", előrehaladási kapacitása mentén kapjon támogatást ebben a folyamatban. A tanulmány részletezi azokat az új típusú könyvtári szolgáltatásokat, melyekkel ezek az intézmények megcélozzák a felhasználókat, ezzel ötleteket adva az egyes könyvtárak egyéni fejlesztéspolitikájának kialakításához.

tovább
 → 


Tóth Máté: Zöld Könyvtár

A fenntartható fejlődés fogalmát az 1981-ben megjelent A fenntartható társadalom című könyvében Lester R. Brown vezette be, aki a hangsúlyt ekkor még a népesség növekedésével kapcsolatos kérdésekre helyezte. Ma már látjuk, hogy a népesség növekedésével párhuzamosan a természeti környezet egyre nagyobb mértékű terhelése is veszélyt jelent. Így a nyilvánosság előtt megfogalmazódott: vajon lehetséges-e a társadalom igényeit úgy kielégíteni, hogy a természet által biztosított erőforrásokat ne éljük fel a jövő nemzedékek elől? Az ENSZ Környezet és Fejlődés Világbizottsága 1983-ban alakult meg, amellyel "legmagasabb szinten" is intézményesült a probléma kezelése. A bizottság Közös jövőnk című jelentése definiálja: "A fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen generáció szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációk esélyét arra, hogy ők is kielégíthessék szükségleteiket." A dolgozat bemutatja mindazokat a cselekvési területeket, melyek a könyvtárak számára lehetőségként állnak a definíció által meghatározott fenntartható fejlődési cél eléréséhez.

tovább
 → 


Zsoldos Marianna: Tanulást támogató, kulturális és lelki segítséget nyújtó módszerek a könyvtárban. Zeneterápia

A tanulmányban meghatározásra kerül a zeneterápia, a zene és az alkotóelemeinek terápiás hatása, alkalmazási területei. Külön fejezet foglalkozik a zeneterápia munkamódszereivel, a zeneterápia szakemberszükségletével, a magyar képzési formákkal. A zeneterápia könyvtári alkalmazási lehetőségei megvalósítható, és megvalósított konkrét foglalkozások formájában szerepelnek korcsoportokra bontva (kicsik, kamaszok, felnőttek, időskorúak), szó esik a zenélő könyvről, zengőkéről, zajadongról, karmesterjátékról, rap-produkcióról, dalszerzőről, dalolókörről, kicsiknek, nagyobbaknak és nagyszülőknek való kreatív zenés foglalkozásokról. Végezetül pályázati forrás esetén a zeneterápia könyvtári alkalmazásának tárgyi szükségeletei kerülnek felsorolásra.

tovább
 →