A virtuális kiállítás a Magyar Nemzeti Múzeum és a Galerija Klovićevi Dvori (Zágráb) közös projektje. Célunk az, hogy a horvát-magyar kulturális és művelődéstörténeti kapcsolatokat széleskörűen és szemléletesen bemutassuk, ezáltal erősítsük a két nemzet összetartozás élményét. 800 év közös öröksége igen szerteágazó, 8 blokkban jelöltük ki a főbb csomópontokat. A jelenleg 60 tárgyból álló virtuális tárlat részben kronologikusan, részben tematikusan vezeti végig a látogatót a Magyar Nemzeti Múzeum reprezentatív tereiben, a Kupolában, a Díszteremben és a Kandallótermekben.

A középkor meghatározó eseményét Könyves Kálmán 1102-es megkoronázása jelentette, amivel létrejött a magyar–horvát perszonálunió. A közös múlt első évszázadai a horvát historikus festészetben is nyomot hagytak. A reneszánsz hatásainak külön fejezetet szenteltünk, a földrajzi közelség következtében az itáliai humanizmus is markánsan éreztette hatását mindkét ország területén. A kora újkori érintkezéseknél különlegesnek tekinthető a horvát-magyar államközösség heraldikai reprezentációja, amelyben a társországok kapcsolata számos módon megnyilvánult. A barokk korban mindkét államban élénken élt a magyar szent királyok tisztelete. Ennek a közös kultusznak a bemutatására a zágrábi székesegyház ikonográfiai programjából és liturgikus tárgyaiból több példát is felsorakoztatunk. Külön egységet szenteltünk a korszak legemblematikusabb családjának, a Zrínyieknek. A kettős hazafiság szellemében folytatott tevékenységük kitörölhetetlen nyomot hagyott a két ország kultúrájában és művészetében.

Az osztrák–magyar kiegyezés után, már a dualizmus idején 1868-ban sor került Magyarország és Horvátország alkotmányos viszonyának rendezésére is: Magyarország és Horvát-Szlavónország államközösséget képeztek, de ezen belül a horvátok külön territóriummal bíró politikai nemzetet alkottak. Fontossága miatt kiemelendő Fiume szerepe, a világra nyitott, virágzó kikötőváros egyfajta sajátos ötvözetét adta a nemzetiségek kultúrájának és mentalitásának. A két ország közötti mobilitást jól mutatják a nemesi életutak. A 17. századtól kezdve számos jelentős politikai karriert befutó horvát eredetű nemesi famíliát tartunk számon Magyarországon, illetve magyar arisztokrata családok a jelenlegi Horvátország területén váltak a közös kulturális örökség megteremtőivé.

A kiegyezésnek köszönhetően Horvát-Szlavónország önállóan képviselte magát a Magyar Királyság gazdasági, ipari és kulturális fellendülésének bemutatására életre hívott, nagyszabású 1885-ös és 1896-os kiállításokon. Külön blokkban foglalkozunk a 19. századi építészeti kapcsolatokkal, a magyar építészek számos megrendelést teljesítettek Horvátországban, a horvát képzőművészek és iparművészek pedig a budapesti millenniumi kiállításon szerepeltek önálló alkotásaikkal.

|ÁLLANDÓ KIÁLLÍTÁS| A KORONÁZÁSI PALÁST