belépés
hírlevél
regisztráció
szakértőnk válaszol

Látogatói kérdőívek értékelése

1. Általános jellemzők

A kérdőívet a Szabadtéri Néprajzi Múzeum Múzeumi Oktatási és Módszertani Központ (továbbiakban MOKK) állította össze a 2015. évi Múzeumok Őszi Fesztiválja rendezvényen résztvevő intézmények számára. Az intézmények feladata az volt, hogy a programsorozat látogatóival kitöltessék a kérdőíveket, majd azokat online formában eljuttassák a MOKK munkatársainak. Összesen 1701 darab kitöltött kérdőív érkezett vissza az erre kialakított online felületen keresztül.
A felmérés célja az volt, hogy mind a Fesztivál helyi programjait szervező múzeumok, mind a Múzeumok Őszi Fesztiválját szervező MOKK visszajelzést kapjanak a rendezvény látogatóitól, a programok fogadtatásáról, minősítéséről. A kérdőívek alapján kapott információk nagyban hozzájárulhatnak annak feltárásához, hogy mely program volt sikeres és miért, mi az, amin esetleg változtatni kellene.

2. Múzeumlátogatási szokások

A felmérés első kérdései a múzeumlátogatási szokások vizsgálatára irányult. Az 1. ábra alapján elmondható, hogy – bár sok vendégnek nem ez volt az első látogatása abban a múzeumban, ahol részt vett a programon – a válaszadók körülbelül negyede még soha nem járt az adott intézményben, ami azt jelzi, hogy a széles programkínálatnak köszönhetően sikerült megszólítani olyanokat is, akiket eddig még nem tudtak bevonni látogatói körükbe.

Látogatói kérdőívek értékelése

1. ábra

Ehhez a témához kapcsolódik az a kérdés is, hogy ki milyen gyakran látogatja a múzeumokat. A válaszadók közel kétharmada, vagyis a 64% évente egy-kétszer jár múzeumba, 32% pedig ennél is többször: havonta, illetve havonta többször.

Látogatói kérdőívek értékelése

2. ábra

A felmérés a Múzeumok Őszi Fesztiválja honlapjának használatára is kíváncsi volt. A válaszadók 27%-a látogatott el a rendezvény számára létrehozott weblapra (3. ábra). Sikerként könyvelhető el, hogy majdnem minden harmadik válaszadó használta információszerzésre, tájékozódásra a Fesztivál honlapját. A weboldalon kialakított keresőrendszer, a legfrissebb híreket tartalmazó menüpontok és a fesztiválon résztvevő múzeumok programjait bemutató részletes adatlapok mind nagy segítséget nyújtottak a tájékozódásban.

Látogatói kérdőívek értékelése

3. ábra

3. Az értesülés forrása: Budapest és vidék összehasonlítása

A feldolgozott 1701 kérdőív közül 243 érkezett budapesti és 1458 vidéki múzeumtól. Az értesülés forrását vizsgálva néhány jelentős különbség mutatkozik a főváros és a vidéki területek között. A budapestiek még mindig vezetnek az internethasználat terén, arányait tekintve a budapestiek többet használták a világhálót a tájékozódásra: ők háromszor annyian találkoztak a MÖF honlapján először a programmal, mint a Budapesten kívül élő válaszadók. Az internetes hírlevelek is jobban szerepeltek Budapesten. A közösségi oldalakon keresztül nagyjából ugyanannyian értesültek a programokról.

Látogatói kérdőívek értékelése

4. ábra

Látogatói kérdőívek értékelése

5. ábra

A Múzeumok Őszi Fesztiválja költségvetése 2015-ben lehetővé tette, hogy a hagyományos médiákban fizetett kampányokat indítsunk, így idén nem csak a partneri együttműködéseknek, valamint a sajtótájékoztatók és sajtóközlemények hatására generált híreknek köszönhetően jelent meg a rendezvény. A megjelenések száma azonban nem növekedett a tavalyihoz képest, sőt, szinte minden esetben csökkent. Ennek oka, hogy idén a múzeumok a kapott költségtérítést nem fordíthatták reklám- és propagandaköltségre. A legdrasztikusabb csökkenés az internetes megjelenések terén mutatkozott: míg 2014-ben 8003 darab megjelenést rögzítettünk, ez a szám 2015-ben 3504 darabra redukálódott, ami 56%-os visszaesést jelent.

Az újság, a rádió és a TV továbbra is elenyésző szerepet játszik a fővárosban a rendezvény népszerűsítésében. Vidéken arányaiban többen nevezték meg hírforrásként a rádiót és újságot, ami összecseng azzal, hogy a vidéki, helyi médiákban erősebb volt a rendezvény jelenléte, mint a budapesti, vagy országos médiákban.

Jól mutatja a hírlevelek hatékonyságának csökkenését, a 4. és az 5. ábra együttes vizsgálata. A múzeumok 146141 címre küldtek ki hírlevelet az őszi fesztivál programjaihoz kapcsolódóan, a látogatói felmérés adatai alapján azonban mindössze a budapesti látogatók 21%-a, a vidéki látogatók 13 %-a jelölte meg hírforrásként. A hírlevelek – bár fontos hírforrásoknak bizonyulnak – hatékonyságának csökkenéséhez hozzájárul, hogy egyes levelezőrendszerek külön mappákba szedik a promóciós leveleket, így a hírlevél nem az elsődleges mappában jelenik meg. A hírlevelek és a kéretlen elektronikus levelek számának robbanásszerű növekedése pedig azt eredményezte, hogy ha a címzettek meg is nyitják a hírleveleket, azon csak átfutnak, és a számukra fontos tartalmat bontják ki. Éppen ezért van kiemelt jelentősége a figyelemfelkeltő címnek és a kedvcsináló megfogalmazásoknak.

A plakátok esetében mutatkozott a legszembetűnőbb különbség Budapest és vidék között. Míg vidéken fontos információforrásnak számít a plakát (21% szerzett tudomást a rendezvényről), addig Budapesten ez az arány csupán 3% volt. A két ábrát vizsgálva egyértelmű, hogy vidéken a plakátok különösen hatékonynak bizonyultak, hiszen összehasonlítva a többi promóciós anyag számával, világosan kirajzolódik, hogy a mindössze 6198 plakát a megkérdezettek nagyobb százalékát terelte be a múzeumokba.

Sokan tájékozódtak a programfüzetből is, vidéken közel 12 %, Budapesten pedig 9%.

Hírforrásként az egyéb kategóriát is sokan bejelölték: vidéken 10%, Budapesten 6%, melynek túlnyomó többségében a tanárokat nevezték meg az értesülés forrásaként.

Érdemes összevetni a 2015. évi számokat az előző évi eredményekkel. A 6. ábrából jól látható, hogy a fővárosban az ismerősökön keresztül történő információszerzés csökkent (bár még mindig jelentős), az online tájékozódás viszont növekedett: a Fesztivál hivatalos honlapjáról a 2014. évhez képest többen értesültek a rendezvénnyel kapcsolatban. Az egyéb internetes források száma is emelkedett, és a közösségi oldalak is szépen szerepeltek. Ez utóbbinál érzékelhető a legnagyobb különbség, melyben közrejátszhatott az, hogy idén Facebook kampánnyal igyekeztünk megszólítani a potenciális látogatókat.

Látogatói kérdőívek értékelése

6. ábra

Vidéken az értesülés forrásai nem változtak jelentősen a 2014. évhez képest. A közösségi oldalakról történő értesülés nagyon minimális mértékben nőtt, ugyanez igaz az egyéb internetes forrásokra is. 2015-ben visszaesés mutatkozott a szórólapok és plakátok terén és ugyanez elmondható a rádióra is: feleannyian értesültek innen a programról, mint 2014-ben. Viszont érdekes módon, újságból többen tájékozódtak.

Látogatói kérdőívek értékelése

7. ábra

4. Múzeumok Őszi Fesztiválján való részvételre vonatkozó kérdések

Látogatói kérdőívek értékelése

8. ábra

A pedagógusok kulcsszerepe az őszi fesztivál látogatottsági adataiból idén is kiolvasható. A 2014. évben a megkérdezett látogatók 20%-a iskolai csoporttal érkezett a múzeumokba, idén ez a szám 31%-ra emelkedett.

A 8. ábrából kiolvasható, hogy a legtöbben az "egyéb csoporttal, szervezéssel" kategóriát jelölték be. Ehhez kiegészítésként sokan odaírták, hogy ez mit jelent: leggyakoribb válaszként a munkahely, a kollégák, valamint a barátok csoportja szerepelt, de többen kiemeltek klubokat, egyesületeket is. A kapott százalékokból azt a következtetést lehet levonni, hogy a fesztivál kínálata nagyszerű lehetőséget biztosított a csoportos programok szervezéséhez, legyen szó egy osztályról, munkahelyi közösségről, baráti társaságról, vagy bármilyen más közösség tagjairól. Ez összecseng a 4. ábra adataival, miszerint az ismerősök után (vidék 34%, Bp. 23%) a legtöbben a közösségi oldalakat jelölték meg a fesztiválról való értesülés forrásaként (vidék 30%, Bp. 27%).

A látogatói felmérés eredményei alapján a vidéki múzeumoknak a jövőben sem tanácsos az offline megjelenéseket figyelmen kívül hagyni, mert a látogatók egy része még nem szólítható meg kizárólag az interneten keresztül. A budapesti múzeumok idén nagyobb hangsúlyt fektettek a közösségi oldalakra, aminek a növekedése kiolvasható a kapott eredményekben, így tanácsos a későbbiekben is nagy hangsúlyt fektetni az online elérési formákra.

5. Látogatói elégedettség

Az elégedettség felmérése során a tájékoztatás, a program, a környezet, a szervezés és a múzeumi munkatársak segítőkészsége volt az az öt szempont, amit a látogatók egy 1-től 5-ig terjedő skálán értékelhettek.

A tájékoztatással a többség, vagyis a válaszadók több mint kétharmada nagyon, negyede pedig „csak” eléggé volt elégedett. Néhányan átlagos, azaz közepes osztályzatot adtak, de számuk nagyon alacsony, ennél rosszabb értékelés pedig senkitől nem érkezett. Ez azt jelzi, hogy a tájékoztatás, az információk eljuttatása a célközönséghez sikeres volt.

Látogatói kérdőívek értékelése

9. ábra

A programmal kapcsolatban is hasonló eredmény született, a látogatók leginkább nagyon, illetve eléggé elégedettek voltak, az átlagos értékelés elenyésző, ennél rosszabb pedig nem született. A sikeresség oka lehet a széles és színes programkínálat, ami igyekezett minden korosztályt megszólítani és új oldaláról bemutatni a múzeumokat.

Látogatói kérdőívek értékelése

10. ábra

A környezet megítélése is igen pozitív volt, 78% kiváló minősítést adott, és az eddigiekhez hasonlóan itt is a közepes a legrosszabb osztályzat.

Látogatói kérdőívek értékelése

11. ábra

A szervezés értékelése hasonlóan alakult, a látogatók háromnegyede kiválónak találta, az ötöde eléggé jónak. Néhányan adtak ennél rosszabb minősítést is, ennél a szempontnál 3% átlagosan volt megelégedve. Összességében nagyon pozitívnak mondható az eredmény.

Látogatói kérdőívek értékelése

12. ábra

A szempontok közül a múzeumi munkatársak segítőkészsége aratta a legnagyobb sikert. A 87% kiválóra értékelte a munkájukat, minden más osztályzat csak nagyon elenyésző számban fordult elő.

Látogatói kérdőívek értékelése

13. ábra

Arra a kérdésre, amely a látogatók élményére volt kíváncsi, a résztvevők közel háromnegyede azt válaszolta, hogy nagyon jól érezte magát a programon, negyede jól, és csak elvétve akadt olyan, aki átlagosan.

Látogatói kérdőívek értékelése

14. ábra

A fenti eredmények fontos visszajelzések a múzeumok számára, mutatják, hogy jó úton haladnak. A változatos tematika, a programok újszerűsége, szokatlansága jelentősen hozzájárulhatott a sikerhez.

6. Megkérdezettek adatai

Az 1701 válaszadó 65%-a nő volt, és körülbelül egyharmada férfi. Végzettség tekintetében a kitöltők közel fele felsőfokú, az ötöde középfokú végzettséggel rendelkezik.

Látogatói kérdőívek értékelése

15. ábra

Látogatói kérdőívek értékelése

16. ábra

A válaszadók jelentős része a felnőtt korosztályból került ki, ezen belül is a 31-49 év közöttiek fordultak elő a legtöbbször, de az 50-64 évesek is szép számmal képviseltették magukat. A kitöltők 13%-a tartozik a fiatal felnőtt, 15% a tinédzser, 11% a gyerek, és 7% a nyugdíjas korosztályba. A 15. ábrán látható eredmények fényében a következő, foglalkozásokat összegző 16. ábrán szereplő adatok nem meglepőek: a válaszadók több, mint fele aktív dolgozó, közel egyharmada pedig még diák.

Látogatói kérdőívek értékelése

17. ábra

Látogatói kérdőívek értékelése

18. ábra

A 2013-ban bevezetett kérdőíves kutatás idén is nagy segítséget jelent a MOKK csapatának. A 2016. évi Múzeumok Őszi Fesztiválja rendezvény koncepciójának kialakítása során a szervezők figyelembe veszik a beérkezett eredményeket, észrevételeket.