Látogatói kérdőívek értékelése
1. Általános jellemzők
A kérdőívet a Szabadtéri Néprajzi Múzeum Múzeumi Oktatási és Képzési Központ állította össze és küldte ki a 2013-as Múzeumok Őszi Fesztiválja rendezvényen résztvevő intézmények számára. Az intézmények feladata volt, hogy a programsorozat látogatóival kitöltessék a kérdőíveket, majd azokat visszajuttassák a szervezőkhöz.
Összesen 2193 darab kitöltött kérdőív érkezett vissza a múzeumhoz.
A felmérés célja az volt, hogy mind a múzeumok, mind a fesztivál szervezői visszajelzést kapjanak a rendezvény látogatóitól, hiszen a későbbi munkát nagyban megkönnyítheti, ha tudják, hogy mi hozott sikert, és mi az, amin esetleg változtatni kellene.
2. Múzeumlátogatási szokások
A felmérés első fele a múzeumlátogatási szokások vizsgálatára irányult. Az 1. ábra alapján elmondható, hogy – bár sokaknak nem ez volt az első látogatása abban a múzeumban, ahol részt vett a programon – a válaszadók majdnem ötöde még soha nem járt az adott intézményben, ami azt jelzi, hogy a széles programkínálatnak köszönhetően sikerült megszólítani olyanokat is, akiket eddig nem tudtak belevonni a múzeumi életbe.
1. ábra
Ehhez kapcsolódik az a kérdés is, hogy ki milyen gyakran látogatja a múzeumokat. A válaszadók negyede, vagyis a 25% évente egy-kétszer jár múzeumba, 41% pedig ennél is többször: két-három havonta, havonta, illetve havonta többször.
2. ábra
3. Múzeumok Őszi Fesztiválján való részvételre vonatkozó kérdések
A fesztivállal kapcsolatos kérdések először a részvétel mögött rejlő motivációkat igyekeztek feltárni. Vegyes válaszok születtek arra nézve, hogy a látogatók kinek az ötlete alapján jöttek el a rendezvényre. A 3. ábrából kiolvasható, hogy a legtöbben saját elhatározásból döntöttek úgy, hogy meglátogatják a múzeumot/múzeumokat. Ez alapján leszűrhető, hogy ezeknek a válaszadóknak valószínűleg fontos a múzeumi élet, érdeklődnek a kultúra iránt.
Sokan a tanár ötlete alapján látogatták az eseményeket, ami arra enged következtetni, hogy az osztályok, az iskola tanulói számára is hasznosítható programokat kínált a rendezvény, vagyis a tananyaghoz kapcsolódó, abba beilleszthető programok szervezésére célszerű odafigyelni a továbbiakban is.
Az ismerősök, rokonok szava is mérvadónak bizonyult, és érdemes megemlíteni a gyerekeket is, hiszen ezt is többen megjelölték. Ennek azért van nagy jelentősége, mivel azt mutatja meg, hogy a fiatalabb korosztály érdeklődését is sikerült felkelteni a sok gyermekeknek szóló programmal.
3. ábra
A felmérés következő pontja a Múzeumok Őszi Fesztiváljának honlapjára irányult. A válaszadók 33%-a látogatott el a rendezvény számára létrehozott weblapra. Sikerként könyvelhető el, hogy minden harmadik válaszadó használta már információszerzésre, tájékozódásra a fesztivál honlapját, hiszen egy vadonatúj felületről van szó. Ez azt mutatja, hogy rövid idő alatt viszonylag sok emberben sikerült tudatosítani a weboldal létezését.
4. ábra
4. Az értesülés forrása: Budapest és vidék összehasonlítása
A feldolgozott 2193 kérdőív közül 525 volt budapesti és 1668 vidéki. Az értesülés forrását vizsgálva jelentős különbségek mutatkoznak a főváros és a vidéki területek között. Budapesten az internetet jelölték meg a leggyakrabban, míg a többi régióban leginkább az ismerősöktől hallottak a rendezvényről. Bár vidéken is előkelő helyen végzett a világháló, arányaiban tekintve a budapestiek többet használták az internetet. Az egyéb válaszlehetőségnél sokan a Facebookot külön megemlítették, ami a közösségi média erejét jelzi.
A MŐF honlapját is többen nevezték meg a fővárosiak közül, közel kétszer annyian találkoztak itt először a programmal, mint a Budapesten kívül élő válaszadók. Az internetes hírlevelek is jobban szerepeltek Budapesten.
5. ábra
Vidéken arányaiban többen – közel kétszer annyian – nevezték meg hírforrásként a rádiót, televíziót és újságot. A legszembetűnőbb különbség a szórólapok, kiadványok, és a plakátok esetében mutatkozott.
A felmérésben részt vett látogatók közül a fővárosiak aktívabb internethasználók voltak, és inkább online jutottak hozzá az információkhoz. Sokan tájékozódtak még a programfüzetből is, de a többi forrás háttérbe szorult. Vidéken ezzel szemben több helyről tájékozódtak, az internet csak egy a sok közül. A szórólapok, plakátok, és egyéb kiadványok egyaránt az értesülés forrását jelentették, és a hagyományos médiumokra is gyakrabban támaszkodtak, míg a fővárosban az újság, a televízió és a rádió volt a legkevésbé népszerű.
A látogatói felmérés eredményei alapján a vidéki múzeumoknak a jövőben sem tanácsos az offline megjelenéseket figyelmen kívül hagyni, mert a látogatók jelentős része még nem szólítható meg kizárólag az interneten keresztül. Ezzel szemben a budapesti múzeumok bátrabban támaszkodhatnak az online elérési formákra.
5. Látogatói elégedettség
Az elégedettség felmérése során a tájékoztatás, a program, a környezet, a szervezés és a múzeumi munkatársak segítőkészsége volt az az öt szempont, amit a látogatók egy 1-től 5-ig terjedő skálán értékelhettek.
A tájékoztatással a többség nagyon, a válaszadók majdnem negyede pedig „csak” eléggé volt elégedett. Néhányan átlagos, azaz közepes osztályzatot adtak, de számuk nagyon alacsony, ennél rosszabb értékelést pedig senkitől nem érkezett. Ez azt jelzi, hogy a tájékoztatás, az információk eljuttatása a célközönséghez sikeres volt.
6. ábra
A programmal kapcsolatban is hasonló eredmény született, a látogatók leginkább nagyon, illetve eléggé elégedettek voltak, az átlagos értékelés elenyésző, ennél rosszabb pedig nem született. A sikeresség oka lehet a széles és színes programkínálat, ami igyekezett minden korosztályt megszólítani és új oldaláról bemutatni a múzeumokat.
7. ábra
A környezet megítélése is igen pozitív volt, 78% kiváló minősítést adott, és az eddigiekhez hasonlóan itt is a közepes a legrosszabb osztályzat.
8. ábra
A szervezés értékelése szinte ugyanúgy alakult, a látogatók majdnem háromnegyede kiválónak találta, körülbelül ötöde eléggé jónak. Néhányan adtak ennél rosszabb minősítést is, ennél a szempontnál 1% kevésbé volt megelégedve. Összességében mégis nagyon pozitívnak mondható az eredmény.
9. ábra
A szempontok közül a múzeumi munkatársak segítőkészsége aratta a legnagyobb sikert. A 87% kiválóra értékelte a munkájukat, minden más osztályzat csak nagyon elenyésző számban fordult elő.
10. ábra
Arra a kérdésre, amely a látogatók élményére volt kíváncsi, a résztvevők közel háromnegyede azt válaszolta, hogy nagyon jól érezte magát a programon, negyede jól, és csak elvétve akadt olyan, aki átlagosan.
11. ábra
A fenti eredmények fontos visszajelzések a múzeumok számára, mutatják, hogy jó úton haladnak. A változatos tematika, a programok újszerűsége, szokatlansága jelentősen hozzájárulhatott a sikerhez.
6. Megkérdezettek adatai
A 2193 válaszadó 66%-a nő volt, és csupán egyharmada férfi. Végzettség tekintetében a kitöltők majdnem fele felsőfokú, az ötöde középfokú végzettséggel rendelkezik. Az átlagéletkor 37 év.
12. ábra
13. ábra
