belépés
hírlevél
regisztráció
szakértőnk válaszol

Könyvtári terület

Golden Dániel: A Nemzeti Elektronikus Könyvtár projekt keretében a digitális dokumentumok számának növelése, a hozzáférés bővítése

A nemzeti elektronikus könyvtár célja a kulturális szempontból kiemelkedő jelentőségű magyar nyelvű vagy vonatkozású digitális adatállomány megőrzése és hosszútávú hozzáférhetővé tétele. E gyűjtemény létrehozása nem egy lezárt, véges sok elemből álló korpusz egyszeri archiválását jelenti, hanem egy olyan keret felállítását, amelyben lehetővé válik a kulturális jellegű digitális dokumentumok folyamatosan bővülő körének megőrzése és hozzáférhetővé tétele. Ez magában foglalja a digitális dokumentumok életútjának nyomon követésére vonatkozó követelményt is a gyűjteménybe kerüléstől a szükségessé vált konverziókon át a selejtezésig. Az elmúlt évtizedekben a digitális gyűjtemények létrehozói elsősorban a digitalizálást vélték feladatuknak. A jövő könyvtára természetesen továbbra is ellátja ezt a feladatot, de a hagyományos funkciók továbbéléseként ismét hangsúlyt kap a szerzeményezés. A tanulmány ismerteti a tömeges és egyedi digitalizálás, valamint a szerzeményezés (elektronikus kötelespéldányok, egyedi szerzeményezés, webaratás) kapcsán elvégzendő feladatokat is.

tovább
 → 


Horváth Zoltánné: Korszerű könyvtári szolgáltatási trendek

A könyvtáraknak a változó digitális és hálózati szolgáltatási kultúra környezetében nem megújulniuk, hanem folyamatosan változniuk kell ahhoz, hogy lépést tarthassanak az emberek által szinte naponta frissülő kommunikációs platformokkal, információsszerzési és megosztási szokásokkal. A tanulmány segít abban, hogyan pozícionálhatjuk és tehetjük láthatóbbá intézményünket az új technológiai környezetben, hogyan vehetünk részt közösségteremtő folyamatokban, miként lehetünk adatgazdálkodók és az új technológia terjesztésében mentorok. Szól a fejlesztések megalapozása érdekében elvégzendő teendőkről és azokról a szerepmódosulásokról, melyek révén elérhető a dinamikusabb jelenlét, a személyes rendelkezésre állás, a tanulási technológiák innovatív támogatása. A tanulmány az egyes fejlesztési területekhez szolgáltatás fejlesztési példákat említ és kitér etek megvalósításának lehetőségeire is.

tovább
 → 


Maróthy Szilvia: A nyilvántartástól a szövegig I. Hálózati könyvtár

A tanulmány a hálózati könyvtár szerepéről és funkciójáról szól a digitális tartalmak előállítása kapcsán. A digitalizálás hatékony módszerét az együttműködés, a feladat ellátáshoz szükséges szervezettség és a tervszerűen végrehajtott munka együttese jelenti. Ha a központi digitalizálásért felelős szerv létrehozásanak szükségessége megkérdőjelezhető is, a digitalizált tartalmak közös nyilvántartó rendszerére mindenképpen szükség van. Ez biztosítja azt az átláthatóságot, melynek révén a digitalizálásba bármely gyűjtemény bekapcsolódhat úgy, hogy ezzel érdekei nem sérülnek. A széles körű hozzáférés és a hosszú távú megőrzés szempontjából mind a létrehozónak, mind a könyvtárnak érdeke az együttműködés. A digitálisan létrehozott dokumentumok tartalmi és formai feldolgozása akkor lehet teljességre törekvő, ha mind létrehozó (szépirodalmi szövegek esetében a szerző, tudományos szövegek esetében jellemzően a kutatóhely), mind a megőrzés felelősségét vállaló könyvtár részt vesz a munkafolyamatban. Intézményes keretek között létrehozott szöveg esetében minden esetben nyilatkozni kell arról, a megőrzésért ki vállal felelősséget. Ez optimális esetben a könyvtár feladata.

tovább
 → 


Maróthy Szilvia: A nyilvántartástól a szövegig II. Szövegkorpuszok sok szempontú feltárása, kreatív újrahasznosítása

A tanulmány rávilágít, hogy mind a digitalizálás, mind a digitálisan létrehozott dokumentumok kezelése során szakszerű szöveggondozásra van szükség. A szöveggondozás, mint létrehozói tevékenység, nem tartozik a könyvtári alapfunkciók körébe. Ez a megállapítás előrevetíti azt a következményt, hogy a szöveggondozást hatékonyan intézmények közötti együttműködéssel, erre szakosodott kutatóhelyeken kell megoldani, a szövegfeldolgozással kapcsolatos feladatok ellátása viszont továbbra is könyvtári feladat. Szakértői rendszernek nevezzük azon másodlagos szolgáltató rendszereket, melyek egy adott tudományterülethez köthető dokumentumgyűjteményen, s az azt feldolgozó általános és szakadatbázisokon alapulnak, s céljuk a dokumentumok tartalmi alapú és szövegszerű (elbeszélő jellegű, vagyis narratív) szolgáltatása hipertext megoldásokkal. A szakértői rendszer mind a szakértők (tudósok,tanárok, egyetemi hallgatók), mind a laikusok számára létrehozandó segédeszköz, mely alapul szolgálhat a kutatáshoz, a tanításhoz vagy akár a tanuláshoz. A tanulmány példát mutat a szövegtestek sok szempontú feltárására, ezáltal az újrahasznosítás lehetőségének a biztosítására.

tovább
 → 


Maróthy Szilvia: A nyilvántartástól a szövegig III. Nemzeti névterek kialakítása, narratívák alkalmazása a szolgáltatói rendszerekben

A nemzeti névtér kialakítás elméletével, fogalmával és gyakorlati lépéseivel ismeretet meg a tanulmány. A nemzeti névtér legfontosabb funkciója, hogy megteremtse az átjárhatóságot a gyűjtemények, az archívumok és a dokumentumok között. Ha a névterek alkalmazását a dokumentumon belülre is kiterjesztjük, tovább finomíthatjuk a tartalomszolgáltató alkalmazásokat. Az intézményi együttműködés során a lokális névtereket osztjuk meg és segítjük elő azok nemzeti névtérbe való integrálását. A hozzáférés növelésének további eszköze -mely szintén a kapcsolatok mentén épül ki- a rendezés. A narratíva olyan elrendezést jelöl, melynek legfontosabb jellemzője az elbeszélhetőség. A szakértő rendszerben a felhasználó a narratívák teremtette szöveges térben talál rá a keresett szövegre vagy témára. Adottá válik számára egy tematikus, időbeli, térbeli kontextus, könnyen rátalál a kapcsolódó szövegek halmazára. Az így középpontba kerülő narratívák szándékosan többes számban szerepelnek a tanulmányban, hangsúlyozva, hogy egy szakértői rendszer nem csupán egy narratíva szerint rendezi el a kapcsolódó szövegeket, a pluralitásra is alapvető szükség van.

tovább
 →